Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
2. oldal kája lehetetlen és az ország ezt sokáig nem fogja kibírni.. Mayer János két évig volt államtitkár, most miniszter és most a nemzetgyűlés vége felé akar gazdasági javaslatokkal előállani. Mit, csinált e két éven át egészen mostanáig? Diósdy Gyöző:Népcsalás az egész vonalon. Gaál Gaszton elnök: Drózdy Győzőt rendreutasítja. Czeglédy Endre: Az ingatlan vagyonváltság behajtásának módjával a leglehetetlenebb helyzetbe hozták a kisgazdákat. Milliókat adnak ki és nem tudjuk mire. Az óriási adókat behajtják, de a kisgazda-községek fejlődésére egy krajcárt sem irányoznak elő. Szakinterpellációkra, amelyekből a miniszterek is tanulhatnának, választ sem adnak. Monopóliumokat teremtenek a kisgazdapárt ellen. Sokáig vártam, de végül is elveszítettem türelmemet és kijelentettem, hogy nem vagyok hajlandó ilyen dolgokat tovább is fedezni. Bassay Károly: Nagyon helyes, ez a tisztesség! Czeglédy Endre: Most oly kísérletek folynak, amelyek a kisgazdapártban talán még nagyobb pártbomlást vonnak maguk után. Bassay Károly: Nem fontos a párt, az ország a fontos. Czeglédy Endre: Itt van a tavasz, a munka ideje és fél, hogy megint nem történik semmi Amint belenézett a sovány kis indemnitási javaslatba, elszörnyüködött, hogy a kormány megint mennyi mindent nem akar végezni Nem hivatalos közegektől értesült arról, hogy a kormány megkötötte a román kormánynyal a frankoromán légiszerződést. Kénytelen kijelenteni, félő, hogy ennek a szerződésnek, a megkötése megakasztja és veszélyezteti a trianoni békeszerződésben részünkre már biztosított légi jogokat. Miután a szerződés feltételeit nem ismeri, nem kíván azokkal foglalkozni. Szomorúan állapítja meg, hogy az idegen tőkét a kormány gazdasági tényezővé akarja tenni. Hibáztatja ezt a csepeli kikötő építésénél is. Egész külforgalmunk kulcsa idegen tőke kezébe kerülne. Legyőzött ország vagyunk, így is elég jutott idegen kézre, nem kell, hogy mi magunk is kiszolgáltassuk magunkat. A királykérdés szerinte el van intézve, a kormány mégis harcot hirdet. Közjogi viták kellenek ennek a rendszernek. "Az kell, hogy a föld rászorulóknak jusson. Munkaalkalom és termelőmunka kell, de harcokat hirdessen a kormány, ha nem adja meg az országnak azt, amire szüksége van. Nincs abban a helyzetben, hogy bizalommal viseltessék a kormány iránt, sőt bizalmatlan,sággal viseltetik és ez indítja arra, hogy az indemnitást ne szavazza meg. Hegedűs szimfóniái — rapszódiák-« Mándy Sámuel: A túloldal képviselői közül nagyon sokat nem is ismer. Grieger Miklós : Halljuk az ezerholdas kisgazdát! Mándy Sámuel (mosolyogva): Ezer holdon felül. (Derültség.) Egyedül 3. szürke, unalmas gazdasági kérdésekkel akar foglalkozni. A pénzügyi expozéval foglalkozik. Kárba vész, minden zsenialitás, ha valaki egy év alatt akarja megjavítani a valutát, amikor ennek "minden előfeltétele hiányzik. Hegedűs szimfóniái inkább rapszódiák voltak. A vagyonváltság törvények nem egyenlő elbánást, mutatnak az ingatlan és a mobil tőke iránt. Sőt itt égbekiáltó igazságtalanság van. Az ingatlan vagyon után legalább háromszor-ötször akkora a váltság, mint öt mobil tőke után. A részvénytársaságok nem tényleges vagyonuk után, hanem a tőzsdén jegyzett árfolyamok szerint lettek megadóztatva. Ez a belső értéktől távol áll és annak legfeljebb egyharmad része. Grieger Miklós: Pro domo beszél. Mándy Samu: Nem beszélek pro domo. Gaál Gaszton elnök: A képviselő úrnak joga van pro domo is beszélni. Mándy Samu: Jogom van, de nem teszem. Beszéde további részében is az ellenzék állandó közbeszólásokkal zavarja, mire Mándy így szól: — Kérem, én átadom a szót és leülök. Nem szükséges, hogy az ellenzék idekiabáljon. . Én ugyanazt vallom ebben a kérdésben, mint az urak. Választás előtt vagyunk és az ellenzék beszél haza. Czeglédy Endre : Nincs rá szükségünk, hogy hazabeszéljünk. Képviselő úr az előbb beszélt és nagy türelemmel hallgatták. Kérem, hogy most ő is hallgassa meg a szónokot. * Grieger Miklós: De Czeglédy nyilvánvaló igazságokat beszélt. Drózdy Győző: Halljuk a tizenhétezres kisgazdát. Cserty József: Harminchatezres kisgazda, 140 választója nevében beszél. Mándy Samu: Fontos érdek, hogy választóinknak produkáljunk valamit. . Nagy zaj az ellenzéken, felkiáltások . Ez az igaz! Drózdy Győző: