Az Ojság, 1920 (1. évfolyam, 1-15. szám)
1920-07-01 / 1. szám
Judapest, 1920. Pünkösd AZ Ol SÁG Mint e nyilatkozatból is megnyugvással láthatjuk, augusztus végén talán már megnyílhat az első ideális színház. Legelőbb valószínűleg Faludiék alakítják át a Városi Színház nézőterét s ünnepi megnyitó előadással a »Drótostót« operettet adják. Lovászy Károly: színházi hírek. () Vígszínház. A Vígszínház igazgatósága ismét két reprizre készül. Legközelebb színre kerül Pekár Gyula pompás vígjátéka az »ördög«, Hegedűs Gyulával, továbbá Szabó Dezső nagysikerű színműve a »Tanítónő«, Varsányi Irénnel a címszerepben. () Nemzeti Színház. Az őszi színházi szezon játékrendjét már megállapította a Nemzeti Színház igazgatósága. Az előadandó darabok listáján szerepel Shakespeare két darabja, a Julius Caesar és a Lear király, de ezek a darabok egyelőre nem kerülnek színre, mert egy newyorki liberális újság azt a szenzációt kürtölte világgá, hogy Sekszpirt azelőtt Schlesingernek hívták. Addig, míg ez a kérdés véglegesen tisztázódik, a színház nem tart előadásokat. () Mozgófényképszínházak. A Royal Appollóban mint eddig, úgy ezután is 5 órakor kezdődnek az előadások. Bemutatóra kerül a Magyarok bejövetele című mesterfilm és a Zsidók kimenetele című háromfelvonásos vígjáték. ( Operaház. A jövő hét szerdáján a Zsidónőt kellene adni, de az előadás körül bonyodalmak vannak, mert a címszerepet nem lehet senkinek kiosztani. Az Operánál ugyanis mindenki kikeresztelkedett. ( Bojkott: A Keresztény Papírkereskedők és Írószerárusok Országos Szövetsége, továbbá a Protestáns Tintagyárosok Egyesülete legutóbbi együttes ülésükön határozatilag kimondották, hogy Molnár Ferencnek, Bródy Sándornak és Biró Lajosnak sem papirost, sem tollat, sem tintát nem szolgáltatnak ki. () Nagyértékű falfestmény. A Szépművészeti Múzeum igazgatósága közli velünk, hogy nemsokára nagyértékű falfestmény birtokába jut. Egy eleddig ismeretlen festő ugyanis a falra festette az ördögöt és a képet potom áron felajánlotta a múzeumnak. A zsidó. Kis képtelen természetrajzi tanulmány. (Kimaradt a „Nagy Brehmből') A zsidó az emlősökhöz tartozik. Két lábon jár, körülbelül 150—180 centiméter magas, kezét gesztikulázásra használja, haja fekete vagy vörös, jellegzetes külső tulajdonsága a hoszszú, csigás szőrökből álló sűrü szakáll, amelyet sok zsidó abból a célból, hogy zsidó voltát eltitkolja, beretvál. A zsidó (Judaeus odoratus Linné, vagy: Bud. Zsid. Friedrich) a föld minden részén előfordul, de manapság már csak szelídített példányokban. Gyakoribb alfajai a lengyel zsidó, a mármarosi, a galíciai, az amerikai, a spanyol és a pesti zsidó. Jóllehet a magas északon és a tropikus égöv alatt is vannak szórványosan zsidók, a zsidó mégis a mérsékelt égövet kedveli, amire vall az is, hogy télen a szobáját, ha van neki mivel, fütteti, nyáron pedig az „Abbázia” terraszán az árnyékos oldalra ül. A zsidóknak egyedenként is neveik vannak, mint például Kohn, Weisz, Schlesinger. Hazánkban némelyek magukat Kis eknek és Kovácsoknak is nevezik, azok pedig, akik zsidó voltukkal kérkedni s iazt neveikkel is dokumentálni akarják, attól tartva, hogy rendes nevük után, mint például: Schwarz