Az Ország Útja, 1942 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1942 / 1. szám - Gál István: Egy Kossuth-kiállítás

államalakulás első esztendejében látott napvilágot, mert Pozsony egy pillanatig sem lehetett el környék nélkül. Az önálló Szlovákia második esztendejében már szükségessé vált, hogy az ellátási kötelezettséget tá­volabbi járásokra is kiterjesszék, így rendeletileg és egyoldalúan kel­lett Pozsony hinterlandjába bekapcsolni a nagyszombati járást, a ma­lackait és a holicsit. Aztán folyton tovább szélesítették a kötelezettséget, mígnem most kiterjesztették minden állattenyésztőre, legelő- és szántó­tulajdonosra, tekintet nélkül arra, tart-e tejelő állatokat vagy nem. Ennek a rendelkezésnek az értelme az, hogy az egész országnak tudo­másul kell venni a főváros létét, azt, hogy az országnak van egy köz­pontja, melyről mint fővárosról gondoskodnia kell. Pozsony életformáján is nagy változások estek, mióta főváros lett. Amint mondottuk, Pozsony kultúrák határain élt és a kiegyesítés szere­pére rendezkedett be. Új helyzetében már egyeduralmi szerepet szabnak neki egy kultúra és egy magatartás érvényesítésére. Ez az egyeduralmi magatartás nem született a város falai között, hanem kívül azon­ a vág­­parti kis szlovák városok szülték és ringatták az új szlovák magatartást, melyet Rózsahegy inkább jellemez, mint Pozsony. S amikor a rózsa­hegyi vagy túrócszentmártoni életforma Pozsonyig tágult, akkor észre­vette, hogy előbb át kell alakítania a várost, hogy lényeg szerint, vagyis minőségileg is a magáénak mondhassa. A félhivatalos Slovák 1940 feb­ruár 28. számában egy beszámoló áll a Hlinka-párt egy pozsonyi tag­gyűléséről. Ezen a gyűlésen Kirschbaum József dr., a párt főtitkára nagy beszédet mondott, amelyben annak szükségességét hangoztatta, hogy Pozsonyt úgy kell átalakítani, hogy a szlovák államot méltókép­pen képviselje. A következőket mondta szó szerint: »A mi feladatunk lelkiismeretes munkával hozzájárulni ahhoz, hogy Pozsony valóban reprezentálhassa a szlovák nemzetet, Pozsonyt a szlovák léleknek kell átjárni, hogy államunkat képviselhesse«. A legnagyobb érdeklődéssel lehet várni Pozsony új szerepének alakulását, mert amint tanulmányunk elején említettük, a legizgalma­sabb jelenség, ha egy város máról-holnapra olyan helyzetbe kerül, mint Pozsony. EGY K­OSSUT­H-KIÁLLÍTÁS GÁL ISTVÁN »Kossuth egymaga többet tett Magyarország megismertetése és a magyarság iránti részvét felkeltése érdekében, mint azóta is magyar generációk összes fáradozásai« — írja Szekfü Kossuth amerikai útjáról, melynek 90. évfordulójáról több hazai orgánum, köztük a Magyar Szemle is megemlékezett decemberben. Kossuth Lajos 1851 december 4-től 1852 július 14-ig tartózkodott az Északamerikai Egyesült Államokban, hogy a szabad­ és független Magyarország eszméjének tá­mogatást szerezzen. Több mint egy féléven át páratlan energiával járta az USA keleti és középső államait, tár­­sávalt, szónokolt, írt és agitált minden lehető módon a magyar ügy érdekében. Az amerikai közvélemény a körülötte támadt megnyilat­kozásokból vett először tudomást Középeurópa létkérdéseiről és a ma­gyar nemzet történelmi teljesítményeiről. Kossuth eszmevilágai közel­állt az akkori amerikai állam és társadalom ideológiájához. A nemzeti 22

Next