Az Est, 1938. április (29. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
r Szombat, 1938. április 9. mint a biztosító intézetekkel kapcsolatban semmi mást nem tervez. Tizenegy órakor megszólaltak az elnöki csengők. A képviselők betódultak az ülésterembe, amelynek padjrai zsúfolásig megteltek. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter megkezdte expozéját. Reményi-Schneller expozéja az 1938/39. évi deficitmentes költségvetésről —Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését pontosan 11 óra 10 perckor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Az ülésterem zsúfolva volt képviselőkkel, a karzatok is teljesen megteltek. A felsőházi tagok karzatán olyan sokan voltak, amire szinte még példa soha sem volt. Az ülés megkezdésekor elsőnek Kánya Kálmán érkezett a Házba és elfoglalta helyét. Utána érkezett Röder Vilmos honvédelmi miniszter és Széll József belügyminiszter. Sztranyavszky Sándor elnök az ülés megnyitása után bejelentette, hogy Tolnay-Knesély Ödönt végleg megválasztott képviselőnek tekintik. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot és az üzemi balesetekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Ezalatt érkezett a terembe Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter és Marschall Ferenc földmívelésügyi miniszter. Sztranyavszky Sándor az elnöki bejelentések után megrázta a csengőt és így szólt: — A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Tisztelt Ház! Van szerencsém beterjeszteni az 1938—1939. évi költségvetést, továbbá a honvédelem és közgazdaság fejlesztéséről és az egyes népjóléti beruházásokról és ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a rendkívüli ideiglenes házadómentességgel kapcsolatos jelentést. Azonkívül benyújtom az 1936. évi adóstatisztikát és a közszolgálati jogszabályok legújabb füzetét. A pénzügyminiszter mellett ott állt az egyik parlamenti tisztviselő, aki sorjában vette át a beterjesztett törvényjavaslatokat. Amikor a pénzügyminiszter beszédének e részéhez érkezik, akkor jött a terembe Imrédy Béla közgazdasági miniszter. Reményt-Schneller Lajos: Tisztelt Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a költségvetéssel és a másodiknak beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyet röviden beruházási törvényjavaslatnak fogok nevezni, tájékoztatást nyújtsak a Háznak. Az 1938. évi költségvetés munkálatainak összeállítását még hivatali elődöm kezdte meg azzal a nemzeti feladatok iránti megértéssel és szociális érzékkel, amely őt mindig jellemezte. Most lépett a terembe Darányi miniszterelnök és bársonyszéke felé siet. Abban a pillanatban, amint leült, a kormánypárt tüntető nagy tapsba kezdett. Csak a taps lecsllapultával tudta folytatni a pénzügyminiszter expozéját. Deficitmentes Költségvetés — Mint tudni méltóztatik, 1931—1932 óta most benyújtott költségvetés az első, amely egyensúlyban van, deficitmentes. — Amint méltóztatnak tudni, a folyó évi költségvetés — az 1937/38. évi — harmincmillió deficitet irányzott elő és ez a deficit a most tárgyalás alá kerülő költségvetésben nem szerepel. Ez úgy vált lehetségessé, hogy a kielégzendő igények tekintetében erős önmérsékletet kellett tanúsítani. Másrészt gondoskodni kellett a múlt költségvetés összeállítása óta előirányzott többletekről, mégpedig az alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságának felemelése révén előállott többletekről a mezőgazdasági öregségi biztosítás költségeiről, továbbá egyes más, a kormány programjába tartozandó feladatok költségeiről. számításba kellett azonban venni a lakosság teherbíróképességét, valamint a múlt évben elhatározott adómérséklések hatását is. Hogy ezek ellenére a költségvetés deficitmentesen alakul, három tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a bevételek kellő alakulása, másrészt az üzemek helyzetének kellő alakulására, végül arra a tényre, hogy az államadóssági terheket az ismeretes egyezmények folytán csökkenteni lehet. Amint a napokban benyújtott zárszámadás mutatja, már az 1936137. évi zárszámadás is deficitmentesen alakult. A folyó évben is kellően alakultak a bevételek, úgyhogy az előirányzott és az előbb említett hatvanmilliós deficit már nem fog jelentkezni a zárszámadásban. 