Az Est, 1929. május (20. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

Szerda, 1929. május­­. Gál Jenő megokolta és az igazságügyminiszter beszéde után visszavonta rehabilitációs indítványát Zsitvay bejelentette, hogy előkészület-­­ben van ilyen javaslat —-­r Az Est tudósítójától­­,az A Ház mai ülését 10 órakor nyitotta meg­ Almásy László elnök. Az elnöki előterjesztések után a Ház rátért Gál Jenő rehabilitációs indítvá­nyának tárgyalására. Gál Jenő Gál Jenő indokolja meg a rehabili­tációs indítványt. Hosszas töprengés után vállalkoztam arra, hogy a Ház elé terjesszem ja­­vasalatomat, amely az igazságügyi tár­ca keretébe tarto­zik, de ez az egyet­len kormányzati ág, ahol minden pártérdeknek meg­­ kell szűnni. (He­lyeslés.­) — Meg kell emlí­tenem, hogy sem a szöveghez, sem a konstrukcióhoz nem ragaszkodom, de kérem fogadják el ezt az elvet párt­különbség nélkül. — Tömérdek szerencsétlen ember falkiáltása kíséri ezt a javaslatot a Ház elé. Nagy elv, hogy a bíró elve­heti a polgári tisztességet, de vissza is adhatja. (Helyeslés a baloldalon.) Ez hiányzik a magyar jogrendszer­ből. A bíró tehát ne legyen köteles mindig marasztaló ítéletet hozni, még akkor sem,­­ha a bűnösséget­­b­izontyí­­tottnak látja. A bíró ítéletében kimondhatja, hogy: bűnös vagy, de én felolda­lak egyéni értékelés alapján, fel­oldalak nemzeti érdekből. (Moz­gás a baloldalon.) Ha bírói tévedés történt, vagy ha nemzeti­ érdek, hogy valaki visszatér­hessen a társadalomba, akkor ne államfői kegyelemmel, hanem bírói igazságszolgáltatás útján térhessen vissza.­­ Emlékezzünk egy nagy perre, ahol közéleti férfiak, magasrangú katonatisztek ültek a vádlottak pad­ján és amikor elhangzott a marasz­taló jelet, a hallgatóság sorában fel­állt­ egy közéleti férfi, egy országgyű­lési képviselő (Wolff) és melegen ke­zet szorított az elítélttel (Nágosy). Ismerteti ezután a Rókus-kórház kapujában öngyilkossá lett Schwarz­ Menyhért kereskedő ügyét, majd le­veleket olvas fel, azután a VII. kerü­leti kapitányság egy erkölcsi bizo­nyítványát, amely szerint az illető 1898-ban becsületsértés miatt 3 forint büntetést kapott, 1904-ben pedig négy­napi fogházzal büntették. Emiatt az illető n­em tud elhelyezkedni, mert mindenütt mint rovottmultú ember szerepel.­­ A rehabilitáció gondolata nagy büntetőjogi és társadalmi motívum. Külföldön már van ilyen korrektí­­vum, amellyel az állam önmagát be­csüli meg. Törvényes intézkedésekre van szükség abban az irányban, hogy aki egy a bíróság által rehabilitált egyént megsért, aki felhánytor­­gatja valakinek a régi bűnét, sú­lyos büntetésben részesül. (Moz­gás, nyugtalanság a Házban.) Nemcsak a humanizmus érdeke ez, de érdeke a sokszor emlegett kultúr­­fölénynek is. Nincs­­forradalmasítóbb erő, mintha az igazságszolgáltatás egyenlőtlensége nyugtalanítja az or­szágot. Olyan intézmény kell, mint a rehabilitáció, amely azt mondja: »ha megtérsz, visszafogad a társadalom és senkinek sem lesz joga fel­hány­tor­­gat­n­i azt, amiért megbünhöd­tél«. Örökre szólt, bam nincs. Ami ma igaz­ság, vájjon igazság-e holnap. Zsitvay Tibor: Elméletileg beszélek. Nézzük azonban meg, hogy milyen a társadalom. Gondolják talán, hogy a társadalmat kényszeríteni lehet arra, hogy másként vélekedjék, mint ahogy vélekedik.­ A társadalom felfogása nem mérhető keresztényi szempont­ból, de­­büntetőjogi szempontból sem. Arra kötelezhetjük a társadalmat, hogy ne mondjon lesújtó véleményt valakiről, de sem kötelezhetjük biza­lomra. A jogi következményeket el lehet enyészteni, de a járulékosi következ­ményeket már nem. És itt­­van a re­habilitációs törvény jelentősége. Egyébként ötvenegy törvényünk van, amely az elítéltre különböző büntetési­­kategóriáikat szab. Gál Jenő indítványa nem providieál arra vo­natkozóan, mi történjék ebben az 51 kategóriában. A törvény például fedőibe­­ten életet­­kíván a bírótól. Azért, mert valaki a büntetés letöl­tésétől kezdve szem­ecsésen került el minden más bűnt és nem bűnözött, azért még nem kell okvetlenül reha­bilitálni. A társadalom többet köve­tel. Disztingválnunk kell. Fel kell vet­nünk a kérdést, vájjon mind az öt­venegy törvényt megbolygassuk-e. Foglalkozni fogok a kérdéssel, szembe merek nézni azzal is, hogy találok húsz törvényt, amelyben igenis intézkedni kell, amelyek­ben helye van a rehabilitációnak. