Az Est, 1932. szeptember (23. évfolyam, 195-219. szám)
1932-09-21 / 211. szám
2. oldal. függ a kultuszminisztérium arcképcsarnokában ... — Nem függ ott, mert én nem engedtem meg!... — szól közbe halkan, de idegesen Haller István. ...hogy ez az ember most itt üljön a vádlottak padján! A legutóbbi két évtized alaposan leszoktatott minket a csodálkozásról, azonban ez előtt a szomorú kép előtt, amely itt ebben az ügyben elénk tárul, mégsem lehet közömbösen napirendre térni. Magyarországon felelős miniszter volt Haller István, aki ezt a legfőbb méltóságot az államfő bizalmából viselte és most közönséges bűncselekmények miatt a bíróság elé kellett őt állítani. Lejtős út vezetett a miniszteri bársonyszéktől a vádlottak kemény padjáig. Meg kell vizsgálni, hogy mik voltak ennek a lejtős útnak az állomásai, mik voltak Haller István cselekményeinek motívumai, amelyek miatt a kultúra legfőbb őre a vádlottak padjára került. Erkölcsi színvakságba esett Haller szerezni. Szembe kell szállnom azokkal az itt elhangzott véleményekkel, hogy lélektani lehetetlenség, hogy Haller, ha tudja, hogy a vállalat öszszeomlás előtt áll, pénzt vigyen a vállalatba. Akik ezt mondják, azok nincsenek tisztában a játékos lélektanával. Haller ahelyett, hogy bejelentette volna a fizetésképtelenséget, futott a pénze után. Pénzt szerezni minden eszközzel. A végén már nem nézte, hogy milyen módon szerzi a pénzt. Erkölcsi színvakságba esett és nem látta, hogy ezek a pénzszerzési módok a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek. A könyvszakértő megállapította, hogy 1929 december végén az Apostolnyomda mérlegében alaptalanul felértékelték a vállalat aktiváit. Ugyanezeket az aktívákat másfél évvel később 50 százalékkal alacsonyabban értékelték. Haller István rendkívül izgatottan figyeli az ügyész beszédét. Minduntalan mimikával fejezi ki ellenkezését, majd papírost vesz elő és állandóan szorgalmasan jegyez. — Tény, — folytatja itar ügyész — hogy 1929 végén nem valódi mérleg készült az Apostol nyomda vagyoni állapotáról. Amikor végrehajtásokat vezettek a vállalat ellen, kerít pénzt minden módon, minden áron abban a reményben, hogy majd vissza tudja fizetni és ezzel a pénzzel akarja elvesztett pénzét visszalátni, lehetett, hogy a vállalat összeomlás előtt áll. 1930 augusztusában, amikor kölcsön után szaladgált, amikor bundát kellett elzálogosítani, hogy a munkások bérét kifizessék, akkor nem gondolt volna a vállalat vezetője arra, hogy a vállalat tönk szélén áll?... Hát mikor kell ezt észrevennie?— Hogy Haller alól az erkölcsi talaj kicsúszott és Haller a bűnözés útjára tévedt, annak oka az anyagi összeomlás volt. Az anyagi körülményekben beállott kedvezőtlen változások, mint minden csapás, kemény próbára teszi minden ember erkölcsi erőinek súlyát, jellemének szilárdságát. Akinél ez az erkölcsialap ingatag és aki gyenge, azt az anyagi összeomlás érvénybe sodorja és az anyagi összeomlás után következik az erkölcsi összeomlás. Haller István szerencsétlen vállalkozásba kezdett. Átvett egy nyomdát, amelyről azt hitte, hogy adósságmentes és amelynek 880 millió korona adóssága volt. Nem kutatom, hogy átvette-e volna a dolgot, ha rájön, hogy adósságok vannak. Lehet, hogy közgazdasági ambíciók fűtötték. Haller István úgy járt, mint a szenvedélyes kártyás, aki a játékasztalnál elveszti a pénzét és ahelyett, hogy felkelne az asztaltól, azzal a határozott fogadalommal, hogy többé nem játszik, 1930 január 2-ától szinte hetenkint folytak Haller ellen a végrehajtások. Képviselői fizetése le volt tiltva. Ő saját személyében tehát már előbb fizetésképtelen volt, mint a nyomda. Ez a tény igen fontos a bűnper elbírálása szempontjából. Minden sértett azt mondta: bíztam a kegyelmes úrban, ezért adtam oda a pénzem. Nem is gondoltak arra, hogy nála a pénz elveszhet. _ fut a pénze után. A politikai múlt, mint aranyfedezet És itt van a bűnper sarka. Nem Haller nyomdaigazgató hitelére adtak pénzt a sértettek, hanem Haller volt miniszternek, országgyűlési képviselőnek. Nem akadhat olyan naiv ember, aki elképzeli, hogyha nem Haller a nyomdaigazgató, akkor egy fillért is fizettek volna a nyomdának. Világos, hogy itt minden sértett előtt Haller politikai múltja volt az erkölcsi aranyfedezet, amelyre nyugodtan adtak pénzt. Csak később derült ki, hogy az aranyfedezet talmi. És itt kezdődik Haller megtévesztő magatartása a sértetekkel szemben. Haller visszaélt a bizalommal és megszerezte ezeket a kölcsönöket, elhallgatva a vállalat anyagi nehézségeit, saját teljes fizetésképtelenségét. Ez a rosszhiszemű magatartás a * & & Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Igmandi természetes