Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

2. oldal kája lehetetlen és az ország ezt so­káig nem fogja kibírni.. Mayer Já­nos két évig volt államtitkár, most miniszter és most a nemzetgyűlés vége felé akar gazdasági javasla­tokkal előállani. Mit, csinált e két éven át egészen mostanáig? Diósdy Gyö­ző:­­Népcsalás az egész­ vonalon. Gaál Gaszton elnök: Drózdy Győzőt rendreutasítja. Czeglédy Endre: Az ingatlan vagyonváltság behajtásának mód­jával a leglehetetlenebb helyzetbe hozták a kisgazdákat. Milliókat adnak ki és nem tudjuk mire. Az óriási adókat behajtják, de a kisgazda-községek fejlődésé­­re egy krajcárt sem irányoz­nak elő­. Szakinterpellációkra, a­melyek­ből a miniszterek is tanulhatná­nak, választ sem adnak. Monopó­liumokat teremtenek a kisgazda­­párt ellen. Sokáig vártam, de vé­gül is elveszítettem türelmemet és kijelentettem, hogy nem vagyok hajlandó ilyen dolgokat tovább is fedezni. Bassay Károly: Nagyon helyes, ez a tisztesség! Czeglédy Endre: Most oly kísér­letek folynak, a­melyek a kisgaz­dapártban talán még nagyobb pártbomlást vonnak maguk után. Bassay Károly: Nem fontos a párt, az ország a fontos. Czeglédy Endre: Itt van a ta­vasz, a munka ideje és fél, hogy megint nem történik semmi­ A­mint belenézett a sovány kis in­­demnitási javaslatba, elszörnyü­­ködött, hogy a kormány megint mennyi mindent nem akar végez­ni Nem hivatalos közegektől ér­tesült arról, hogy a kormány megkötötte a ro­mán kormánynyal a franko­­román légiszerződést. Kénytelen kijelenteni, félő, hogy ennek a szerződésnek, a megkötése megakasztja és veszélyezteti a tria­noni békeszerződésben részünkre már biztosított légi jogokat. Mi­után a szerződés feltételeit nem is­meri, nem kíván azokkal­­ foglal­kozni. Szomorúan állapítja meg, hogy az idegen tőkét a kormány gaz­dasági tényezővé akarja tenni. Hibáztatja ezt a csepeli kikötő építésénél is. Egész külforgalmunk kulcsa idegen tőke kezébe kerülne. Legyőzött ország vagyunk, így is elég jutott idegen kézre, nem kell, hogy mi magunk is kiszolgáltassuk magunkat. A királykérdés szerinte el van intézve, a kormány mégis harcot hirdet. Közjogi viták kellenek ennek a rendszernek. "Az kell, hogy a­ föld rászorulók­nak jusson. Munkaalkalom és ter­melőmunka kell, de harcokat hir­dessen a kormány, ha nem adja meg az országnak azt, a­mire szük­sége van. Nincs abban a helyzet­ben, hogy bizalommal viseltessék a kormány iránt, sőt bizalmatlan­,­sággal viseltetik és ez indítja arra, hogy az indemnitást ne szavazza meg. Hegedűs szimfóniái — rapszó­diák-« Mándy Sámuel: A túloldal kép­viselői közül nagyon sokat nem is ismer. Grieger Miklós : Halljuk az ezer­­holdas kisgazdát! Mándy Sámuel (mosolyogva): Ezer holdon felül. (Derültség.) Egyedül 3. szürke, unalmas gazda­sági kérdésekkel akar foglalkozni. A pénzügyi expozéval foglalkozik. Kárba vész, minden zsenialitás, ha valaki egy év alatt akarja meg­javítani a valutát, a­mikor ennek "minden előfeltétele hiányzik. He­gedűs szimfóniái inkább rapszó­diák voltak. A vagyonváltság tör­vények nem egyenlő elbánást, mu­tatnak az ingatlan és a mobil tőke iránt. Sőt itt égbekiáltó igazságtalanság van. Az ingatlan vagyon után leg­­­alább három­szor-ötször akkora a váltság, mint öt mobil tőke után. A részvénytársaságok nem tény­leges vagyonuk után, hanem