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nálunk nem is olyan sürgős az egész kérdés, csak egy vonatkozásban, ahol én magam is látom szükségét és ez­t. ■ , ■ k az erkölcsi bizonyítványok meg­szerzésénél, amikor az olyan ember, aki bünteté­sét már kitöltötte, nem tud erkölcsi bizonyítványt szerezni. Ebben telje­sen egyetértek Gál Jenő képviselő úrral. Magam is tapasztaltam ilyen eseteket. Annak idején nagyon szé­pen fogom kérni szíves támogatását e kérdés megoldásában.­­ Körülbelül másfél évvel ezelőtt volt ilyen esetem a kerületemben, amikor a belügyminiszterhez fordul­tam, aki rendeletet adott ki, a 4961/27. számú rendeletet, amely az erkölcsi bizonyítványok kiadására vonatkozik. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a rendelet nem elégít ki enge­met. Em­bereknek, akik jóvátettük már hibái­kat, bizonyos körülmények közt mó­dot kell adni arra, hogy elhárítsák­ magukról az ódiumot. Keresni fogom az alkalmat e kér­dés legjobb gyakorlati megoldására. Ki kell jelentenem, hogy engemet párt­­politikai szempontok ennél a kérdés­nél egyáltalában nem vezetnek, nem is vezethetnek mindaddig..amíg ebben a székben ülök. Nagyon kérem Gál képviselő urat, hogy ezek után vonja vissza indítványát. A mi büntetőtörvénykönyvünk is­meri a büntetett előéletű becsületé­nek védelmét is.­ Abban az esetben, amikor­ valaki másik embernek, aki­­büntetését már kitöltötte, büntetett előéletét sértő szándékkal emlegeti, a­ bünt­etőtörvénykönyv teljes szankció­jára számíthat. Egyáltalában nem­ maradtunk­­el a külföldtől ezen a té­ren, sőt messze megelőztük. Csak ott nem értek egyet Gál képviselő úrral, ahol a rehabilitációs jogot sürgeti.­­ Én inkább a lehetőséget szeret­ném megadni a rehabilitációra, mint a jogot, körülbelül olyan formában, ahogy­­ Franciaországban is van. Ez is egyik­ ok, amiért jelenleg nem fogadhatom el Gál képviselő úr indítványát.­ Egyébként az igazságügyminiszté­rium, amikor vezetését átvettem, már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Állan­dóan foglalkozik most is és előkészíti a megoldást. Gál képviselő úr indít­ványát a felhozott indokok alapján időelőttinek tartom. (Taps a jobb­oldalon.) Milyen legyen a Gál Jenő ezután idézte a boszor­ skánypöröket, majd Voltaire harcát a Jean Galas perben .Ma is a börtön fenekére kerülhetnek ártatlanok. A bíró is beláthatja tévedését. Nem alá­zatos folyamodvány kell tehát ide, hanem az, hogy jogos igény legyen a revízió. — Javaslatom azt célozza, hogy a királyi ítélőtáblák színe elé já­rulhasson az, aki revíziót kér. Zárt ülésen tárgyalják ezeket a­ kérelmeket és csak a határozatokat hozzák nyilvánosságra, azokat is csak az érdekeltek kívánságára. Egy­fokú jogorvoslatot engednék. Kontra­­diktórikus tárgyaláson merítsék ki a tényállást, egyszerű és gyors eljá­rással. A külföldi joggyakorlatban ez a rehabilitáció már megvan. A francia büntetőtörvénykönyv előírja revíziós eljárás, a hivatal visszaadását. Németországban a múlt évben nyúj­tottak be erre vonatkozó törvényja­vaslatot. Bulgáriában, 1996-ban alkot­ták meg a rehabilitációs törvényt. Miért várunk mi, amikor meg nem alkotása mélységes szakadék? Az igazságszolgáltatással elégedetlen ember olyan mint a fertőző méreg. Ha a magyar állam élni kíván, előbb az igazságügyi romokat takarítsa el.