vagy Schön — németeknek is tarthatják őket, eredeti német nevüket a magyar Ságodira vagy Sólymosra zsidósítják. A zsidó megfigyelésével, szokásainak, jellemző tulajdonságainak leírásával sok kiváló természettudós foglalkozott, így például, hogy csak a legnagyobbakat említsem, Istóczy Győző, Lueger Károly, Friedrich István, Weininger Ottó és Szabó Dezső. (Szabó Dezső a zsidókon mikroszkópias vizsgálatokat is végzett.) E kiváló tudósok hosszú megfigyelések után részben írásban, részben élőszóval, esetleg tettel is közölték már a zsidóról való bőséges tapasztalataikat, és mi, akik csupán az eredmények öszszefoglalására szorítkozunk, a megfigyelés eredményeképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a zsidót külön)— Ritka bélyegek. Futótűzként terjedt el a nemzetközi bélyegpiacon, hogy Károlyi Mihály és társaira ahazaárulás bélyegét sütötték rá. Ezekért a bélyegekért szenvedélyes gyűjtők most minden pénzt fizetnek, féle tulajdonságok jellemzik, de úgy látszik mégis, hogy legjellegzetesebb tulajdonsága az, hogy van tisztességes és tisztességtelen zsidó, miáltal a zsidó lényegesen különbözik a többi fajtától, mert azok közt, amint az laikusok közt is köztudomású, csupán tisztességesek vannak. (Tisztelet a kivételnek.) A zsidók száma a kerek világon mintegy tíz millió. Tíz millió, ez Koronának kevés lenne ugyan, de zsidóknak igen sok, aminek magyar nemzeti szempontból csak örülhetünk, mert legalább jut a többi nemzeteknek is belőlük. Itt ugyan némi ellentét áll fenn az antiszemita és a magyar nemzeti szempont közt, de az ellentét kiegyenlítésén most dolgozik kiváló zsidó szakértőnk, Szabó Dezső, aki a leghomlokegyenestebb ellentétek összeegyeztetésének is szakférfia. A zsidó életkora különböző vidékeken különféle. Amerikában például születésétől haláláig, Oroszországban azonban születésétől csupán a legközelebbi pogromig tart. Nagy Lajos. FŐVÁROS. (Hírek a városházáról.) A központi városháza épületében az utóbbi napokban megkettőzték a rendőri őrséget, amennyiben dr. Sipőcz kormánybiztoshoz jelentés érkezett, hogy a régi rezsim szelleme még néha vissza-visszajár a városházára. Az őrséget utasították, hogy a szellemet, ha ismételten jelentkezni találna, tartóztassák le és kisérjék be a rendőrségre. A gondos elővigyázati intézkedéseknek remélhetőleg meglesz a kívánt eredménye. (Új rend a főváros hivatalaiban.) A városházán új szellők fujdogálnak. A régi jó békével együtt néhány régi jó szokás halálát is jelenthetjük. Azelőtt igen kedves szokás volt a városházán, hogy két kezet mosott, az új éra ezt megszüntette és már néhány hét óta mindenki maga mossa a kezét. (A régi nagyok emléke.) úgy halljuk, hogy a Friedrich-csoport városi pártja mozgalmat indít Ehrlich G. Gusztávnak a főváros felvirágoztatása körül szerzett érdemeinek méltó módon való megörökítésére. A méltó mód formáiról most folynak a tanácskozások. (A főváros téli tűzifája.) Arról értesítenek bennünket, hogy a főváros kormánybiztosa fűhöz-fához kapkod, hogy a fővárosi lakosság téli tűzifáját biztosítsa. Amennyiben kapkodás közben nem a fa, hanem a fa marad a kezében, úgy nyugodtak lehetünk, télire nem maradunk fa nélkül. EBÉLY MEGGYÜJTÉS. 9