Az Est, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
Elé fizeti* l áraks BathSamprm too*— Bereue BezzeBeere _ SMO.— kerene Béiévre Mo.— kérőmé Ifin Mn— too.— kerene KBIfMiatm • fenti évek kéteserete Egy** agám ára 5 korona Ausztriában 100 osztrá K Politikai napilap Felelős szerkesztő Miklós Andor u't'il / Seerkeemtttézi kit kerület, Erseébett térei t~ tttuéékíemtuO W/w SreeéketfkSeattS~30.ee fWhWM(MlM««bk> B> Uttmee olnlnot lé. eeém ér IP, Mcbatea rt. Wien» I, KoIteMU *. Embereket fqgtakel a csendőrök. Gyakoriság és rablás vádját emelték ellenük. Harmadfél év óta szegeződik ellenük is vád, de a csendőrkéz csak most nehezedett végérvényesen vállukra. Tomcsányi igazságügyminisztersége alatt, éppen a választási küzdelmek tetőfokán. Szabadon eresztették őket. A fzabadonbocsájtást alighanem az a szellem sugallta, hogy a lakat alatt lévő haramiák a békés polgárságot mód nélkül felingerelhetik. . A rablógyilkosokat tehát szélnek eresztettékalkalmasint polgári jogukat is gyakorolták) s ugyanakkor egyik-másik ellenzéki jelöltet őrizetbe vették. Az osztóigazság így megkapván a magáét, a választás lezajlott; mint mindanynyian tudjuk, a legnagyobb nyugalomban, a törvény, jog és szabály hajszálnyi pontos megtartása mellett zajlott le.A csendőrügyészség azonban nem törődött e különös szellemmel s azon a címen, hogy egyes rablógyilkosok katonasorukban követték el bűnüket, ismét elfogatta őket. A magyar csendőr e logikus eljárása, — a bűnt büntetlenül hagyni nem szabad "»— igaz megnyugvást fog kelteni. Hiszen ha a majdnem három év óta tartó elkeseredést, tincot és fejetlenséget elemeire bontjuk, mindegyiknek a fenekén ott találjuk a véres magocskát. a súlyos bűnökkel megvádolt emberek nem vették el büntetésüket, de kevélyen és szabadon jártak-keltek a becsületesek között. A csendőr e legutóbbi gesztusa lekaszálta ezt az anarchisztikus gondolatot; igenis, a gyilkos és rabló nem járhat, szabadon; igenis, illetékes bírája elé kell állítani! Ha ez a gesztus nem marad árván, ha követni fogja több is, ha a dohány utcai merénylet, a Ferenc József-laktanyai merénylet és atöbbi merénylet tetteseit szintén kifürkészik és mind odaveszik, ahová valók, akkor végere-valahára megadták a nemzetnek ,azt, ami a nemzeté. A jogbiztonságot, a törvények uralmát, a nyugodt munka lehetőségét! Akkor elül a lelkeket tépő ádáz harc, a szívekbe ismét beleszáll a nyugalom érzése , ha az ember kilép az utcára, bátran felemelheti pillantását, nem kell attól tartania, hogyegy alaposan gyanúsított« tekintetével találjek Monstre-gyűlésen tiltakoztak a kereskedők és iparosok a boltbéremelés ellen Tíztől egyig minden üzlet zárva volt Vázsonyi Vilmos beszéde a Vigadóban *rrw* — Sis Est tudósítójától — Ma délelőtt 10 órakor Budapest hétköznapi Utcái egyszerre ünnepi színt öltöttek. Minden kereskedést, vendéglőt, üzlethelyiséget becsuktak és pár perccel tíz óra után Budapest utcai élete olyan volt, mint hogy ha komoly, nagy ünnepnapja volna ma a fővárosnak. Az üzletzárást maguk a kereskedők határozták el, hogy ezzel is demonstráljanak a háziurak szabad házbéremelése ellen, s az üzletzárás praktikus célja azt szolgálta, hogy ez alatt az idő alatt Budapest valamennyi kereskedője megjelenjen a Vigadó épületében, ahol a kereskedők tiltakozó nagygyűlésüket tartották. A nagygyűléssel kapcsolatosan tüntető felvonulást is terveztek, ettől azonban a rendőrség ajánlatára elálltak és üzletzárás után egyenként mentek el a Vigadó épületébe a tiltakozó nagygyűlésre. Tíz és tizenegy óra között a Vigadó épületéhez torkolló utcák képe egészen olyan színt öltött, mintha hatalmas felvonuló csapatok érkeznének a Vigadóhoz. Tíz óra tájban már olyan volt a tolongás a Vigadó épülete előtt a nagy üveges előcsarnokban, hogy ember ember hátán igyekszik be a nagyerembe. Budapest, utcáin a zárt Üzlethelységek tüntetnek. Nemcsak azok az üzletek zártak be, amelyeknek tulajdonosai boltbéreket fizetnek, hanem szolidáris érzésből még azok a kereskedők is bezárták üzleteiket, akiknek üz élete saját házukban van, úgy hogy néhány perccel tíz óra után már csak néhány trafik ad hétköznapi képet a demonstráló kereskedővilág napján. Negyed tizenegy órakor érkezik konflison Vázsonyi Vilmos, akinek tiszteletteljesen nyitnak utat és akit viharos éljenzéssel köszöntenek. Hasonlóképpen éljenzés fogadja a kereskedőosztály ismertebb nevű vezetőit. Bent a nagyteremben tíz óra után megkezdődött a gyűlés, de még mindig százan és százan igyekeznek be a gyűlésterembe, ahová már egyetlen ember sem fér be, a karzatok már roskadásig megteltek, úgy hogy sok száz és száz kereskedő kínt rekedt. A nyugodt, békés életű, idős kereskedőemberek felháborodva és izgatottan tárgyalják a lakásrendelet sérelmes pontjait és percen-ként hallani a kiint rekedt várakozók tömegéből keserű és elkeserestek