Az Est, 1930. július (21. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-18 / 161. szám
Péntek, 1930. július 18. mosor 11. oldal. Kálmán Imre kibékült Marischka igazgatóval Bécsben A zeneszerző Kálmán Imre Új Operettje . Pénteken hozzák színre a bécsi Theater 'un der IF tettben, Kálmán Imre régi sikereinek színhelyén a Montmartrei ibolya című operettet. Ezzel az előadássaleddig a Johann Strauss Theater játszotta ,sikerüfi a darabot) Kálmán Imre és Hubert Mi Marisehkaigazgató között megszűntek az ellentétek. Kálmán Imre annak idején a Theater ander Wien részére akarta átadni új operettjét. Tárgyait is erre vonatkozólag Marisehkával, de nem tudtak dátumot találni, mert az igazgató már előzőleg szerződést kötött arra nézve, hogy Granicstadten Reklám című operettjét kell bemutatnia. Kálmán nem akart várni és ezért adta át darabját másik színháznak, sőt a darab előadási jogát is egy másik vállalatnak adta, a Karczag-cég helyett. Az utolsó hetekben közeledés történt Máriákká részéről Kálmánhoz. Az igazgató felajánlotta, hogy a már sikeresen színrehozott darabot a nyári szezon befejezéséig átviszi a Theater an der Wienbe, ezzel szemben Kálmán megígérte, hogy leg közelebbi három operettje ugyanott fog színrekerülni. Kálmán egyébként Ischl-ben dolgozik új operettjein, amelynek szövegkönyvét ismét Grammer és Grünwald írták. A tavaszi hónapokban lesz a bemutatója a Theater an der Wienben. ■ A színház oldalkijáróján távoztak a magyar színészek Pozsonyban — a rendőrség utasítására Tegnap este játszott utoljára ebben a szezonban a Pozsonyban működő magyar színtársulat. A színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség és ez a búcsúest az eddigieknél is lendületesebben pergett. A közönség szűnni nem, akaró ovációban részesítette a magyar színészeket. Az előadás végén, a zuhogó esőben több száz főnyi tömeg állt és várt a színészbejáró dőlt, hogy a távozó szinészeiet ünnepelje. A pozsonyi rendőrség megbízottja erre bement az öltözőkbe és felszólította a színészeket, hogy nem távozzanak a színészbejárón át, hanem egy másik oldalkijárón surranjanak ki. A színészek kénytelenek voltak eleget tenni a rendőrség utasításának. * Ma, este nyolckor: Tosca teljes előadása aVárosi Színház zenekarával az Állatkertben. Vezényel: Márkus. Belépő SO fill. Három olasz operaelőadás Ja Rajna felszabadulásának ünnepe . — Középeurópai időszámítás szerint — Július 17. délután 1 órától július 18. éjjel fél óráig. Budapest 550 m. 400 Rádió Szabadegyetem. — Utána: Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentéti. 5.20 Magyar Imkre novellái: a) Leánykérés; b) Egy szál fehér rózsa; c) Zsuzsika, bálba megy. Felolvassa a szerző. 5.45 A Tiszti Kaszinó szalonzenekarának hang.* versenye. Vezényel: :Bertha ■ István. 7.00 Magyar művészek otthonában. — Helyszíniközvetítés Zilnhy Lajos rózsadombi villajáhóz. — A közvetítést vezeti: Gyarmathy Sándor. 7.35 Rákosi Szidi Rákosi Jenő A színház« című művét olvassa fel. 8.00 Magyari Imre és cigányzenekasrának zenéje. 9.00 Dr. Tóvölgyi Elemér felolvasása: 1.Enek,művész akarok lenni«. 9.20 Az Operaház tagjaiból alakult zenekarhangversenye. Vezényel: Fridi Frigyes. — II. hangverseny szünetében. Időjelzés, időjárásjelentés, hírek.. 11.00 Gramofónhangverseny. Európa rádiójának mai érdekességei : Hangversenyek: Hangverseny a fontainebleaui amerikai konzervatóriumból. Jeanme Mario Parro közreműködésével (Radio Paris, 4.45). Mendelssohn-hangverseny (Zürich, 8.00). Gustav Fukar Schumann Slchterliebe c. ciklusát énekli. (Bécs, 8.05). Filharmóniai hangverseny Emil Kahn vezénylete alatt: régi operettig tánczene (Stuttgart, 8.15). Operettzene Szer.Gár Mihály vezénylete alatt (Berlin, 8.30). A bécsi Schubert-szövetség vidám kvartettje (Bécs, 8.35). Szimfonikus hangverseny Winter vezénylete alatt. Beethoven II. szimfóniája (München, 8.50). Hangverseny az ostendei Kursaalból, Francois Basse vezénylete alatt (Brüsszel, 8.15); Negro spiritualok (Hamburg, 9.30). Xylophon-szólók (Suppenhága, 10.20). Operaelőadások: Trentinaglia: Rosamunda (Milánó, Turin, 8.40). Leoncavallo: Hajózzák, gramofónlemezen (Brünn, 9.50). Giordano: Andrea Chénier (Róma, Nápoly, 9.02). Operett: Kálmán, Marica grófnő Genova 8.40). Télitek, július 18.Budapest 550 m. 9.15 Hangverseny. Közreműködik: Erdélyi Blanka (ének), Gregor Vilmos (ének) és Pázmán György . (zongora). Zongorán kísér: Polgár Tibor. 