Az Est, 1934. március (25. évfolyam, 48-71. szám)

1934-03-25 / 68. szám

Vasárnap, 1934. március 25. "uZtSsz Az OMGE igazgató választmánya tárgyalta a búzaproblémát — Az Est tudósítói­tól — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ma délelőtt igazgató­­választmányi ülést tartott, amelyen gróf Somssich László elnök meleg hangon üdvözölte Muss­olini olasz mi­niszterelnököt, aki a magyar búza­­értékesítés javára olyan fontos lépé­seket tett. A magyar gazdatársada­lom nevében köszönetét fejezi ki Mus­solininak, akinek megvolt az egyéni bátorsága »az őrületig fokozódó el­zárkózással szemben«, kezdő lépést tenni­— A búza kérdése áll homloktérben — mondotta Somssich. Főterményünk­ről van szó, amelyet új veszteséggel vagyunk kénytelenek termelni, a gazdatársadalom tönkremenete­le nélkül lehetetlen tovább fentartani a terme­lést. Számunkra a búzaár olyan meg­állapítása képzelhető el, amely fedi a termelési költségeket. Kívánatos, hogy a termés értékesítése minél egyszerűbb és minél gyakorlatiabb keretben legyen lebonyolítható. Fon­tos, hogy minden kedvezmény a ma­gyar gazdának jusson. A leghelye­sebbnek tartanám, ha az új búza árát a határállomáson lerögzítenék. Fon­tos volna, ha két évre visszamenőleg megvizsgálnák a búza termelési költ­­ségeit. Végül tiltakozott az ellen, hogy a búzaár kérdésében éket verjenek a kisgazdák és a nagybirtokosok közé. Utána gróf Hoyos Miksa, majd Purgly Emil szólalt fel. •MWWWIMMIMHttMMMMMHMMIHMmHIHUMMHMVIMIMIIIMMMIMI Nem lesznek bankfúziók Imrédy pénzügyminiszter és a bankvezérek tegnap esti tanácskozása —­­Az Est tudósítójától — Tegnap este fontos­­tanácskozás volt Imrédy Béla pénzügyminiszternél. A fővárosi pénzintézetek vezetőit ké­rette magához a pénzügy­miniszter, hogy megismerje felfogásukat a hi­teléletet érintő időszerű kérdésekről. A legfontosabb probléma, amelyet tárgyaltak, a bankfúzió kérdése volt. Hosszú idő óta nyugtalanítja pénz­ügyi köreinket a koncentrációnak meglehetősen erőszakosan felvetett kérdése. Tegnap Imrédy pénzügyminiszter felkérte a bankok vezetőit, nyilatkoz­zanak: időszerűnek tartják-e a bank­­koncentráció megvalósítását vagy sem. A pénzintézetek vezetői rámu­tattak arra, hogy sem a vidéken, sem a fővárosban most nem időszerű az intézetek fúziója. Hangoztatták, hogy miután a Pénzintézeti Központ éppen most foglalkozik a vidéki intézetek státusának feldolgozásával, nyugod­tan be lehet várni, amíg ezzel a mun­kával végez a P. K. és megteszi a maga javaslatát.A budapesti intézetekre vonat­kozóan pedig egyáltalán nem tart­ják aktuálisnak a kény­szerfúzió bármilyen formáját sem. Különben sem volna lehetséges ennek a kérdésnek a megoldása, mielőtt a külföldi hitelezőkkel komoly és vég­leges megállapodás nem történik. A bankvezérek számos adatot hoz­tak fel, amelyekkel bebizonyították, hogy szociális szempontból milyen sú­lyos helyzetet teremtene a koncentrá­ciónak vidéken és a fővárosban akár­csak kisebb mértékben való megvaló-A pénzügyminiszternél kifejlődött vita során teljesen kialakult az a fel­fogás, hogy a bankfúzió gondolata általában most nem valósítható meg, a fővá­rosban szó sem lehet róla, a vidé­ken pedig egy egészen különleges megoldási lehetőséget kell keresni. Ez sem megy azonban gyorsan, má­ról holnapra, mert meg kell akadá­lyozni a szociális veszély bekövetkezé­sét. A fővárosi intézeteknél pedig azért sincs szükség semmiféle kon­centrációra, mert pénzintézeteink hely­zete lényegesen javult és annyira ki­áltották az erőpróbát, hogy helyzetük szempontjából egyenesen nem kívána­tos semmiféle fúziós rendszabály. A pénzügyminiszter a bankvezérek állásfoglalását tudomásul vette és ezzel a koncentráció kérdése egyelőre lekerül a napirendről. Genfben