Az Est, 1934. március (25. évfolyam, 48-71. szám)
1934-03-25 / 68. szám
Vasárnap, 1934. március 25. "uZtSsz Az OMGE igazgató választmánya tárgyalta a búzaproblémát — Az Est tudósítóitól — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ma délelőtt igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen gróf Somssich László elnök meleg hangon üdvözölte Mussolini olasz miniszterelnököt, aki a magyar búzaértékesítés javára olyan fontos lépéseket tett. A magyar gazdatársadalom nevében köszönetét fejezi ki Mussolininak, akinek megvolt az egyéni bátorsága »az őrületig fokozódó elzárkózással szemben«, kezdő lépést tenni— A búza kérdése áll homloktérben — mondotta Somssich. Főterményünkről van szó, amelyet új veszteséggel vagyunk kénytelenek termelni, a gazdatársadalom tönkremenetele nélkül lehetetlen tovább fentartani a termelést. Számunkra a búzaár olyan megállapítása képzelhető el, amely fedi a termelési költségeket. Kívánatos, hogy a termés értékesítése minél egyszerűbb és minél gyakorlatiabb keretben legyen lebonyolítható. Fontos, hogy minden kedvezmény a magyar gazdának jusson. A leghelyesebbnek tartanám, ha az új búza árát a határállomáson lerögzítenék. Fontos volna, ha két évre visszamenőleg megvizsgálnák a búza termelési költségeit. Végül tiltakozott az ellen, hogy a búzaár kérdésében éket verjenek a kisgazdák és a nagybirtokosok közé. Utána gróf Hoyos Miksa, majd Purgly Emil szólalt fel. •MWWWIMMIMHttMMMMMHMMIHMmHIHUMMHMVIMIMIIIMMMIMI Nem lesznek bankfúziók Imrédy pénzügyminiszter és a bankvezérek tegnap esti tanácskozása —Az Est tudósítójától — Tegnap este fontostanácskozás volt Imrédy Béla pénzügyminiszternél. A fővárosi pénzintézetek vezetőit kérette magához a pénzügyminiszter, hogy megismerje felfogásukat a hiteléletet érintő időszerű kérdésekről. A legfontosabb probléma, amelyet tárgyaltak, a bankfúzió kérdése volt. Hosszú idő óta nyugtalanítja pénzügyi köreinket a koncentrációnak meglehetősen erőszakosan felvetett kérdése. Tegnap Imrédy pénzügyminiszter felkérte a bankok vezetőit, nyilatkozzanak: időszerűnek tartják-e a bankkoncentráció megvalósítását vagy sem. A pénzintézetek vezetői rámutattak arra, hogy sem a vidéken, sem a fővárosban most nem időszerű az intézetek fúziója. Hangoztatták, hogy miután a Pénzintézeti Központ éppen most foglalkozik a vidéki intézetek státusának feldolgozásával, nyugodtan be lehet várni, amíg ezzel a munkával végez a P. K. és megteszi a maga javaslatát.A budapesti intézetekre vonatkozóan pedig egyáltalán nem tartják aktuálisnak a kényszerfúzió bármilyen formáját sem. Különben sem volna lehetséges ennek a kérdésnek a megoldása, mielőtt a külföldi hitelezőkkel komoly és végleges megállapodás nem történik. A bankvezérek számos adatot hoztak fel, amelyekkel bebizonyították, hogy szociális szempontból milyen súlyos helyzetet teremtene a koncentrációnak vidéken és a fővárosban akárcsak kisebb mértékben való megvaló-A pénzügyminiszternél kifejlődött vita során teljesen kialakult az a felfogás, hogy a bankfúzió gondolata általában most nem valósítható meg, a fővárosban szó sem lehet róla, a vidéken pedig egy egészen különleges megoldási lehetőséget kell keresni. Ez sem megy azonban gyorsan, máról holnapra, mert meg kell akadályozni a szociális veszély bekövetkezését. A fővárosi intézeteknél pedig azért sincs szükség semmiféle koncentrációra, mert pénzintézeteink helyzete lényegesen javult és annyira kiáltották az erőpróbát, hogy helyzetük szempontjából egyenesen nem kívánatos semmiféle fúziós rendszabály. A pénzügyminiszter a bankvezérek állásfoglalását tudomásul vette és ezzel a koncentráció kérdése egyelőre lekerül a napirendről. Genfben