Az Est, 1926. május (17. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-29 / 119. szám

Szombat, 1926. május 29. 11. oldal. SZÍNHÁZ A SZÍNHÁZAK MA ESTI ELŐADÁSAI: OPERAHÁZ: Aida (Walter Rózsi és Palló Imre vendégfelléptével; E. bérlet, 29. szám, 7). KAMARASZÍNHÁZ: Lili (8). VÍGSZÍNHÁZ: Seybold (8). MAGYAR SZÍNHÁZ: Csuda Mihály szerencséje (8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Darázsfészek (V*8). RENAISSANCE SZÍNHÁZ: Das Jung­fernweh (Az Exl-Bühne vendégjá­téka; 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Pillangó főhad­nagy (8). FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ : Henniet (Alexander Moissi és a bécsi Deutsches Volkstheater vendégjá­téka; 8). BUDAI SZÍNKÖR: Nincs előadás. ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Elérhetet­len aszony (Biller Irén, Lukács Pál, Kabos Gyula); Grenadin; Kupezky; Hol van Stiglic?; tréfák, magánszá­mok (9).­­TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Leopolds Wiesenthal, Charlotte Waltow, Ar­min Berg. Bécs legkiválóbb kabaré­­társulata vendégjátéka, kezdete V19 órakor. ROYAL ORFEUM: A Terézkörúti Szín­pad vendégjátéka­ (V*9). SZIGET SZÍNPAD: Szerencsés flótás (9), __ ** Moissi. Tegnap délután újra megjött Budapestre, azután inter­júkat adott, fá­radhatatlanu­l beszélt, vitat­kozott, egészen az előadásig. .Akkor sietett az öltözőjébe, a kö­vetkező percek­ben egy Danton fri­zúgás Cour­­voisier­ élt a színpadon és azok, akik Gel­­­­ért Lajos alakítását is látták, vi­ltatkozhattak azon, melyik volt igazibb, melyik volt életteljesebb, Gellért halkszavú tudósa, vagy pedig Moissi forradalmárja. Egészen a szerepé Moissi, itt sé­­tál a kulisszák mögött és örül, hogy a nézőtér lesi hangjait. — Itt már nagy sikere volt ennek a darabnak, úgy hallom, és jólesik érezni, hogy a közönség belemerül a mi vi­táinkba és megérzi a mélységeket. Felvonás közben mindenkihez van ,néhány szava, szereplőtársaival beszélget, a színpadot nézi, azután maga elé mered és a függöny előtt hirtelen érdeklődni kezd: — A világítással rendben vagyunk? Itt az utolsó felvonás végén nagyon fontos lesz a világítás. Kérem, vigyáz­zanak rá, hogy jó legyen. Rendben lesz minden? Köszönöm szépen. Kezdhetjük. Azután játszott, a közönség tap­solt és vitatkozott. Azután megint csak tapsolt. ** Balassa Jenő befog. Balassa Jenő, a Vígszínháznak nyugdíjas tagja, súlyos betegek, fekszik a la­kásán. Ma reggel érdeklődtünk az érdemes agg művész állapota fe­lől és azt a választ kaptuk, hog­y állapota változatlanul súlyos és aggodalomra ad okot. Koessler János ** Koessler János halála. Csendes bajor városkából, a München melletti Ansbachból gyász­hír érkezett az éj­jel: Hans Koessler, a kiváló zeneszer­ző és pedagógus hetvenhároméves korában meghalt. Koessler János ne­ve szorosan össze­függ a modern ma­gyar zenei kultú­rával, amely egész létezését, fejlődését neki köszönheti és az ausbachi gyász­hírre sokak szeméből csordul ki a könny Magyarországon. Több mint há­rom évtizeden át működött Budapesten Koessler, mint a Zeneművészeti Főis­kola zeneszerzési osztályának tanára. Fiatalon került ide Kölnből, ahol kar­mesterkedett és tagja lett a magyar zenepedagógusok kis csoportjának, mely az akkor még Zeneakadémiának neve­zett intézetben dolgozott a magyar zeneművészet megteremtéséért. Mihalo­­vich Ödön, Hubay Jenő, Popper Dávid, Thomán István oldalán küzdött a ba­jor Koessler, aki három évtized múlva is csak Hans-nak nevezte magát és németül beszélt, de német szóval olyan magyar muzsikus-generációt nevelt, amely valóban megteremtette az igazi magyar zeneművészetet és a világ minden részébe elvitte a magyar zene hírét. Elszórtan mindenfelé Koessler-tanít­­ványok aratnak magyar sikereket és azok a mai kiváló magyar zenészek — komponisták, karmesterek, virtuózok — akik külföldön működnek vagy ide­gen országokban is becsületet szerez­nek a magyar zeneművészetnek, Koess­ler János iskolájából kerültek ki. Hans Koessler tanítványai voltak, hogy­csak a legismertebbeket