Az Est, 1928. június (19. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
Péntek, 1923. június /. A vidéki egyetemi tanácsok nem voltak hajlandók a kultuszminiszter ellen állást foglalni A kultuszminiszter kijelentette Fináczy rektor előtt, hogy nem akarta megsérteni a budapesti professzorokat A bölcsészeti kar többsége a miniszter mellett — Az Est tudósítójától — A kultuszminiszter költségvetési beszédének az a része, amelyben az egyetemi oktatáshiányairól szólott mint ismeretes — élénk visszahatást váltott ki a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem egyetemi tanácsa és professzorai között. Az egyetemi professzorok elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a kultuszminiszterhez és az egyetemi tanács is állást foglalt a kultuszminiszter beszéde miatt. Értesülésünk szerint az egyetemi tanács állásfoglalása meglehetősen konciliáns. Fináczy Ernő, a Pázmány Péter tudományegyetem rektora tegnap felkereste a kultuszminisztert és részletesen informálta az egyetemi tanács állásfoglalásáról és a már elkészített memorandum tartalmáról. A kultuszminiszter költségvetési beszéde után a budapesti egyetemi tanács azonnal érintkezésbe lépett a vidéki egyetemi tanácsokkal és együttes állásfoglalásra próbálta bírni a vidéki egyetemi tanácsokat is. A vidéki egyetemi tanácsok azonban egyáltalán nem voltak hajlandók ebben az ügyben a budapesti egyetemi tanáccsal közösséget vállalni. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint érdekes annak a háttere is, hogy a budapesti egyetemi tanács miért foglalt állást a kultuszminiszter ellen. Az egyetemi tanács kénytelen volt ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert bizonyos körök, amelyek már a múltban is állandóan foglalkoztatták politikai kérdésekkel az egyetem tanácsát, most is valósággal kiprovokálták, hogy a budapesti egyetemi tanács szembeforduljon a kultuszminiszterrel. Mielőtt az egyetemi tanács ez ügyben összeült volna, a múlt hét elején a kultuszminiszter magához kérette a tanács tagjait. Mielőtt a miniszter és a tanács tagjai között a tanácskozás megkezdődött volna, még az értekezlet megnyitása előtt a kultuszminiszter figyelmeztette a jelenlevőket, hogy mindenki tekintse bizalmas jellegűnek az értekezletet. Azután kijelentette a kultuszminiszter, hogy egyáltalában nem volt szándékában megbántani az egyetem tanári karát és az egyetemi tanácsot. Az értekezleten az egyetemi tanárok sorából az az észrevétel hangzott el hogy nekik csak az általánosítás ellen van kifogásuk, mert ők maguk is elismerik, hogy bizonyos anomáliák vannak, úgy az órarend, mint a tanrend megtartása körül a budapesti egyetemen. A miniszter hangsúlyozta, hogy kitételeivel senkit sem akart megbántani az egyetem urai közül, de költségvetési beszédében kénytelen volt erre a kérdésre is kitérni. Azt nem tartotta volna helyénvalónak, hogy a tanárok közül bárkit név szerint nevezzen meg és adjon ki a nyilvánosságnak, mert meggyőződése szerint az egyetemi tanács segítségével kell a bajokon segítenie. Ez volt az álláspontja már a múltban és ez most is. Kértem ezután a kultuszminiszter a megjelenteket, hogy az egyetemi tanács a bajok orvoslására a saját hatáskörében tegye meg a szükséges lépéseket,szességének hangulatot és felfogását. Már a múlt keserű emlékei közé tartozik az Ádám-ügy, sőt nagyjából a numerus clausus ügye is. Márpedig a most működő egyetemi tanácsot az Ádám-ügy legforróbb napjaiban választották meg a fakultások, amikor tehát politikai tendenciák uralkodtak az egyetemeken, így választották meg Méhely Lajost a bölcsészeti kar dékánjává és báró Kétly Lászlót az orvosi fakultás dékánjává. Az egyetemi tanácsban tehát — határozott ellentétben az egyetemi tanárok nagy többségének felfogásával — még bizonyos megfakult nézetek, politikai elgondolások is érvényesülnek. Az egyetemi tanács esetleges konfliktusa tehát semmi esetre sem jelenti az egyetemi tanárok összességének konfliktusát. A bölcsészeti karon máris mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a legközelebbi kari ülésen demonstráljanak a természettudományokat olyanynyira felkaroló kultuszminiszter mellett. A bölcsészeti karnak ugyanis, egykét kivétellel, alig van tanára, aki ne volna lelkes híve Klebelsberg Kunónak, aki a magyar kultuszminiszterek sorában talán az első és egyetlen, aki nemcsak felismerte a természettudományok nagy jelentőségét, hanem intézkedésekkel, pénzzel, intézményekkel is támogatja és állandóan emeli. A bölcsészeti karra, egy-két kivétellel, nem is vonatkozhatnak a kultuszminiszter intelmei. A kultuszminiszter azt is megemlítette, hogy akadnak egyes tanárok, akik soha sem adják elő tudományszakukat, hanem megelégszenek annak egyik elszigetelt