a tőzsdén jegyzett árfolyamok sze­rint lettek megadóztatva. Ez a belső értéktől távol áll és annak legfeljebb egyharmad része. Grieger Miklós: Pro domo be­szél. Mándy Samu: Nem beszélek pro domo. Gaál Gaszton elnök: A képviselő úrnak joga van pro domo is be­szélni. Mándy Samu: Jogom van, de nem teszem. Beszéde további ré­szében is az ellenzék állandó köz­beszólásokkal zavarja, mire Mándy így szól: — Kérem, én átadom a szót és leülök. Nem szükséges, hogy az ellenzék idekiabáljon. . Én ugyan­azt­ vallom ebben a­­ kérdésben, mint az urak. Választás előtt va­gyunk és az ellenzék beszél haza. Czeglédy Endre : Nincs rá szük­ségünk, hogy hazabeszéljünk. Képviselő úr az előbb beszélt és nagy türelemmel hallgatták. Ké­rem, hogy most ő is hallgassa meg a szónokot. * Grieger Miklós: De Czeglédy nyilvánvaló igazságokat beszélt. Drózdy Győző: Halljuk a tizen­hétezres kisgazdát. Cserty József: Harminchatezres kisgazda, 140 választója nevében beszél. Mándy Samu: Fontos­­ érdek, hogy választóinknak produkáljunk valamit. . Nagy zaj az ellenzéken, felkiáltá­sok . Ez az igaz! Drózdy Győző: Maga könnyen ad a 140 választójának, de mit csinál­jak én a­ huszonnégy ezerrel. Mándy Samu: Itt mindenki egy­forma jogon ül, ha kifogásaik van­nak,­adják be a petíciót. _ Balsay Károly: Csak új válasz­tójogi törvényt akarunk. Mándy , Samu:. Én szeretem az ellenzéket, baj volna, ha nem ülne itt. Gaál Gaszton elnök: Czeglédy Andrássy nyilatkozik a kormány választójogi politikájáról Bethlen tárgyalásai a kisgazdákkal — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés ma megszavazta a nyolcórás üléseket, az indemni­tást tehát már hétfőn nyolcórás ülésben tárgyalja a Ház. Nagy érdeklődéssel várták mára gróf Andrássy Gyula felszólalását, erre a beszédre azonban csak a déli órákban kerülhetett a sor. Gróf Bethlen István miniszterel­nök az este megérkezett Bécsből és mint környezete mondja, az osztrák tárgyalások folyamán a kereskedelmi szerződések dolgában kész megállapodások vannak már, a politikai tárgyalásokat pedig alkalmasint Budapesten folytatják. A délelőtt folyamán Bethlent fel­­­kereste Gömbös Gyula, és hosszabb ideig tartózkodott nála. Az a­ hír, hogy a miniszterelnök vasárnap Nagyatádi Szabó István­nal együtt lemegy Karcagra, nem igaz. Nagyatádival csupán kisgaz­daképviselők mennek le, közöttük Bottlik József, Dömötör Mihály, Kovács J. István, Könyves Lajos, Csontos Imre és mások. A kisgazdák Bethlen elutazása előtt azt az üzenetet kapták, hogy mihelyt a miniszterelnök Bécsből hazaérkezik, értesíteni fogja őket arról, hogy még ma, szombaton este tárgyalni óhajt Nagyatádi Szabó Istvánnal. Mivel e tárgya­lásokra az intézkedést Nagyatádi Szabó István a miniszterelnöktől várja, nem tudni, hogy a találko­zás ma este csakugyan megtörté­nik-e, miután a várt üzenet a mi­niszterelnöktől délig nem érkezett meg. Gróf Andrássy Gyula ma dél­előtt már korán megjelent a folyo­són, m­ert arra­"várt, hogy beszédét az indemnitásh­oz elmondhassa. Az Est munkatársa megkérdezte gróf Andrássy Gyulát, hihetőnek lát­szik-e az, hogy a kormány egy­szakaszos választójogi törvényt akar benyújtani, a­mely azt tartal­mazza, hogy a választójogi részle­teket a kormány rendeleti úton léptesse majd életbe, továbbá le­hetséges-e az, hogy a­mennyiben a nemzetgyűlés új törvényt nem al­kotna, a választások a Wekerle­­féle törvény szerint mennének végbe. Gróf Andrássy Gyula kö­rülbelül a következőket mondotta : — Lehetetlen állapotot teremtett a kormány azáltal, hogy a­­választójo­gi törvényt akkor akarja benyújtani, mikor a nemzetgyűlés életéből már alig egy hónap van hátra. Elképzel­hetetlen, hogy egy törvényhozó tes­tületet arra akarnak kényszeríteni, hogy ilyen mélyen szántó alkotmány­­jogi javaslattal néhány nap alatt végezzen.