keserűvize válik be legjobban. Popper és Szinte vasöntöde és gépgyár rt. tisztviselői és munkásai mély megilletődéssel jelentik, hogy atyai gondviselőjük és szeretett cégfőnökük dr.Popper Miklós igazgató úr e hé 19-én váratlanul elköltözött az élők sorából. Fájdalmas szívvel búcsúzunk a megboldogulttól, aki mindig a legjobb és legmegértőbb főnök volt. Emlékét szeretettel és kegyelettel őrizzük meg ! Dr. Popper Miklósné szül. Borda Juci a maga, kislánya Edithke és az egész gyászba borult család nevében a fájdalomtól megtörten jelenti, hogy felejthetetlen drága jóférje , MHIEOS, aki, vegyészmérnök 47 éves korában, legboldogabb házassága 11. évében elhúnyt. A megboldogultat szerdán, szept. 21 én déli 1 21 órakor kísérjük utolsó útjára a kerepesi úti szr. temetőben. Popper István és neje szülők, dr. Buday-Goldberger Leó és neje, Popper Béla és neje, dr. Linksz Jenő és neje, Popper Lajos és neje testvérei, sógorai és sógornői, Borda Imre és neje apósa anyóka, Schwaiger István és neje, Sasfi Dezső és neje, Roth Sándor és neje sógorai és sógornői Budapest, 1932 szeptember 20. 'V-- - ••• .. .. . f :«-i -. - Szerda, 1932. szeptember 21. csalárd fondorlat első eleme. De átlátszóan kitűnik, hogy már előre fedezni akarta magát az esetleges későbbi eljárások esetére. Az elismervényekre nem teszik ki, hogy a pénzt milyen célra kapta. Elhallgatják az egyik szerződés megkötését a másik Szerződés kötésénél. Haller egy új jogi formát talál fel. a forgatható letétet, ezt a fából való vaskarikát. Mit tehetett a sértett, amikor felhasználták pénzét, amelyről pedig azt hitte, hogy óvadék és letét? Nem tehetett mást, mint hogy hozzájárult a felhasználáshoz, miután bízott Hallerben. Címei, állási, patika jogai akartak... Haller további rosszhiszeműségét jellemzi az az óvatosság, amellyel erkölcsi alibit akart magának biztosítani a kijárások ellenében felvett pénzeknél, amikor hangoztatta, hogy a szívességet és a nyomdának adott kölcsönt nem lehet junkuimba hozni. Hát a sértetteknek nem volt más céljuk, csak az hogy az Apostol-nyomdát megmentsék? Mintha nem az lett volna a céljuk, hogy ők címet, állást, patikajogot kapjanak, hanem mindenki boldogan adja pénzét az Apostol-nyomdának. Ez a védekezés annyira naív, hogy arra kár több szót vesztegetni. Az ügyész ezután az egyes vádpontokat veszi sorra. Felemlíti Halász ügyében, hogy az újságban hirdette az Apostol-nyomda, hogy óvadékos alkalmazottat keres. Halász pénze elveszett. Az első sikeres lépés után következett a többi. Csányi alkalmaztatása után Lázárt szabadságra küldték, majd Haller őt magántitkárnak vette maga mellé. Hogyan lehet magántitkárra szüksége annak, aki az anyagi tönk szélén áll és fizetésképtelen! Ennek a magántitkári jellegnek a célja csak az volt, hogy Lázárt eltávolítsák a vállalattól, nehogy Csányi megtudja, hogy Lázár örökébe került. tr Elégtételt és megtorlást kérek V. Rendkívül érdekes megállapításokat tartalmazó és a termet zsúfolásig megtöltő közönséget állandó izgalomban tartó ügyészi vádbeszédet dr. Bary Zoltán így fejezte be: " Súlyosbító körülmény, hogy Haller István erkölcsi regarddal tartozott az államfő személyének, akinek bizzalmából miniszter lett, az egész nemzetnek, az egész országnak, amelynek minisztere volt és amelynek most miatta szégyenkeznie kell. Ezért kérek elégtételt és megtorlást, amelynek az ítéletben kell megnyilatkoznia, mert csak az ilyen ítélet kellhet közmegnyug Popper és Szántó vasöntöde és gépgyár r-t. igazgatósága és felügyelőbizottsága mélyen megrendülve tudatja, hogy dr. Popper Miklós igazgató úr eső 19-én váratlanul elhúnyt. A megboldogult a gyár alapításától kezdve lelkes odaadással dolgozva segítette elő cégünk felvirágozását és váratlan elhunytéval pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni I vást. A többi vádlottak megfelelő megbüntetését is kérem. Ezzel az ügyész befejezte vádbeszédét, az elnök szünetet rendelt el. MIMMHWUlHHHMMnHWWMI« Nászútjáról hazatérve tegnap regmérgezte magát és meghalt Edvi-Ilés Pál festőművész. Ez a kép feleségével együtt ábrázolja, akivel alig egy hónapja kötött házasságot VVVWVV AtVVtrtrtrVVWVVWWVtAAá A francia jezsuiták főnöke Magyarországon — Az Est tudósítójától — Néhány nappal ezelőtt Budapestre érkezett De Lattre atya, a francia jezsuiták főnöke, aki 1930-ban a Szent Imre év ünnepségei alkalmával hoszszabb időt töltött a magyar fővárosban. A jezsuita rendfőnök négy napi báró Kornfeld Móric vendége volt, múlt héten egy napig a jezsuiták Mária utcai székházában tartózkodott, majd Oroszvárra, Lónyay Elemér herceghez utazott. Most is ott van. A jezsuita rendfőnök hír szerint könyvet ír Magyarországról.