­­ Az új házszabályok 1 67. szakasza megengedi, hogy az új törvényalko­tást célzó indítványokat legelőször a plán­umba­n tárgyalják le. Itt az első példa. Ne előzze meg ennek az indít­ványnak a tárgyalását a bizottság aprólékossága. Nagy elveket gyorsan kell megvalósítani. Mondja ki a törvényhozás, hogy a revízió elvét törvénybe kívánja iktatni. Zsitvay bejelenti, hogy készül a rehabilitációs javaslat A Ház általános feszült figyelme közepette emelkedik szólásra Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. — Nagy érdeklődéssel hallgattam — úgymond — a felszólalást, őszin­tén sajnálom, tehát, hogy az indítványt nem tartom alkal­masnak a tárgya­lásra. Sietek beje­lenteni, hogy fog­­­ lalkozom egy reha­bilitációs törvény­alkotás előkészíté­sével, még­pedig nem is a távoli időkben. De nem tartom halasztha-ó stt vaj­, tatlam is sürgősnek. Érdemleges bírá­latba nem bocsátkozom, hiszen a Ház­nak csak arra vonatkozóan kell dön­teni, kívánja-e tárgyalni az indít­ványt, vagy sem. A büntetési nemeknél meg kell kü­lönböztetni a fő- és mellékbüntetése­ket. A mellékbüntetések a politikai jogok felfüggesztését is jelenthetik, de járhat a büntetéssel együtt az a becsület­vesztés is, amely a társada­lom részéről jelentkezik. A krisztusi felfogás megköveteli, hogy a megbűnhödött teljes jóvátételt kapjon, ne legyen hátránya abból, hogy egyszer megtévedt. Propper Sándor: Nyilvántartják. Gál Jenő visszavonja indítványát Gál Jenő emelkedik most szólásra. Az elnök megkérdezi, milyen címen akar beszélni. Gál J­enő: Indítványom visszavoná­sa kérdésében. (Általános tetszés az egész Házban.) Gál Jenő: Megnyugtatól­a­g hatottak rám az igazságügyminiszter úr kije­lentései, amelyeket honorálni kívá­nok azzal, hogy vitába nem is bocsát­kozom. Az én fellépésem csak azt je­lentette, hogy én jót akarok cseleked­ni és köszönöm, hogy az igazságügy­­miniszter úrnál ebben az intencióm­ban teljes megértésre találtam. Mint­hogy az igazságüg­yminiszter úr meg­nyugtató kijelentéseket tett ebben a kérdésben, tisztelettel visszavonom indítványomat. (Az egész Ház nagy tapssal fogadja Gál Jenő bejelenté­sét.)Következik napirend szerint a földadó mérsékléséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Jírffy Imre előadó ismer­teti a pénzügyminiszter javaslatát, amelyet általánosságban elfogadtak. A részletes vitában Farkas István­­ volt az első felszólaló. Baldwin miniszterelnök az erkölcsöket félti a mozgó­­fényképek bizonyos fajtájától London, április 30 Baldwin miniszterelnök tegnap a nők nemzetközi tanácsának gyűlésén résztvevő 16 állambeli nődelegátus je­lenlétében beszédet mondott, amelyben óvta a hallgatóságot a mozgófényké­pek bizonyos fajtájától. Ezek a mozgó fényképek — mondotta Baldwin — igen nagy veszedelmet je­lentenek a civilizációra. A miniszter­­elnök annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy ezt az ügyet komoly megfontolás tárgyává kell tenni. A legközelebbi birodalmi értekezlet re­mélhetőleg foglalkozni fog ezzel a fon­tos problémával. A" nyugati fajok egész befolyása a tropikus vidékeken attól a tisztelettől függ, amelyben tart­ják őket. Ha a civilizálatlan népek lassanként a­r­ra a meggyőződésre jut­nak, — fejezte be beszédét Baldwin — hogy a civilizáció nem más, mint csa­lás és ámítás, akkor elvesz annak a lehetősége, hogy befolyást gyakorol­junk ezekre a népekre és magasabb erkölcsi színvonalra emeljük őket. Egynapos mérlegképes ffÜTIWPIA n­H 1,a áttanulmányozza Az egyszerű és kettfís könyvvitel teljes és kimerítő ismertetését. Ara A P. Kapható »Az Esta könyvkereskedéseiben, VII., Erzsébet körút 18—20. és V., Vilmos császár út 14. — Vidékre csakis az összeg előzetes beküldése ellenében szállítunk Vendéglátás öröm a háziasszony számára, de egyúttal gond is. Gondját el­vetette, ha az Athenaeum-Füzetek legújabb számának, a gyönyörűen illusztrált Terítés—Tálalás-nak út­mutatásait követi. Ára 1 pengő. — Kapható minden könyvesboltban, hírlapárusnál és dohánytőzsdében — 3. oldal

Next