említsük, Bar­tók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zol­tán, Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Reiner Frigyes, Szend­­rei Aladár, Weiner Leó, akiknek mű­ködése jelentékenyen hozzájárullt a m­agyar zenei kultúra elmélyüléséhez. Három évtizedes működés után 1908- ban megvált a Zeneakadémiától Koess­ler János és Bajorországba költözött, de 1920-ban ismét megjelent Budapes­ten Brhamséra emlékeztető fehérsza­kállas, joviális mosolyú arca. Reakti­válták és egészen ez év e­lejéig ismét vezette a zeneszerzési mesteriskolát a Zeneművészeti Főiskolában. A télen elbúcsúzott tőlünk egy hangversenyen, amelyet tiszteletére rendeztek, haza­utazott és csak most érkezik újra hír róla, az utolsó. Kiváló tanítványain kívül számos értékes kompozíció őrzi emlékét. ** Kosáry Eraim és Király Ernő Budapesten. Több hónapos ameri­kai vendégszereplés után Kosáry Emma és Király Ernő ma megér­keztek Budapestre. Kosárynak egyelőre nincsenek tervei, pihenni akar és ezért nem bizonyos, hogy elfogadja az egyik nyári színház ajánlatát, amely egy primadonna­szerep eljátszására kérte fel. ** 3-án nyit a Sziget Színpad. Múlt szombaton tartotta megnyitó-előadását a Sziget Színpad A szerencsés flótás című operettel, azután hideg lett, el­kezdett esni az eső és mivel a szigetre se igen mentek az emberek, nyilván a Sziget Színpadnak sem volt elég láto­gatója. Bezárták tehát a színházat és most 3-án nyitják ki újra, feltéve ter­mészetesen, ha jó idő lesz. Azonkívül pedig szereplőváltozásokkal indul újra a Sziget Színpad, mert Halmay Tibor és Molnár Vera máshová szerződtek és helyettük A szerencsés flótás­ban majd mások fognak játszani. ** Bródy István és a Fővárosi Operett Színház pere. Bródy Ist­ván megnyitotta a Margitszi-Isten színházát, mire a Fővárosi perett Színházban nem folyósí­tották a fizetését. Bródy ezért vá­lasztott bíróság útján pert indí­tott a színház ellen. ** Magyar színészek Fiuméban. Fiu­méban a háború befejezése óta magyar színészek még nem játszottak. Újab­ban Olaszország fokozottabb mérték­ben érdeklődik a magyar darab és magyar színház iránt és mint értesü­lünk, a pécsi színház együttese a jövő hónap elején több hétre Fiuméba megy vendégszerepelni. Az egyes elő­adásoknak primadonnája Lábass Juci lesz, a Marica grófnő és az Orlov női főszerepeit ő fogja játszani Fiuméban. A társulat azután tovább turnét ter­vez Olaszországban. ** Hypatia. Egy olasz arisztokrata, Roffredo Caetani »Hypatia« című ope­ráját mutatták be most a weimari szín-Moissi U tölsé MsSlSatfása p Te?£z8tii?út§ Sxfispatí­­­vtndéjSlátÉkái isEK iiparn­yiiin! Jtegyik S—53 em írSfcaáH Telefon : József 121- tol. Kezdete /,'J j Vasárnap délután rráadás­­/ A árai kezdete 2l A Színészszövelség l­djai a Biller-isilbes Vasárnap színészparlament — Az Est tudósítójától — Azok az izgalmak, amelyek Bil­ler Irén és a Fővárosi Operett Színház vitája körül keletkeztek, még nem simultak el, sőt újabb és újabb események készülnek eb­ben az ügyben, amelyek sokáig felszínen fogják tartani ezt a bot­rányokkal és meglepetésekkel bő­velkedő ügyet. A legutóbbi isme­retes események után a Színész Szövetség foglalkozott a perrel. Tudvalevő, hogy Biller megjelent a Színész Szövetség előtt, ott el­­panaszolta a dolgát, mire a színé­szek határozatot hoztak, hogy minden erejükkel meg fogják vé­delmezni a primadonnát. Ugyan­akkor pedig egy átiratot intéztek a Színigazgatók Szövetségéhez. Ez az átirat már megérkezett az igazgatókhoz és nagy meglepetést keltett, mert rendkívül súlyos vádakat tartalmaz, fenyegetőzésekről, terrorról és egyebekről beszél ez az átirat és orvoslást kér az ügyben az igaz­gatóktól. A Színész Szövetség levele min­denekelőtt azzal vádolja meg a színházat, hogy húzta és halasz­totta a végleges döntést. Elmondja az átirat, hogy a Fővárosi Operett Színház egyik bizalmasa néhány nappal ezelőtt fölkereste Biller Irént és a következőket mondotta neki: — Fogadja el a színház által fel­ajánlott feltételeket, különben az egész ügyet az