12-05 A rádió házikvartettjének hangversenye. 4.00 Thury Mária, meséi a gyermekeknek. 5.00 Kordiák Jenő novellája: »A vaskapu«. Felolvassa: Harsányi Gizi. 5.30 Banda Marci és cigányzenekarinak zenéje. 6.45 Dr. Ernst Hiickl németnyelvű előadása. 7.20 Császár Elemér egyetemi ny. r. tanár előadása: »Képek a magyar irodalom múltjából«. Közreműködik: . Szentkereszthyné Nyögve Rózsi bárónő. 7.55 Ügetőversenyeredmények: 300 A keringő fejlődése. Farkas Imre előadása ny. Operaház tagjaiból alakult zenekar közreműködésével. Karnagy: Nagypál Béla. — Utána, körülbelül 9.30 Időjelzés, időjárásjelentés. Kirek. , Maid: Pataki-jazz a margitszigeti Spolarich-étteremből. 11.00 Hegedűs Gyula és cigányzenekarénak zenéje a Bodó-kávéházból. Európa rádiójának pénteki érdekességei: Operaelőadások: Mozart: La finta piardiniera (Rées, 8.05). Gounod: Mireille (Radio l’arts, 9.30). Operett: Pietri: Isten veled, ifjúság (Róma, Nápoly, 9.02). Színművek: Schiller, Tell Vilmos, Beethoven kísérőzenéjévél, a hajna felszabadulása alkalmából (Frankfurt, 8.30). Hofmannsthal: A fehér legyező (Zürich, 8.40). Hangversenyek: Viola di guruba- és cembalo-hangverseny (Königs Wusterhausen, 8-00). Operaest a zoppoti kaszinóból (Königsberg, 8.00). Filharmóniai hangverseny (Varsó, 8.15). ■ A drezdai filharmonikusok hangversenye az új zene nemzetközi társasága rendezésében (Berlin, 8.30). A Wagner-est Kahlenberg Józsefközreműködésével Norderney fürdőből (Hamburg, 8.30). Szimfonikus hangverseny Arvigo Pedrollo vezénylete alatt (Milánó, 8.30). Új norvég dalok (Kopenhága, 9.15). Xoubek hegedűművész hangversenye (Prága, 9.30). Szimfonikus hangverseny Manchesterből (London National, 9.40). Orgonahangverseny (Stockholm, 10.05). Éjjeli hangverseny (Lipcse, 12.30—1.30). .^jSEMMERiMsa^ SiSkeperschlSssO I Pens. Gaheim Folyó hideg- és melegvíz. Déli fekvés. Jó polgári ház. Közp. fűtés.60.000 m*park. I Kedvelt uzsonnázó hely.. Penzió. 12 S-től . 1 .Penzió. 10.Srtől — Az Est tudósítójától — Elárvult a fekete »penszion« ott a Duna- parton. Túl a Római-fürdőn, szemközt a Kutak-szigetének innenső csúcsával. Igen, igen, az a furcsa »épülettömb«, vagy inkább deszkákból összeeszkábált félszercsoport, melynek feketére mázolt faláról méteres fehér betűk kiabáltak bele a világba: Kumibri penszion....s. Mégha, a gazda. Kumibri úr... Szegény „kapitén«. Alighanem ő volt az első vadevezőse a Dunának. Azért vittem kapiténi rangig? Legalább is nincsen tudomásom arról, hogy mást is hívnának kapiténnek a »strandokom. S egész világosan cseng még a fülembe a hangja, ahogy néhány héttel ezelőtt belekiállott a panszion telefonjába: A vadevezős „kapitén“ — Hír Kumibri kapitén! Vadevezős kapitén volt. Először vagy tíz esztendeje találkoztam vele. ■ Úgy lehetett vele találkozni akkoriban, hogy az ember — alkonyattájt,de-vasár- KUMIBRI nap bármely időben — megállt a megyeri csárdánál és elkiáltotta magát: — Kumibri! S kisvártatva eloldódott a Kutak-szigetének partján egy régimódi csónak s jött át a megyeri csárdához a vendégért a nehéz csónak, formájától nem remélt fürgeséggel. És megörült minden vendégnek a csónakos, már vitte is szíves készséggel át a szigetre a vendégeket, ha soha azelőtt nem is látta. Kumibri... Kumibri... abból lett, hogy — komm herübher, ez