Maga könnyen ad a 140 választójának, de mit csináljak én a huszonnégy ezerrel. Mándy Samu: Itt mindenki egyforma jogon ül, ha kifogásaik vannak,adják be a petíciót. _ Balsay Károly: Csak új választójogi törvényt akarunk. Mándy , Samu:. Én szeretem az ellenzéket, baj volna, ha nem ülne itt. Gaál Gaszton elnök: Czeglédy Andrássy nyilatkozik a kormány választójogi politikájáról Bethlen tárgyalásai a kisgazdákkal — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés ma megszavazta a nyolcórás üléseket, az indemnitást tehát már hétfőn nyolcórás ülésben tárgyalja a Ház. Nagy érdeklődéssel várták mára gróf Andrássy Gyula felszólalását, erre a beszédre azonban csak a déli órákban kerülhetett a sor. Gróf Bethlen István miniszterelnök az este megérkezett Bécsből és mint környezete mondja, az osztrák tárgyalások folyamán a kereskedelmi szerződések dolgában kész megállapodások vannak már, a politikai tárgyalásokat pedig alkalmasint Budapesten folytatják. A délelőtt folyamán Bethlent felkereste Gömbös Gyula, és hosszabb ideig tartózkodott nála. Az a hír, hogy a miniszterelnök vasárnap Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt lemegy Karcagra, nem igaz. Nagyatádival csupán kisgazdaképviselők mennek le, közöttük Bottlik József, Dömötör Mihály, Kovács J. István, Könyves Lajos, Csontos Imre és mások. A kisgazdák Bethlen elutazása előtt azt az üzenetet kapták, hogy mihelyt a miniszterelnök Bécsből hazaérkezik, értesíteni fogja őket arról, hogy még ma, szombaton este tárgyalni óhajt Nagyatádi Szabó Istvánnal. Mivel e tárgyalásokra az intézkedést Nagyatádi Szabó István a miniszterelnöktől várja, nem tudni, hogy a találkozás ma este csakugyan megtörténik-e, miután a várt üzenet a miniszterelnöktől délig nem érkezett meg. Gróf Andrássy Gyula ma délelőtt már korán megjelent a folyosón, mert arra"várt, hogy beszédét az indemnitáshoz elmondhassa. Az Est munkatársa megkérdezte gróf Andrássy Gyulát, hihetőnek látszik-e az, hogy a kormány egyszakaszos választójogi törvényt akar benyújtani, amely azt tartalmazza, hogy a választójogi részleteket a kormány rendeleti úton léptesse majd életbe, továbbá lehetséges-e az, hogy amennyiben a nemzetgyűlés új törvényt nem alkotna, a választások a Wekerleféle törvény szerint mennének végbe. Gróf Andrássy Gyula körülbelül a következőket mondotta : — Lehetetlen állapotot teremtett a kormány azáltal, hogy aválasztójogi törvényt akkor akarja benyújtani, mikor a nemzetgyűlés életéből már alig egy hónap van hátra. Elképzelhetetlen, hogy egy törvényhozó testületet arra akarnak kényszeríteni, hogy ilyen mélyen szántó alkotmányjogi javaslattal néhány nap alatt végezzen. Ez az egyhónapi utolsó terminus egyébként azért is alkalmatlan, mert ■ a képviselők ilyenkor már az új választások hangulatában vannak'' és sokkal inkább számolnak a kívülről jövő nyomással, mint más időkben. Korábban talán a kormány is több engedékenységre számíthatott volna, amikor még a parlament légköre nyugodtabb volt és a képviselőknek nem kell annyira tekintettel lenniök a választóközönségre. — Rassaynak teljességgel igaza van abban, hogy abszurdum volna a Wekerle-féle törvényjavaslat alapján választatni. Ez nem volna egyéb, mint makacs belekapaszkodás , a törvény betűjébe, amely azonban az adott helyzettel egyáltalán nem egyezikmeg. Különben sem olyan egyszerű dolog azoktól most elvenni a jogot, akik azzal egyszer már éltek. Ez a jogfosztás is forradalmi anyag lehet. Ugyancsak képtelenség volna, az, hogy ilyen egyszakaszos törvényt akarnának keresztülhajszolni, nem is említve, hogy ennek a letárgyalására is csaknem annyi idő kell, mintha a javaslat több szakaszból állna. Ha tehát egy többszakaszos javaslat letár-gyalása nem megy, akkor nem megy az egyszakaszosé sem. Beszédében Andrássy ki fogja fejteni azt, hogy tiszta és őszinte álláspont az államforma kérdésében csak a legitimizmus, vagy a köztársasági álláspont. Ha a teljes jogfolytonosság a trón kérdésében nem biztosítható, akkor más választás nincs, mint a köztársaság. A szabazd királyválasztás gondolata ma abszurd. Egyebek között azért is, mert lehetetlen állapotra vezetne az, ha királyt választanánk, aki tudja, hogy hatalma határidőhöz van kötve és azt épp úgy elvehetik tőle, mint elvették elődjétől. — A választójoggal ennyire elkésni — mondotta Andrássy — azért is rövidlátás volt a kormánytól, mert ezzel csak izgalmakat kelt, holott a kormányoknak mindig az az érdeke, hogy a választások nyugodt és sima légkörben folyjanak le, az izgatott közhangulat mindig csak az ellenzéknek használ. "Andrássy általában azt hiszi, hogy a kormány kedvezőtlen auspiciumok között megy bele a választásokba, mert a közhangulat ellene van és ma nincs is meg az az állami apparátus, amely alkalmas volna arra, hogy mint a múltban, a szavazók tömegét befolyásolja, kényszerítse. