Az Est, 1922. március (13. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
Budapest, 1922 * SZGTCICL * március A Eszszszszszasna - E15fizetési árak: Egy hónapra 660.— korona Negyedévre M,M 170.~* korona Félévre 340.— korona Égése évre...........660.— korona Ka IfS tdán a fenti Árak kétszerese Egyes számára 3 korona Ausztriában SO osztr. Kf. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XIII. évfolyam *49» szém. Szarka,tólég. üli. kerület, Breséketként » Kledé kbatati VII„ Breeéket-karat M-M. ■» Wlékiktedékivatalak, V., Vitetem csA.zár.ut lésznAm és IV*, VAdmatca fi. Wien 9 Je, Kohlmarkt 7. 59192 Amitől tartottunk, fájdalom, bekövetkezett. A kormány a főváros és az önálló törvényhatósági joggal fölruházott városok kivételével országosan a nyílt szavazást rendeli el. Igen nagy és következményeiben alig kiszámítható lépést tettünk ezzel visszafelé. Magyarország történelmének egyik legnagyobb dicsősége, az is marad öröké, hogy alkotmányos élete, a jogkiterjesztésnek egyenes vonalú fejlődését mutatja. Visszaesések történtek ugyan, de mindig külső erőszak hatása alatt. Az önmagával szabadon rendelkező nemzet ellenben egyre jobban tágította az emberi és politikai jogok körét, a szó legnemesebb értelmében vett liberalizmus tanítása szerint. Nagy felelősséget vállalt a kormány, amikor a jogszűkítés mellett határozott, különösen mivel a választójog problémájának megoldására felismerjük, nem egészen a saját hibájából — alkalma nem nyílt. A titkos szavazásban rejlő nagy erkölcsi garanciákat tehát elvesztettük. És most egy újabb veszteség árnyéka kisért. Arról beszélnek, hogy éppen a nyílt szavazás rendszere miatt a szervezett munkásság a választásokon abszentálni szándékozik. Mi ezt a szándékot nemcsak őszintén fájlaljuk, hanem egyenesen helytelennek ítéljük. Hová gondolnak ? Küzdelem nélkül átengedni a teret ? Lemondani az ellenőrzés jogáról és kötelességéről ? Megtűrni, hogy az a szellem, amely előreláthatólag a vidéken győzedelmeskedni fog és amelynek pusztító kártékonyságát az előbbi nemzetgyűlésben elég módunk volt kiismerni, gáttalanul garázdálkodhassék ? Nekünk egy dolgozó, egységes, összetartó nemzetre van szükségünk. És oly nemzetgyűlésre, amely egy ilyen nemzetnek méltó képviselője, hű tükre. A magyarul érző munkásság nélkül ez a parlament csonka lesz. Taktikának lehet talán jó, ország-világ előtt demonstrálni, hogy parlamentünk döntésre, az ország sorsának intézésére hívatlan csonka parlament. De politikának rossz politika továbbra is azon dolgozni, hogy Magyarország csonka ország, a magyar nemzet csonka nemzet legyen. A kormánypárt intézőbizottsága megkezdte a választójog tárgyalását Rassayék és a függetlenségi párt fúziós tárgyalása befejezés előtt A hét végére változást várnak a kormányban — Az Est tudósítójától — A választójogi rendelettervezeteket, amelyeknek tartalmát Az Est tegnap ismertette, a kormány ma délelőtt terjesztette pártjának intézőbizottsága elé, holnap este pedig gróf Bethlen István miniszterelnök azt megismerted a sajtóval. Az Est tegnapi közlése a rendelettervezetekről, mindenütt, érthető nagy feltűnést, keltett és ezért fokozott érdeklődéssel várták a kormánypárt intézőbizottságának mai értekezletét és a bizottság állásfoglalását a kormányrendeletek dolgában. Az ellenzék és a Haller-féle kereszténypárt ugyanis erősen bízik benne, hogy a rendelettervezeteknek a nyílt szavazásra, vonatkozó részét a kisgazdáknakegyesportja, mely kezdettől fogva a ttkosság mellett volt, nem fogja elfogadni és hogy ennek következtében a rendelet lényegesen módosított szöveggel fog majd megjelenni. A kisgazdapárt közhelyiségébe ma délelőtt 10 órára volt összehíva az intézőbizottsági ülés, azonban csak 11 órakor kezdődött. A bizottság tagjai közül megjelent Barla-Szabó József, Berky Gyula, Dömötör Mihály, Fáy Gyula, Gömbös Gyula, Haspál István, Lukovich Aladár, Nagy János (egri), Patacsy Dénes, Meskó Zoltán, Iklódi Szabó János, Kőszó István, Kálmán István, Lovász János, Lipták Pál, Putnoky Móric, Rubinek István, Simonyi-Semudam Sándor, Tankovics János. Mint pártigazgató részt, vett az értekezleten dr. Ráth Sándor. Tíz óra után megérkezett gróf Klebehberg Kunó belügyminiszter és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, vol okakor gróf Bethlen István miniszterelnök, a ki az értekezlet előtt rövid ideig Klebelsberggel Gömbössel és Rubinell Istvánnal beszélt. Utoljára érkezett Mayer János, 11 órakor, az értekezlet, megnyitásakor Nagyatádi Szabó István még nem volt ott. Az értekezlet tárgysora : 1. a miniszterelnök ismerteti a választójogi rendeleteket, 2. a miniszterelnök bejelentése a választások előkészítéséről, 3. esetleges indítványok A belügyminiszter a passzivitásról Az értekezlet