MUpspHsii ~ meheken írásifc.1 hozásuknak adnak kifejezést és azt a szerencsétlen helyzetet emlegetik, amelybe őket a miniszter lakásrendelete taszíthatja. A Vigadó igazgatósága intézkedett, hogy a Vigadó termébe senki bottal be ne léphessen. Úgy a kereskedővilág megbízottai, mint a Vigadó alkalmazottai a kapuban állnak s mielőtt a lépcsőkön felmenne, mindenkit figyelmeztetnek, hogy botját a ruhatárban helyezze el.I'v’l A gyűlés megkezdése után rendőrlegénység áll a Vigadó előcsarnokában, hogy minden esetleges zavart megakadályozzon és hogy a tiltakozó gyűlés nyugodt, méltóságteljes és zavartalan lefolyását biztosítsa. Megkezdődik a nagygyűlés Délelőtt 10 órára hívták össze a Vigadó nagytermébe a fővárosi kereskedőket és iparosokat, hogy tiltakozzanak a Háztulajdonosok Szövetségének ama követelése ellen, amelylyel az üzletek és műhelyek szabadforgalmának visszaállítását követeli a kormánytól. A fővárosi kereskedők és iparosok tömegében megjelentek a megszállott területekről az Árnyyintavásárra feljött kereskedők és iparosok is, akik így akarták rokonérzésüket kifejezni. A vidéki városok kereskedői és iparosai táviratokban fejezték ki együttérzésüket. Nagyobbára kisiparosok és kiskereskedők gyűltek össze, akiket a legjobban érint a Háztulajdonosok Szövetségének követelése. Tíz órára már zsúfolásig megtelt a terem, tetve vannak a padok közei is, sőt az emelvényen is igen sokan helyezkedtek el. Barczen Gábor, a Baross Szövetség elnöke nyitotta meg az ülést. Üdvözölte a megjelent fővárosi bizottsági tagokat, valamint a főváros ipari és kereskedelmi testületeinek elnökeit. Ezután röviden ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyek eddig a Háztulajdonosok Szövetségével folytak. Egy közbeszóló háziúr Beszéde közben nagyon izgatott volt a hangulat, közbeszólások röpködtek, de a legnagyobb ingáimat egy háztulajdonosnak, aki a második sorban ült, állandó ellentmondó közbekiáltása váltotta ki. Barczen beszédének vége felé annyira fokozódott az izgalom, hogy fenyegetősen kiáltoztak a közbeszóló háziúr felé: — Ne provokáljon! Ha még egy szót szól, kidobjuk." • Az elnök ismerteti a helyzetet. Barczen beszédében ismertette a fejgyalogokat ,t melyeknek vegses eredménye az volt, hogy a háztulajdonosok az üzletek, műhelyek és irodák bérét az 1917. évi bér 30-szorosában kívánták megállapittatni, mint minimumot. Ez ellen a bérlőknek semmiféle jogorvoslati joguk nem lett volna. A tárgyalások végső akkordja a Háztulajdonosok Szövetségének az a kijelentése volt, hogy az eddigi összes javaslatokat visszavonják és minden eszközzel az üzletek, irodák és műhelyek szabadforgalmának helyreállítását fogják szorgalmazni. E bejelentésre nem lehet más válaszunk, •— mondotta az elnök — mint hogy az iparosok és kereskedők együttesen mosd álljanak meg ez ellen, a törekvés ellen, amelylyel a háztulajdonosok egynepportja a követelések teljesítése esetén százak, sőt ezrek exisztenciáját veszélyeztetné. (Viharos éljenzés.) Ezután ismertette az iparosok és kereskedők súlyos helyzetét. Az ipar és kereskedelem ma is számtalan béklyóba van kötve és maga is óhajtja a forgalom teljes szabadlaágát, de azt rögtön nem lehet. Ha a Háztulajdonosok Szövetségének követeléseit is kormány teljesíti, akkor olyan drágulási folyamat következik , be, mely az eddigit sokszoroosan felülmúlja.A méltányos ígérnek kielégítésétől nem zárkóznak el a fővárosi kereskedők és iparosok, akik engedékenységüknek az eddigi tárgyalások során többször tanújelét adták, de kénytelenek visszautasítani a Háztulajdonosok Szövetségének azt a vádját, hogy egyáltalán nem akarnak bért fizetni . Barczen beszédének vége felé megjelent az emelvényen Vázsonyi Vilmos, akit a közönség felállva, viharos éljenzéssel és tapssal üdvözölt. Ezután Erneuter József, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke terjesztette be a határozati javaslatot, amely így szól: — A fővárosi ipari és kereskedelmi érdekképviseletek megdöbbenéssel látják, hogy a háztulajdonosok egy csoportja a kormány méltányos javaslataival szemben az üzlethelyiségek, műhelyek és irodák teljes szabadforgalmát követeli. Az érdekképviseletek maguk is mind a szabadforgalomra való visszatérés alapján állnak és tudják azt, hogy ennek elérését a kormánynál minden erővel szorgalmpani kell, de ma, amikor az ipar és a kereskedelem minden vonatkozásában a kötött forgalom terheit kénytelen viselni, akkor az egyoldalú szabaddátétel súlyos válságba sodorná nemcsak a kereskedelmet, hanem a vásárló közönséget is. A kormány bizonyára tudatában ban van, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken az építkezés csaknem teljes mértékben szünetel és ennek következtében nem áll kellő helyiség rendelkezésre. A felmondási jog és a béremelés szabadsága olyan monopouszíikus hehissíst ivenítin, a milutíia hb