részének ismertetésével. Sőt évtizedeken át mást sem tesznek, mint állandóan bizonyos egészen speciális és egészen szűk területen dolgozva, kizáróan ezt a nagyon elhatárolt tudományágat adják elő, megfeledkezve tudományszakuk nagy komplekszumáról. Hát ebben is van valami! És éppen arra a tanárra is vonatkozik, aki a legtöbbet tüzel a kultuszminiszter ellen. — Méhely Lajos például a zoológia tanára, de még sohasem adta elő az állattant, mert csak a herpetológiával foglalkozva, csak a herpetológia köréből meríti előadásainak a tárgyát. Ennek következtében nem is nevelt maga köré zoológusokat. Semmiesetre sem lehet tehát az egyetemi autonómia kérdésévé tenni a kultuszminiszternek azt a törekvését, hogy az egyetem tanárai bizonyos időtartam alatt, mondjuk öt év alatt, az egész tudományszakokat előadják. Az egyetemi kérdésben, amint m az előadottakból is kitűnik, még igen érdekes fejlemények várhatók. Ki volt a múlt heti bizalmas értekezlet indiszkrétje . A bizalmasnak deklarált értekezlet után egy tendenciózus tudósítás jelent meg az értekezletről a kultuszminiszternek és az értekezleten jelenlévőknek legnagyobb csodálkozására. Fináczy rektor tegnapi látogatása alkalmával a kultuszminiszter felvetette a kérdést, hogy a megjelentek közül ki lehetett az, aki az indiszkréciót elkövette. A kultuszminiszter a rektor előtt kijelentette, hogy a leghatározottabban ragszkodik ahoz, hogy az indiszkrét ismeretlen kilétét fel kell deríteni. Fináczy rektor tudatta a kultuszminiszterrel, hogy maga az egyetemi tanács is kötelességének tartja, hogy ezt a kérdést tisztázza, és megtudja annak a kilétét, aki az indiszkréciót oly tendenciával elkövette. Magának az egyetemi tanácsnak azért is érdeke az indiszkréciót elkövető felderítése, mert azzal, hogy a tendenciózus tudósítás megjelent a bizalmas értekezletről, a tanács a saját maga határozatával szembekerült, amelyben a legszigorúbb diszkréciót mondotta ki minden jelenlévőre kötelezőnek. Az indiszkréció ügye különben értesülésünk szerint a parlamentben is szóba került. Az egyetem memorandumát nem a fakultások szövegezték meg Különös ellentét mutatkozik a legújabb egyetemi konfliktusban az egyetemi tanács állásfoglalása és általában az egyetemi tanárok zömének a hangulata között. A kultuszminiszter ismeretes képviselőházi beszédére adott választ ugyanis nem a fakultások szövegezték meg, hanem maga az egyetemi tanács, amelynek tudvalévően a rektor, a prorektor, a dékánok és a prodékánok a tagjai. A fakultások, amint tegnap a bölcsészeti kar egyik igen előkelő, nagymúltú tudós professzorától megtudtuk, még egyáltalában nem foglalkoztak gróf Klebelsberg Kunó állásfoglalásával és az egyetemi tanárok működését érintő reformterveivel. Erre csak most, az egyetemi tanács beavatkozása után kerül a sor. Az érdekes információ egyébként így hangzik: — Az egyetemi tanács ma már aligha képviselheti az egyetemi tanárok ősz nagyváradi Buta Károly muzsikál Jó borok - Jó konyha Kis- és nagyadag rendszer feaigató: ~ Vsrany Gyuláné és Társa 3. oldal Vilmos császár már háromszor volt az idén Németországban? Párizs, május 31 (Az Est külön tudósítójától) Nem először és nyilván nem utoljára röppent fel a párizsi sajtóban a hír, hogy Vilmos volt német császár titokban haza szokott járni Németországba. A Journal ma állítólag Hollandiából hiteles helyről szerezte azt az értesülését, hogy az excsászár ebben az évben már háromszor volt a legszigorúbb inkognitóban egykori birodalmának területén. (L. Sz.) Létrán járnak haza egy kapunélküli ház lakói Varsó, május 31 (Az Est külön tudósítójától) A lengyel főváros egyik főutcáján tegnap óta groteszk látványban van részük a járókelőknek. Az történik, hogy egy ház lakói az utca felől létrán mennek fel az első emeletre és egy ablakon át lépnek lépnek be, mert ennek a háznak nincs kapuja s úgy van összeépítve a szomszédos házzal, hogy mind a két ház lakói egy kapun át járnak be. Az első emeletről aztán annak a bérháznak a lakói, amelynek nincs kapuja, a lépcsőkön fel tudnak jutni a harmadik emeletig lakásaikhoz. A szomszéd ház tulajdonosa időhöz kötött szolgalmi jogot biztosított megfelelő bér fejében a hozzáépített bérház számára s mikor a szerződés lejárt, nem akarta azt megújítani, majd a rendőrség és az illetékes városi hatóság engedelmével befalaztatta azt az átjárót, amelyen keresztül az ő kapuján át jutottak a szomszéd ház bérlői a maguk lakásához. Addig, amíg AJ kaput vágnak a ház földszintjén, a lakók kénytelenek létrán felmászni. (W. S.) teszt tiszt agilis, szorgalmas, mozgékony és ötletes, nagy vállalatnál azonnal felvétetik. Ajánlatokat eddigi működés és képesség, valamint fizetési igény megjelölésével »Eredményes munka« jeligére kiadóba kérünk