csak természetes. Sátrak voltak a kutak szigetén s a sátrak alatt, körül vidám élet kora tavasztól késő őszig. S a törzsfőnök Kumibri úr, aki már akkoriban sem volt ifjú legény, ötvenen felül járt és mindig mosolygott. A szigeten soha nem volt egyéb rajta, mint kurta úszónadrágocska, kövér embernek nem nevezhettük, csokoládéimmá vált: olyan lehet Gandhi, mint ő volt. Aztán — egyszerre csak — mikor már nagyon megnőtt a törzs és a Duna körül »rendet« ■ teremtettek, Kumibriéknek el kellett hagyniuk a Kutak-szigetét. Kumibri furcsa „penszion“-ja Kumibri költözött. És ■ ■ *'• - -■ e »penszion«-t nyitott szemben a megyeri csárdával. A penszionban volt egy kantin, meg egy" vendégszoba. Igaz, a tulajdonos ott hált a vendégszobában, hétköznap annál is könnyebben, mert hétköznapt nem igen volt hálóvendége a penszionnak. Meg egy fedeles veranda is tartószott a penszionhoz, hogy akkor is a szabadban talánmáriásozhasson a vendég, ha esik az eső. Oldalvást egy, a közleke-désből kimustrált csónak, orrával a földbe szögezve. De ezt is feketére festették s a két oldalában, meg a fenekén összesen három fehér nulla, szintén méteres, bizonyára, hogy ne csak a vendégek vegyék észre, hanem a vándor is meglássa, kilométerről. , A vendégszoba ágyában ugyan mindössze egy-két zsákdarab húzódott meg, azt már nem tudom, matracként-e vagy takaróként , hanem a kantinban mindent lehetett kapni: amerikai mogyorót is, keménytojást, kenyeret, hagymát, csókold* dél, nyári szalámit,, savanyúcukrot, cipő, pertlit, szalonnát, gyújtót, kolbászt, sima* nádét, sajtot is, mondom, mindenfélét. Vízibüfé, tréfatelefon a Dunán ak és bizonyára a penszion kiegészíti része volt a vizibüfé. '* " *■ ' Nem tréfa kérem, egy fedett bárka a vízen, csak az egyik oldalán nyitott, hogy a vevő is hozzáférhessen a pulthoz, mely végighúzódott a csónak oldalában. Időnként e bárkával vágott neki a Dunának a penszionos, hogy a csónakázók se szenved-jenek éhséget, szegények. A telefon? Az remek holmi volt. Fel lehetett vele hívni direkt Szicíliát, ha narancsot akart valaki és nem volt, direkt Norvégiát, ha szardíniát kívánt valaki és nem volt, sőt direk Indiát, ha banánra áhítozott valaki és nem volt. — Hier Kumibrrri kapitén! Wer spricht dort? Első India vagy hátsó? Szípürgen meiszter, küldjön nekem egy tucat banánig Zofort. Ke legyen drága... Kicsit németesen beszélt a kapuén- Nagyon szívesen telefonálgatott, állam jó mosollyal az arcán. Nem baj, hogy az apparátusnak nem volt vezetéke. Drót nélküli telefon? Sőt tréfa-telefon ... Kumibri végzete Azt mondja valaki, hogy »lecsó-mérgezésben« halt meg az öreg. Ez igazán különös halálnem. Nem különös, ha egyszerűen kolbászmérgezésre emlegetünk, ha kolbászka is volt a lecsóban, amit Kumibri állítólag többször felmelegített. Hogy görcsökben találtak rá a szomorú reggelen, azt mondják. S már nem lehetett segíteni rajta. S nagyon rossz elhinni, hogy a mindig, vidám Kumibri, most örökre elment e a Duna mellől. Hatvanhárom esztendős korrában. A kedves kapitány, a legnépszerűbb vadevezős, akinek Wagner Frigyes volt a valóságos neve s a valóságos fog*lalkozása a könyomdász.sdg. A munkát alig egy esztendeje hagyta abba s azt jósolgatták, lehet még egy-két tucat esz* tendeje hátra, hogy a hétköznapok nap* paláit is künn tölthesse a vízen 15 Wagner Frigyes, jó Kumibri kapién. Hogyan s miként halt meg? Ó, mégis csak úgy lesz, hogy ott a nagyon nagy víz, a nagy Dunánál végtelenszerte nagyobb víz túlsó partján megszólalt a hívói hang: — Kumibri! S Kumibri, a mindig készséges, nem töprengett. A láthatatlan csónakba vágta magát. S átkelt a véghetetlen és láhatatlan vizen... Tiu, Kumibri meghalt lecsómérgezésben Up p 165» SasanafériMBts gyp |§ H jjfd OresdetcRailebeuE Két orvos. 7-Ismertetés ingyen és béhnentve. — Női, ideg-, szív-, anyagcserebánt álmok