a pénzügyminiszter legközelebbi tárgyalásai alkalmával már ezen az alapon folytatja a külföldi hitelezőkkel való tanácskozásait Imrédy Béla. Foglalkozott ezután a pénzügyminiszternél tartott konferencia a gazdavédelmi rendelet végrehajtásánál észlelt jelenségekkel. A bankvezérek hangoztatták, hogy előre még nem lehet áttekinteni a gazdavédelmi rendeletek hatását, rámutattak azonban arra, hogy sok a rosszhiszemű adós, aki a védettség mögé bújik és akkor sem tesz eleget kötelezettségeinek, ha arra képes volna. A pénzügyminiszter megköszönte a bankok vezetőinek felvilágosításait és kijelentette, hogy a fővárosi intézetekkel a jövőben szorosabb érintkezést kíván fentartani. A Friedrich-párt vasárnapi nagygyűlései — Az Est tudósítójától — A Friedrich-párt vasárnap két nagygyűlést tart a fővárosban. Délután öt órakor a Belvárosban Irányi utca 17. szám alatt az Építőmesterek Egyesületében lesz az első gyűlés, amelynek szónokai Friedrich István, dr.Tauffer Gábor, dr. Takács István és dr. Wein Dezső. Délután hat órakor Budán, I. kerület Böszörményi út 28. szám alatt a Clarisse nagytermében tartja a keresztény ellenzék második nagygyűlését, amelynek szónokai Friedrich István, Dinich Ödön, dr. Szabó Ferenc és Birgmayer Győző. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter is úgy látja, hogy a tej és a tejrendelet ügyében a mai helyzeten változtatni kell. Ezt sokan már régen belátták. De azért még nem késő. Nem arról van szó, hogy ki eszmélt előbb a bajokra, hanem arról, hogy most már segítsünk is a bajokon, amelyek nem tegnapiak és amelyek nem szabad, hogy megérjék a holnapot. 7. oldal Végső erőfeszítések a Rudas fürdő munkálatainak megkezdésére Í Az élet küzdelme az aktákkal — Az Est tudósítójától — Mindenki sürgeti az építkezések megindítását és mégsem történik semmi. Huszár Aladár főpolgármester hősies küzdelmet vív a fővárosi közmunkák megindításáért, de eddigi fáradozásai kudarccal végződtek. Az összes tényezők nem szállhatnak szembe azzal a felfogással, hogy építeni kell, de amikor a tervek kidolgozására kerül a sor és amikor a részletkérdésekben kell dönteni, úgy annyi akadályt halmoznak az építőmunka megindítása elé, hogy minden terv álom marad. Ezúttal a reumaszálló építésének ügye akadt meg. A főpolgármester lelkesedett azért a tervért, hogy a Rudasfürdőből reumaszállót létesítsenek. A régi fürdő épületét átalakítanák és az épületre még egy emeletet emelnének. Az építkezéshez szükséges pénzösszeget is előteremtette a polgármester, rávette a kereskedelmi minisztert arra, hogy közbejárjon a MABI-nál, amely hajlandó is volt az építkezéshez szükséges összeget kölcsön formálóiban a fővárosnak rendelkezésére bocsátani. Egyetlen egy kikötése volt és pedig az, hogy még március hónapban tegyék meg az első kapavágást. Mindenki örvendezett és erre a közmunkák tanácsa akadályozta meg a szép terv megvalósítását. Egyik ülésében kimondotta, hogy a Rudasfürdő épülete vizes, egyáltalában nem alkalmasak a régi falak arra, hogy új emeletet emeljenek rá, de mindentől függetlenül elvileg kimondotta, hogy új építkezés esetén is nagyobb területet beépíteni, mint amilyen a mostani, nem lehet, ezenkívül magasabb sem lehet az épület, mint amilyen a mostani állapota. Ezzel a határozattal egyszerűen lehetetlenné tette Huszár főpolgármester tervének megvalósítását. A főpolgármester nem adta fel a harcot. Helyszíni szemlét tartott és ott küzdött az építkezések megindításáért. A közmunkák tanácsa nélkül nem tehet semmit és ezért tegnap délután a közmunkák tanácsa és a főváros az összes hatóságok bevonásával együttes ülést tartott. Az ülésről semmiféle hivatalos jelentést nem adtak ki. Az eljáráson