a pénzügyminiszter legközelebbi tár­gyalásai alkalmával már ezen az alapon folytatja a külföldi hitelezők­kel való tanácskozásait Imrédy Béla. Foglalkozott ezután a pénzügymi­niszternél tartott konferencia a gazda­­védelmi rendelet végrehajtásánál ész­lelt jelenségekkel. A bankvezérek hangoztatták, hogy előre még nem lehet áttekinteni a gazdavédelmi rendeletek hatását, rá­mutattak azonban arra, hogy sok a rosszhiszemű adós, aki a védettség mögé bújik és akkor sem tesz eleget kötelezettségeinek, ha arra képes volna. A pénzügyminiszter megköszönte a bankok vezetőinek felvilágosításait és kijelentette, hogy a fővárosi inté­zetekkel a jövőben szorosabb érintke­zést kíván fentartani. A Friedrich-párt vasárnapi nagygyűlései — Az Est tudósítójától — A Friedrich-párt vasárnap két nagy­gyűlést tart a fővárosban. Délután öt órakor a Belvárosban Irányi utca 17. szám alatt az Építőmesterek Egyesü­letében lesz az első gyűlés, amelynek szónokai Friedrich István, dr.Tauffer Gábor, dr. Takács István és dr. Wein Dezső. Délután hat órakor Budán, I. kerü­let Böszörményi út 28. szám alatt a Clarisse nagytermében tartja a ke­resztény ellenzék második nagygyűlé­sét, amelynek szónokai Friedrich Ist­ván, Dinich Ödön, dr. Szabó Ferenc és Birgmayer Győző. Kállay Miklós földművelésügyi mi­niszter is úgy látja, hogy a tej és a tejrendelet ügyében a mai helyzeten változtatni kell. Ezt sokan már régen belátták. De azért még nem késő. Nem arról van szó, hogy ki eszmélt előbb a bajokra, hanem arról, hogy most már segítsünk is a bajokon, amelyek nem tegnapiak és amelyek nem szabad, hogy megérjék a holna­pot. 7. oldal V­égső erőfeszítések a Rudas­ fürdő munkálatainak megkezdésére Í Az élet küzdelme az aktákkal — Az Est tudósítójától — Mindenki sürgeti az építkezések megindítását és mégsem történik semmi. Huszár Aladár főpolgármes­ter hősies küzdelmet vív a fővárosi közmunkák megindításáért, de eddigi fáradozásai kudarccal végződtek. Az összes tényezők nem szállhatnak szembe azzal a felfogással, hogy épí­teni kell, de amikor a tervek kidolgo­zására kerül a sor és amikor a rész­letkérdésekben kell dönteni, úgy annyi akadályt halmoznak az építőmunka megindítása elé, hogy minden terv álom marad. Ezúttal a reumaszálló építésének ügye akadt meg. A főpolgármester lelkesedett azért a tervért, hogy a Rudasfürdőből reumaszállót létesít­senek. A régi fürdő épületét átalakí­tanák és az épületre még egy emele­tet emelnének. Az építkezéshez szük­séges pénzösszeget is előteremtette a polgármester, rávette a kereskedelmi minisztert arra, hogy közbejárjon a MABI-nál, amely hajlandó is volt az építkezéshez szükséges összeget köl­csön formálóiban a fővárosnak rendel­kezésére bocsátani. Egyetlen egy ki­kötése volt és pedig az, hogy még március hónapban tegyék meg az első kapavágást. Mindenki örvendezett és erre a köz­munkák tanácsa akadályozta meg a szép terv megvalósítását. Egyik ülé­sében kimondotta, hogy a Rudasfürdő épülete vizes, egyáltalában nem alkal­masak a régi falak arra, hogy új eme­letet emeljenek rá, de mindentől fü­g­­getlenül elvileg kimondotta, hogy új építkezés esetén is nagyobb területet beépíteni, mint amilyen a mostani, nem lehet, ezenkívül magasabb sem lehet az épület, mint amilyen a mostani állapota. Ezzel a határozattal egysze­rűen lehetetlenné tette Huszár főpol­gármester tervének megvalósítását. A főpolgármester nem adta fel a harcot. Helyszíni szemlét tartott és ott küzdött az építkezések megindítá­sáért. A közmunkák tanácsa nélkül nem tehet semmit és ezért tegnap dél­után a közmunkák tanácsa és a főváros az összes hatóságok bevonásával együttes ülést tartott. A­z ülésről semmiféle hivatalos jelen­tést nem adtak ki. Az eljáráson részt­­vett