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a Nagyatádi Szabó István, Mayer János és Gaál Gaszton találkozását gróf Bethlen István miniszterelnökkel. Az egyser gen. párt létrejöveteléhez egyik oldalon sem fűznekkülönösebb reményeket. A kisgazdák ma is azt hangoztatják, hogy ők nem hajlandók feladni a mostani pártot, és az egyesülésbe csak akkor mennének bele, ha ennek a pártnak a jellege és programja megmarad, ami viszont nem egyezik a miniszterelnök koncepciójával. A kereszténypárt, mint tudjuk, mára tervezett értekezletét elhalasztotta a jövő hétre, mert előbb meg akarja ismerni a kormány álláspontját a választójog terén. Gróf Bethlennek határozott kikötése az, hogy a kereszténypártnak el kell távolítania magából az ellenzéki elemeket, a tegnapi Vasa József-féle incidens óta azonban főképpen és megnevezetten Rakovszky Istvánnak a pártból való távozását követelik. Gy. Ugyancsak érdeklődéssel várják a Friedrich-,párt ma esti vacsoráját, amelyen Friedrich István, mint mondja, új programját fogják kifejteni. " Huszár Elemér nyilatkozata az,, idegen protektorátusról* * A következő sorok kodásét karts: Az Est mai száma a Magyar Távirati. •Irodának egy az angol követségtől származó cáfolatát hozza egy állítólagos megjegyzésemről, melyet légből kapottnak jelez. Kijelentem, hogy nem is állítottam azt, amit a Magyar Távirati Iroda cáfol, hanem, azt mondottam, hogy gróf Bethlen István helyezte magát barátaival együtt angol protektorátus alá. Ezt a tényt a miniszterelnök Nagyatádi Szabó és Balla Aladár képviselő más előtt jelentette ki s én e tényeket ez utóbbi elbeszéléséből tudtam meg. Nagyatádi: Szabó István urnái hajóraszállását Bálla Aladár úr eszközölte ki a francia követségnél a szerb követség intervenciójára- Ismétlem, hogy e tényállást Bálla Aladár úrtól hallottam és nincsen, okom kételkedni , benne.Különben az egész tényt részletesen elmondom legközelebbi nemzetgyűlési beszédemben. Tisztelettel: Huszár Elemér, nemzetgyűlési képviselő. — Tizenkilenc, interpelláció A nemzetgyűlés mai ülésén az interpellációs könyvbe nem kevesebb, mint 19 interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az interpellációskönyvet, minthogy a sürgősséget megszavazták, az ülés elején nem olvasták föl. A bejegyzett interpellációk, amelyekre valószínűleg csak 3 óra után kerül a Sor, a következők: Haller István az összkormányhoz a szociáldemokrata terror ügyében; Haller István az összkormányhoz az országgyűlési választói jog kérdésében ; Haller István az igazságügyminiszterhez a párbaj-mánia ügyében ; Bodó János a vagyonváltság törvény kiegészítése tárgyában ; Bodó János a torontálmegyei vizsscsapolás ügyében ; Bodó János a torontálmegyei hadirokkantak ügyében ; Kerekes Mihály egy birtok bérbeadása ügyében ; Budavári László a Phoebus-részvény-, társaság indokolatlan béremelése tárgyában Távajgróf Sigray Antal Ostenburg ezredes azonnali szabadlábra helyezése érdekében ; báró Szterényi József a lakáskérdés ügyében ; Sokorópátkai Szabó István egyike lapok ügyében, a melyek 80 keresztény vállalat, csődjéről imák ;Paczek Géza a kunhegyesi főbiró visszaélései ügyében ; Somogyi István a hevesmegyei visszaélések dolgában ; Benkő Gábor az amerikai ki- és bevándorlások körüli visszaélések dolgában ; Benkő Gábor a pénzlebélyegzések körüli visszaélések miatt; Frühwirth Mátyás a vagyonváltság kedvezményes lefizetési határidejének kiterjesztése ügyében; Drózdy Győző a belügyi és föld■mivelésügyi miniszterhez az aratómunkásokkal kötött kiuzsorázó szerződések miatt; Drózdy Győző a községi elöljárók és jegyzők visszaélései tárgyában; a lakhelyet és földet igénylők támogatása és a lentii körjegyző visszaélései ügyében ; Borhely.Haczky Emil egy rokkant műlábának sürgős kiutalása tárgyában. Vasárnap, 1922.Január 15