megkezdése előtt Az Est munkatársának alkalma volt megkérdezni gróf Klebelsthein Kunó belügyminisztert, mit szól ahhoz a felmerült gondolathoz, hogy az ellenzéki pártok esetleg, passzivitásba mennek. A belügyminiszter így válaszolt: — Legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes politikusok vagy pártvezérek tanástatnak passzivitást, tömegek passzivitása, csak a szociáldemokrata pártnál volna lehető. Két és fél millió ember passzivitásáról szó sem lehet, mert ilyen nagy tömeg sohasem lehet passzív egy választáson. Akkora tömeg semmi ■esetre sem tanúsíthat passzív magatartást, hogy számot tegyen a választók összességében. Lesz-e módosítás a tervezeten ? Munkatársunk megkérdezte Mayer János földmivelésügyi minisztert, lehetőnek tartja-e azt, hogy még ma módosítanak a rendelettervezetnek a nyílt és titkos szavazásra vonatkozó részein. Mayer János így válaszolt: — Ez nem lehetetlen„ Rubinek István viszont ugyanarra a kérdésre ezt mondta : — Teljesen kizártnak tartom, hogy akár a szavazás nyíltsága, akár pedig a lajstromos szavazás dolgában a mai értekezleten módosíttatnék a minisztertanács által elfogadott belügyminiszteri rendelettervezet. Az értekezletre kevéssel annak megnyitása után megérkezett Nagyatádi Szabó István is. A kiegészítendő csonka kerületek Megírta Az Est, hogy a belügyminiszter rendeletével kilenc csonka kerületet, kiegészítenek. Mint velünk közlik,ez a kilenc kerület, melyek mindegyikében a szavazók száma, kevesebb volt 1000-nél, a következő: Beregdaróc (eddigi képviselője Fáy Gyula), Dárda (Mándi Samu), Záhony (Szabó Zoltán), Nagykároly (Legeza Pál), Kismarton (Sábel János), Németújvár (Thomas Ferenc), Szalárd (Erdi-Harrach Béla), Somorja (Bárány Imre), Szepsi (Szentimrei Ákos). A kereszténypárti miniszterek lemondása Beavatott kereszténypárti forrásból a következőket köztik velünk: — A párt megvárja azt az időpontot, amikor a kormány választójogi rendeletei végleges alakban megjelennek, azután összehívjuk a párt intézőbizottságát, hogy a rendeletszabta úi helyzetben állást foglaljon. Mi kétségtelennek tartjuk azt, hogy pártunk megőrzi egységét és fetrfelteblett- ember fog kiválni. Úgy látszik, hogy számunkra a szerep adva van: mérsékelt ellenzéki politikát fogunk folytatni. Vass József, Hegyeshalmy Lajos és Bemolák Nándor miniszterek dolga még függőben van, azonban politikai körökben máris bizonyosra veszik azt, hogy Vass József csatlakozik a kormánypárthoz és megtartja kultuszminiszteri tárcáját, míg Bemolák és Hegyeshalmy benmarad a kereszténypártban és lemond. Ezt a két lemondást ennek a hétnek a végére várják és Hegyeshalmy utódjának leginkább Heinrich Ferencet emlegetik, Bernolák népjóléti miniszter helyére pedig Petricsevich-Horváth Elemért.. Rassayékat a függetlenségi párt fúziója Értesülésünk szerint a Rassaypárt és a függetlenségi és 48-as párt között megindult fúziós tárgyalások igen komoly stádiumba jutottak és eltérés közöttük már csak kisebb jelentőségű pontokon van. Mindkét oldalon azt remélik, hogy ezeket a nehézségeket is sikerülni fog leküzdeni és a két párt összeolvadása megtörténik. Balla Almár a passzivitás tervéről a következőket mondotta nekünk : — A függetlenségi pártban igen komoly formában merült fel a passzivitás gondolata. Ennek okai igen súlyosak; a múlt nemzetgyűlés az alkotmányjogi problémák közül egyetlenegyet sem oldott meg, a most összeülő törvényhozótestület szintén nem országgyűlés lesz, hanem nemzetgyűlés, amelynek fő feladata az alkotmányozó kérdések elintézése. Soha a világon nem fordult még elő, hogy egy ilyen konstituantot szűkített választójog mellett hívtak volna össze. — Közjogi nonsens, hogy most nem a nép minden rétegét hívják fel akaratnyilvánításra, hanem Európa legszűkebb választói joga mellett akarnak választatni. Még súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány most is rendelkezik a kivételes hatalommal, amely tulajdonképpen a háború idejére szól. Éppen ezért nagyon meggondolandó, hogy ne helyezkedjünk-e a passzivitás álláspontjára, habár a párt még nyílt szavazás mellett is a legjobb kilátásokkal veszi fel a küzdelmet és legalább hatvan-hetven mandátumra számítunk. Végleges állásfoglalás előtt megvárjuk, míg a választójogi rendelet végleges és hiteles formában nyilvánosságra kerül és míg a többi ellenzéki pártok, különösen a szociáldemokrata sport is döntenek magatartásukról. Csütörtökön este központi igazgatóság; bizottsági ülést tartunk és itt fogjuk a határozatunkat meghozni. A függetlenségi párt köréből közükt velünk, hogy a péceli kisgazdapárt 1500 taggal csatlakozott a függetlenségi párthoz és ezt a lépését azzal okolja meg, hogy arra a munkapártnak a kisgazda,párttal történt fúziója következik-• am «weist et most* .