­­ Ez az egyhónapi utolsó terminus egyébként azért is alkalmatlan, mert ■ a képviselők ilyenkor már az új választások hangulatában vannak'' és sokkal inkább számolnak a kívül­ről jövő nyomással, mint más időkben. Korábban talán a kormány is több engedékenységre számíthatott volna, a­mikor még a parlament légköre nyugodtabb volt és a képviselőknek nem kell annyira tekintettel lenniök a választóközönségre. — Rassaynak teljességgel igaza van abban, hogy abszurdum volna a We­­­kerle-féle törvényjavaslat alapján vá­lasztatni. Ez nem volna egyéb, mint makacs belekapasz­kodás , a törvény­­ betűjébe, a­mely­­ azonban­­ az­­ adott­­ helyzettel egyáltalán nem egyezik­­meg. Különben sem olyan egyszerű dolog azoktól most elvenni a jogot,­ a­kik azzal egyszer már éltek. Ez a jogfosztás is forradalmi anyag lehet.­­ Ugyancsak képtelenség volna, az, hogy ilyen egyszakaszos törvényt akarnának keresztülhajszolni, nem is említve, hogy ennek a letárgyalására is csaknem annyi idő kell, mintha a javaslat több szakaszból állna. Ha te­hát egy többszakaszos javaslat letár-­­­gyalása nem megy, akkor nem megy az egyszakaszosé sem. Beszédében Andrássy ki fogja fejteni azt, hogy tiszta és őszinte álláspont az államforma kérdésé­ben csak a legitimizmus, vagy a köztársasági álláspont. Ha a teljes jogfolytonosság a trón kérdésében nem biztosítható, akkor más vá­lasztás nincs, mint a köztársaság. A szabazd királyválasztás gondolata m­a abszurd. Egyebek között azért is, mert lehetetlen állapotra vezet­ne az, ha királyt választanánk, a­ki tudja, hogy hatalma határidőhöz van kötve és azt épp úgy el­vehetik tőle, mint elvették elődjétől. — A választójoggal ennyire elkésni — mondotta Andrássy — azért is rö­vidlátás volt a kormánytól, mert ez­zel csak izgalmakat kelt, holott a kor­mányoknak mindig az az érdeke, hogy a választások nyugodt és sima légkörben folyjanak le, az izgatott közhangulat mindig csak az ellenzék­nek használ. "Andrássy általában azt hiszi, hogy a kormány kedvezőtlen auspiciumok között megy bele a választásokba, mert a közhangulat ellene van és ma nincs is meg az az állami apparátus, a­mely alkal­mas volna arra, hogy mint a múlt­ban, a szavazók tömegét befolyá­solja, kényszerítse. Politikai körökben nagy érdek­lődéssel várják a Nagyatádi Szabó István, Mayer János és Gaál Gasz­ton találkozását gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnökkel. Az egyse­r gen­. párt létrejöve­teléhez egyik oldalon sem fűznek­­különösebb re­ményeket. A kisgazdák ma is azt hangoztatják, hogy ők nem hajlan­dók feladni a m­ostani pártot, és az egyesülésbe csak akkor menné­nek bele, ha ennek a­ pártnak a jel­lege és programja megmarad, a­mi viszont nem egyezik a minisz­terelnök koncepciójával. A kereszténypárt, mint tudjuk, mára tervezett értekezletét­ elha­lasztotta a