résztvett hivatalos emberek semmit sem beszélnek, mert megfogadták, hogy ezúttal a közlés joga a közmunkák tanácsáé. . . » Az Est ennek ellenére a következőket tudta meg a tegnapi értekezlet lefolyásáról: Többféle felfogás harcolt egymással A legújabb terv az, hogy a Rudasfürdőt egészen lebontják és helyébe nem is építenek újat. A Rudasfürdőt a Tabánban kívánják felépíteni, ott lenne a reuma-szálló. Maga az a tény, hogy a források a Rudasfürdő mostani helyén vannak, nem jelentenek semmit, mert a Király-fürdő a Fő utca végén van és a vizét mégis ezekből a forrásokból kapja. A technika mai fejlettsége mellett nem akadály az, hogy a Rudasfürdőt ott építsék fel, ahol jól esik. A Tabánt úgyis úgy kell felépíteni, hogy Budapest fürdőváros gondolata az építkezéssel kapcsolatban érvényesüljön. A régi Rudas fürdőből nem maradna meg más, mint a történelmi nevezetességű török fürdő. A fürdő jellegét megszüntetnék, illetve az ivócsarnokot ide helyeznék át. A jelenlegi ivócsarnokot természetesen lebontanák. Az Erzsébet hídnak nemcsak az egyik, hanem a másik oldalán is park lenne. Ilyen módon sikerülne a Gellérthegy lábát teljesen kihámozni és Budapestnek ez az ékessége teljes pompájában ragyoghatna. Az új szállodát a Dunaparthoz közel építenék meg, teljesen modernül rendeznék be és a világ figyelmét rá lehetne terelni. Nagyon tetszett ez a terv, de a megvalósításától mégis el kellett tekinteni azért, mert pénzügyi nehézségek merültek fel. A terv keresztülvitele olyan sok pénzbe kerülne, amennyit a mostani gazdasági viszonyok között előteremteni szinte lehetetlen. A bizottság azután az Erzsébet híd forgalmának lebonyolításáról tanácskozott. Nagy baja az Erzsébet hídnak az, hogy úgy a pesti, mint a budai hídfőnél a közlekedés lebonyolítása akadályokba ütközik. A pesti oldalon nem lehet eltávolítani a Belvárosi plébániatemplomot, Budán pedig a Rudas fürdő okoz bajokat. Arról minden esetre már döntöttek, hogy a hídra menő forgalmat elválaszszák a Víziváros és Kelenföld forgalmától. Akárhogyan oldják is meg a Rudasfürdő dolgát az alagútfúrásokat nem fogja elkerülni a magyar főváros■ Az alagutat különben nem alagútnak, hanem aluljárónak keresztelte el a közmunkák tanácsa és az új aluljáró közvetlenül a mostani gyalogosok számára létesített aluljáró mellett volna- A Döbrentei tér felső részét lehasítanáik, de a park azért nem kisebbedne, mert viszont kiépítenék egészen a Dunapartig. A Víziváros- kelenföldi forgalom így azután a másik oldalon a mostani út alatt haladna és később torkolna be a már eddig is létesített útvonalba. A park szintén egészen a Duna partjáig húzódna le ezen az oldalon is. Ennek a tervnek a költsége 200.000 pengő. Huszár főpolgámester nehezen adja meg magát és továbbra is ragaszkodott az építkezések megindításához. Fellépésével csupán annyit ért el, hogy a főváros XIII. ügyosztálya újra megvizsgálja a Rudas-fürdő épülletét abból a szempontból, hogy az épület kibírja-e az emeletráépítést és a vízzel átitatott épület alkalmas-e, a reuma-szálló közönségének befogadására. A főváros vezetősége meg van arról győződve, hogy minden komoly műszaki vizsgálat azon az állásponton lesz, hogy a Rudasfürdő épületét igenis át lehet alakítani szálló céhjaira, viszont tartanak attól, hogy a közmunkák tanácsa továbbra is akadályokat fog gördíteni a Rudasfürdő modernizálása, illetve komoly szállóvá való átalakítása elé. mUHMmmWHHmMMWMHWVI) Elütött a villamos egy vegyésznőt — Az Est tudósítójától — Ma reggel fél kilenc órakor a Lipót körút 26. számú ház előtt egy villamos elütötte dr. Klein Katalin 28 éves vegyészt. A fiatal vegyésznő könnyebb agyrázkódást szenvedett. A mentők a Rókusba vitték.