idegekre játsz­­szuk fel. A Színész Szövetség átirata az­után megállapítja még azt, hogy a legutóbbi botránnyal végződött tárgyalás előtt megfenyegették Billert: — Ha nem lesz tárgyalás előtt megegyezés, akkor olyan bombá­val jövünk, amire nem számít. _ Ekkor következett be a Színész­szövetség átirata szerint az egyik bíró lemondása és bár Biller fel­ajánlotta, hogy ő is lemond az egyik túrájáról, hogy határozatot hozzanak már, mégis elhalasztot­ták az ítéletet. A Színész Szövet­ség ezután megállapítja, hogy ezekből a jelenségekből az követ­keztethető, hogy a színház a vá­lasztott bíróság intézményét, amely nyolc esztendőn keresztül bevált, ki akarja játszani, kéri te­hát az igazgatókat, hogy ezt az in­tézményt, amely kölcsönös szerző­désen alapul, védjék meg ők is. A színészek különben vasárnap nagy gyűlést tarta­nak, amelyen a szövetség valamennyi tagja megjelenik és amelyen hatá­rozni fognak arról, hogy milyen alapokon tárgyalnak a jövő sze­zonról az igazgatókkal. Ez a szí­nészparlament meglehetős viha­rosnak ígérkezik. BILLER $ utolsó fellépése az juvdrMssvatx SZjNHMZBMBJ házban. Ez a zeneszerző Liszt Ferenc keresztfia és az egyik kritikus meg­állapítja róla, hogy már igen szép múlt van mögötte: már tudniillik Liszt Ferenc, Wagner és a weimari iskola múltja. Mindamellett azonban, a ha­tások ellenére is vannak egyéni voná­sai Caetaninak és a Hypatia egészen érdekes h­angszerelésű és helyenként mélység, líra érezhető ki belőle. SZÍNHÁZAK, KABARÉK, VARIETÉK ÉS MOZIK KÖZLEMÉNYEI: * »Csuda Mihály szerencséje«. (Bús Fekete—Zerkovitz énekes bohózata.) 8.10 óra: Berky Lili—Rózsahegyi Kál­mán duettje. 8.32 óra: Gaál Franciska divatdala a parasztlányokhoz. 8.56: Gaál Franciska—Gőzön Gyula csárdása. 9.14 óra: Gaál Franciska—Kormos Mar­git cselédnótája. 9.42 óra: Gaál Fran­ciska—Dénes György charlestonja. 9.52 óra: Gaál Franciska—Rózsahegyi—­ Berky férjhezadó nótája. 9.58 óra: Rózsahegyi Kálmán magyar tánca. 10.21 óra: Kabos Gyula pesti kupléja. 8 órától 11 óráig szünet nélküli kaca­gás és taps a Magyar Színházban. * Pirandello legszenzációsabb drá­mája: »Az élő álarc« (Die lebende Maske) kerül bemutatóra vasárnap Moissi és társulata fellépésével a Fő­városi Operett Színházban. Az izgal­masan fantasztikus cselekmény kere­tében Moissinak grandiózus alakításra nyílik alkalma. Hétfőn: Ibsen: Ge­spenster. * Honthy Hanna játssza a Csókos asszony-t vasárnap délután a Budai Színkörben. A többi főszerepet Solrvay Rózsi, Ferenczy Károly, Sziklay Jó­zsef, Horti és Kompáthy látják el. A helyárak mérsékeltek. * »A pesti lány.« (A Király Szin­ház szenzációját) Szombaton, június 5-én este mutatja be a Király Színház La­katos László és Stella Adorján A pesti lány című életképét, mely a legmulat­ságosabb, legvidámabb és legpestibb darab. Telve jóízű pesti figurákkal és olyan ragyogó ének- és táncszámok­­kal, amelyek népszerűsége és sikere előre is biztos. A vidám és bájos ro­mantikával átszőtt igazi vérbeli, a mai napokból való pesti történet a következő 5 képre oszlik: 1. Az írógép mellett. 2. A szépségkirálynő. 3. Ébred a szerelem. 4. Muzsika, tánc, pezsgő... 5. »Legyen a feleségem!« Jegy a szom­bati premierre és a vasárnapi, máso­dik előadásra váltható már. * A »Csak egy kislány...« nagysza­bású előkészületei miatt ma este nem tart előadást a Budai Színkör. A hol­nap esti bemutató meglepetést fog hozni még azok részére is, akik meg­szokták a Budai Színkör pompás előadásait. A »Csak egy kislány...« három órás jókedvet jelent és a zenei slágerek özönlő sokaságát. Gilbert pompás ízlésű operettmuzsikáján kí­vül a külföld minden legnagyobb si­kerű táncszáma van beleillesztve a »Csak egy kislány ...« partitúrájába és bizonyos, hogy néhány nap múlva egész sereg új pattogós melódia fogja táncra invitálni a legújabb táncok ezernyi hódolóit. A fényesen kiállított új operett holnap esti bemutatóján Harmatii Hilda, Raskó Roma, Sziklay József, Ferenczy Károly, Horti, Sán­dor és Rott Ferenc biztosítékai a vár­ható nagy sikernek.

Next