jövő hétre, mert előbb meg akarja ismerni a kormány ál­láspontját a választójog terén. Gróf Bethlennek­ határozott ki­kötése az, hogy a kereszténypárt­nak el kell távolítania magából­ az ellenzéki elemeket, a tegnapi­ Vasa József-féle incidens óta azonban főképpen és megnevezetten Ra­ko­vszky Istvánnak a pártból való távozását követelik. Gy. Ugyancsak érdeklődéssel várják a Friedrich-,párt ma esti vacsorá­ját, a­melyen Friedrich István, mint mondja, új programját fogják kifejteni. " Huszár Elemér nyilatkozata az,, idegen protektorátusról* * A következő sorok kodásét karts: Az Est mai száma a Magyar Távirati. •Irodának egy az angol követségtől származó cáfolatát hozza egy állítóla­gos megjegyzésemről, melyet légből kapottnak jelez. Kijelentem, hogy­ nem is állítottam azt, a­mit a Ma­­gyar Távirati Iroda cáfol, hanem, azt mondottam, hogy gróf Bethlen Ist­ván helyezte magát barátaival együtt angol protektorátus alá. Ezt­ a tényt a miniszterelnök Nagyatádi Sza­bó és­ Balla Aladár képviselő más előtt jelentette ki s én e tényeket ez utóbbi­ elbeszéléséből tudtam meg. Nagyatádi: Szabó István urnái hajóraszállását­ Bálla Aladár úr eszközölte ki a fran­cia követségnél a szerb követség in­tervenciójára- Ismétlem, hogy e tény­­állást Bálla Aladár úrtól hallottam és nincsen, okom kételkedni , benne.­­Kü­­­­lönben az egész tényt részletese­n el­mondom legközelebbi nemzetgyűlési beszédemben. Tisztelettel: Huszár Ele­mér, nemzetgyűlési képviselő.­­ — Tizenkilenc, interpelláció­ A nemzetgyűlés mai ülésén az inter­­pellációs könyvbe nem kevesebb, mint 19 interpellációt jegyeztek be a kép­viselők. Az interpellációs­­könyvet, minthogy­­ a sürgősséget megszavazták, az ülés elején nem olvasták föl. A be­jegyzett interpellációk, a­melyekre va­­lószínűleg csak 3 óra után kerül a Sor, a következők: Haller István az összkormányhoz a­ szociáldemokrata terror ügyében; Haller István az összkormányhoz az országgyűlési választói jog kérdésé­ben ; Haller István az igazságügyminisz­terhez a párbaj-mánia ügyében ; Bodó János a vagyonváltság törvény kiegészítése tárgyában ; Bodó János a torontálmegyei vizss­­­csapolás ügyében ; Bodó János a torontálmegyei hadi­­rokkantak ügyében ; Kerekes Mihály egy birtok bérbe­adása ügyében ; Budavári László a Phoebus-részvény-, társaság indokolatlan béremelése tár­gyában T­áv­a­­j­gróf Sigray Antal Ostenburg ezredes azonnali szabadlábra helyezése érdeké­­ben ; báró Szterényi József a lakáskérdés ügyében ; Sokorópátkai Szabó István egyike lapok ügyében, a melyek 80 keresztény vállalat, csődjéről imák ;­­Paczek Géza a kunhegyesi főbiró visszaélései ügyében ; Somogyi István a hevesmegyei visszaélések dolgában ; Benkő Gábor az amerikai ki- és bevándorlások körüli visszaélések dol­­gában ; Benkő Gábor a pénzlebélyegzések körüli visszaélések miatt; Frühwirth Mátyás a vagyonvált­ság kedvezményes lefizetési határide­jének kiterjesztése ügyében; Drózdy Győző a belügyi és föld­­■mivelésügyi miniszterhez az arató­munkásokkal kötött kiuzsorázó szerző­dések miatt; Drózdy Győző a községi elöljárók és jegyzők visszaélései tárgyában; a lakhelyet és földet igénylők támoga­tása és a lentii körjegyző visszaélései ügyében ; Borhely.Haczky Emil egy rokkant műlábának sürgős kiutalása tárgyában. Vasárnap, 1922.Január 15

Next