3. oldal Jelentős bevételemelkedések A pénzügyminiszter ezután azt fejtegette ,hogy a bevételeknek ez a két év óta tartó kedvező alakulása lehetővé tette azt, hogy úgy a közigazgatási, mint az üzemi bevételek jelentős részben tényleges beruházásokra fordíttassanak anélkül, hogy az adótételeket emelni kellene-ismertette ezután a miniszter, hogy az egyenesadóknál huszonkétmillió pengővel többet irányoztak elő a múlttal szemben. Ezt részben a gazdasági viszonyok alakulása tette lehetővé. Ebből az emelésből a társulati és jövedelemadóra hat-hatmillió esik, a fennmaradó adóösszeg a többi egyenesadó között oszlik meg. A forgalmiadóknál tizennyolcmillióval többet irányzott elő, ez csaknem teljes egészében az általános forgalmi adóra esik és a tényleges eredményekkel áll összefüggésben. Ugyanez a helyzet az illetékek nyolcmilliós emelkedésénél, a fogyasztási adó hatmilliós, valamint a dohányjövedéki bevételek ötmilliós emelkedésénél. A vállljövedékek bevételeit négymillió pengővel magasabban irányozták elő. Emelkedtek a tárcabevételek is. Az államvasutaknál huszonkilencmillió, a postánál több mint hatmillió és az állami vasgyáraknál több mint huszonnégymilliós, végül a postatakarékpénztárnál másfélmilliós emelkedés mutatkozik. A többi üzemnél is kivétel nélkül emelkednek a bevételek, ami természetesen a gazdasági élet erősebb ütemére és a nagyobb forgalomra vezethető vissza. A bevétel-emelkedések természetesen a kiadások emelkedésével is járnak. Megnyugtató azonban, hogy az üzemek mérlege végeredményben javuló irányzatot mutat. Az álami üzemeknél — folytatta a pénzügyminiszter — az 1937— 38. költségvetési év 51 millió pengős deficitja most az új költségvetésben 30 millió pengőre száll le. A posta üzemi feleslege 11 millió pengő. Az állami adósságoknál a kiadási előirányzat csökkent. Régebben egyes kölcsönöknél kincstári jegyeket helyeztünk letétbe, de még Fabinyi volt pénzügyminiszter megállapodása értelmében a jövőben 3 éven át devizában teljesítik a fizetéseket. Ennek következtében a kincstárjegyeket nem kell kiadásnak beállítani, így azután az állami adósságszolgáltatásnál ezentúl 32 millióval kevesebbet irányzunk elő.A közigazgatási kiadások 822 millió pengővel szemben 818 millió pengőre emelkednek, valójában azonban 51 millióval nagyobb a kiadás. Ebből azonban 24 millió pengő a fizetésekre, nyugdíjemelések terhére esik. A fenmaradó 34 millióból 27 millió a mindenki szívéhez legközelebb álló honvédelmi tárca költségeire jut. (Taps!) Ez a 27 millió független a 600 millió pengős beruházástól. A többi kiadási többlet bevételszerző jellegű. Bevétel: 1335 millió Kiadás: 1.334.900.000 pengő A pénzügyminiszter ezután azt fejtegette, hogy a bevételek összege a folyó évi költségvetésben 1335 millió pengő, a kiadások összege pedig 1.334.900.000 pengő. Elismeréssel kell ezzel kapcsolatban megemlékeznem a nemzet áldozatkészségéről, lemondani tudásáról és a sokszázezer adófizetőről. De nézetem szerint elismerés jár azoknak a kormányoknak is, amelyek népszerűségük veszélyeztetésével céltudatosan és tervszerűen törekedtek ennek az eredménynek elérésére. A tényleges szolgálatban álló alkalmazottak járandóságának részleteire tért ezután a miniszter. A járandóságok 259 millióról 273 millióra emelkedtek a közigazgatásban, 105 millióról 117 millióra az üzemekben. Az emelkedésben ott vannak az 1938 január 1-én életbeléptetett fizetés,emelés, egyéb körülmények, a városi számvevőségek államosítása, egyes új intézmények létesítése. Ha az adott államháztartási helyzetben nem is állott módunkban derék tisztviselőkarunk illetményeit nagyobb mértékben emelni, más vonatkozásokban igyekeztünk segíteni helyzetükön. Ezt a célt szolgálja, az új, nagyméretű OTBA kórház felállítása, a rendelőintézet kibővítése, üdülőtelepek létesítése. •HHmmUHMHIimHWmMMMtjHMUimMMrtW JELENTI KI. SV. EZÉRT LETT SALAMANDER VILÁGHÍRŰ IV.KECSKEMETI dm IV. KOSSUTH L.U.2. VH.ERZSÉBET KRT.36. VI.ANDRÁSSY ÚT 36.