hivatalos emberek semmit sem beszélnek, mert megfogadták, hogy ezúttal a közlés joga a közmunkák tanácsáé. . . » Az Est ennek ellenére a következő­ket tudta meg a tegnapi értekezlet lefolyásáról: Többféle felfogás harcolt egymás­sal­ A legújabb terv az, hogy a Rudasfürdőt egészen lebontják és helyébe nem is építenek újat. A Rudasfürdőt a Tabánban kívánják felépíteni, ott lenne a reuma-szálló. Maga az a tény, hogy a források a Rudasfürdő mostani helyén vannak, nem jelentenek semmit, mert a Ki­rály-fürdő a Fő utca végén van és a vizét mégis ezekből a forrásokból kapja. A technika mai fejlettsége mellett nem akadály az, hogy a Rudasfürdőt ott építsék fel, ahol jól esik. A Ta­bánt úgyis úgy kell felépíteni, hogy Budapest­ fürdőváros gondolata az építkezéssel kapcsolatban érvényesül­jön. A régi Rudas fürdőből nem maradna meg más, mint a történelmi nevezetességű török fürdő. A fürdő jellegét megszüntetnék, illet­ve az ivócsarnokot ide helyeznék át. A jelenlegi ivócsarnokot természete­sen lebontanák. Az Erzsébet hídnak nemcsak az egyik, hanem a másik oldalán is park lenne. Ilyen módon sikerülne a Gellérthegy lábát teljesen kihámozni és Buda­pestnek ez az ékessége teljes pompá­jában ragyoghatna. Az új szállodát a Dunaparthoz közel építenék meg, teljesen modernül rendeznék be és a világ figyelmét rá lehetne te­relni. Nagyon tetszett ez a terv, de a meg­valósításától mégis el kellett tekin­teni azért, mert pénzügyi nehézségek merültek fel. A terv keresztülvitele olyan sok pénzbe kerülne, amennyit a mostani gazdasági viszonyok kö­zött előteremteni szinte lehetetlen. A bizottság azután az Erzsébet híd forgalmának lebonyolításáról tanács­kozott. Nagy baja az Erzsébet híd­nak az, hogy úgy a pesti, mint a bu­dai hídfőnél a közlekedés lebonyolí­tása akadályokba ütközik. A pesti ol­dalon nem lehet eltávolítani a Bel­városi plébánia­templomot, Budán pedig a Rudas fürdő okoz bajokat. Arról minden esetre már döntöttek, hogy a hídra menő forgalmat elválasz­­szák a Víziváros és Kelenföld forgalmától. Akárhogyan oldják is meg a Rudas­­fü­rd­ő dolgát az alagútfúrásokat nem fogja elkerülni a magyar főváros■ Az alagutat különben nem alagútnak, hanem aluljárónak keresztelte el a­ közmunkák tanácsa és az új aluljáró közvetlenül a mostani gyalogosok számára létesített aluljáró mellett volna- A Dö­brentei tér felső részét lehasítanáik, de a park azért nem ki­­sebbedne, mert viszont kiépítenék egészen a Dunapartig. A Víziváros- kelenföldi forgalom így azután a má­sik oldalon a mostani út alatt halad­na és később torkolna be a már eddig is létesített útvonalba. A park szintén egészen a Duna partjáig húzódna le ezen az oldalon is. Ennek a tervnek a költsége 200.000 pengő. Huszár főpolgámester nehezen adja meg magát és továbbra is ragaszkodott az építkezések meg­­indításához. Fellépésével csupán annyit ért el,­ hogy a főváros XIII. ügyosztálya újra megvizsgálja a Rudas-fürdő épül­­letét abból a szempontból, hogy az épület kibírja-e az emeletráépítést és a vízzel átitatott épület alkalmas-e, a reuma-szálló közönségének befoga­­dására. A főváros vezetősége meg van ar­ról­ győződve, hogy minden komoly műszaki vizsgálat azon az álláspon­ton lesz, hogy a Rudasfürdő épületét igenis át lehet alakítani szálló céh­jaira, viszont tartanak attól, hogy a közmunkák tanácsa továbbra is aka­dályokat fog gördíteni a Rudasfürdő modernizálása, illetve komoly szál­lóvá való átalakítása elé. mUHMmmWHHmMMWMHWVI) Elütött a villamos egy vegyésznőt — Az Est tudósítójától — Ma­ reggel fél kilenc órakor a Lipót körút 26. számú ház előtt egy villa­mos elütötte dr. Klein Katalin 28 éves vegyészt. A fiatal vegyésznő könnyebb agyrázkódást szenvedett. A mentők a Rókusba vitték.

Next