Az Ujság, 1906. május (4. évfolyam, 133-148. szám)
1906-05-16 / 133. szám
Szerda május 16. AZ ÚJSÁG a mentelmi törvény módosításait követeli, hogy a képviselők mentelmi joga a jövőben rövidséget ne szenvedjen. Popovics Dusán képviselő megokolta az indítvány sürgősségét, miközben az ellenzék többször aposztrofálta a nemzeti pártot. A sürgősséget egyhangúlag elfogadták. A nemzeti párt részéről Avaoumovics szólalt fel, ki imparlamentárisnak nevezte az indítványt. Vinkovics dr. felkiált: íme a parlamentarizmus őrei! (Derültség.) Rudisavljevics izgatottan felugrik és ököllel fenyegeti a nemzeti pártot. Elegovics Starcsevics-párti és Pribicsevics és Potocsnyák rezoluzionista beszélt ezután. — A törökök a vérünket itták, — így szólott Potocsnyák — de az urak (a nemzeti pártra mutat) az agyunkat és a lelkünket mérgezték meg. Ennek a pestisnek véget kell vetni. Ki kell vívnunk a nép szabadságát. (Viharos tetszés.) A szavazásnál az egész ellenzék együtt szavazott. Rauch Pál báró és Nikolics volt főispán az ellenzék soraiban volt. Az indítványt végül nagy szótöbbséggel elfogadták. (Választások.) A Nemzeti Lovarda igazgatósága a lovardát nem engedte át a józsefvárosi pótválasztás czéljaira. A választás a József-utcza és Német utcza sarkán lévő elemi iskola épületében lesz. Madary pártja tegnap este a Tulipánkert vendéglőben tartott értekezletet, ma este pedig a Szigetvári kávéházban és a Stökl-féle vendéglőben. Csákován, Szekszárdon, Bégaszentgyörgyön és Törökkanizsán ma volt a pótválasztás. Csákován az általános választáson legtöbb szavazatot nyert Dobroszlav Péter dr. függetlenségi és Brebán György román nemzetiségi jelölt mérkőztek. A nemzetiségi jelölt pártja reggel nyolc órakor a Gotterhalte hangjai mellett vonult a választási helyiség elé. Dobroszláv győzött 222 szótöbbséggel. Szekszárdon Boda Vilmos, volt országgyűlési képviselő és Szabó Károly alsónyéki református pap között volt a pótválasztás, mind a kettő függetlenségi. A rendet száz lovas, száz gyalogos katona és harminczkét csendőr tartotta fönn. Boda 1032 szavazatával szemben Szabó Károly 1215 szavazattal győzött. Törökkanizsán Tallián Béla pártonkivüli és Ilics Brankó nemzetiségi jelölt állottak szemben. Tallián Béla 1061, Ilics 777 szavazatot kapott s igy Tallián lett a győztes. A szövetkezett szerb, román és alldeutsch izgatók a lakosságot hihetetlen mérvben fanatizálták. A nemzetiségi és felekezeti szenvedélyeket a legmagasabbra korbácsolták. Tallián választóit gyújtogatással és agyonütéssel fenyegették; az óhitű választókat a feszületre megeskették, hogy a magyar jelölt ellen szavaznak. Bégaszentgyörgyön Papp Géza pártonkívüli és Kardos Samu függetlenségi jelölt mérkőztek meg. A választás igen heves volt. Kardos Samut 235 szótöbbséggel választották meg. (Az első peticziók.) A békéscsabai és békési mandátumot a kisebbségben maradt pártok peticzióval készülnek megtámadni. Csaba mandátumát 270 szavazattöbbséggel Achim L. András parasztszoczialista nyerte el az egyesült pártok jelöltjével, Bakos Mátyással szemben. Békésen Kecskeméti Ferenczet 46 szótöbbséggel választották meg Hoyos- Wenckheim Fülöp gróf ellen. (A vidék.) Pestmegye főispánját, Gulner Gyulát, Zagyvarékas község képviselőtestülete díszpolgárrá választotta s a díszpolgári oklevelet ma Bálint József községi jegyző vezetésével küldöttség adta át a főispánnak. Aradmegye és Arad város ma iktatta be Károlyi Gyula gróf főispánt. A város szélén felállított diadalkapunál Institoris Kálmán polgármester üdvözölte a főispánt. Ünnepi mise volt ezután a minoriták templomában s következett a két installáczió. Sáros megye új főispánját, Semsey Boldizsárt ma iktatták be nagy ünnepségek között a főispáni székbe. A megye határáig, Abos állomásig Pillér Dezső főszolgabíró küldöttséggel ment eléje. Az eperjesi pályaudvaron Krayzer Aladár polgármester üdvözölte. A katolikus templomban ünnepi mise volt, ezután a főispán a megyeházára ment, ahol Tahy József alispán üdvözölte. A közgyűlésen Bánó Aladár főjegyző olvasta fel az esküt. Az eskütétel után a megyebizottsági tagok a vállukra emelték Semseyt és éljenezték. Korányi Antal főesperes üdvözölte végül a főispánt, a törvényhatóság nevében. Beszterczebányán ma délelőtt iktatták be Osztroluczky főispánt. R Ungvárott is ma installálták Sztáray Gábor grófot a főispáni hivatalba. A közgyűlést Lőrinczy Jenő alispán nyitotta meg, akinek indítványára Firczák püspök vezetésével küldöttség ment a főispánért. Az ünnepi eskütétel után a törvényhatósági bizottság nevében Bánóczy Béla főjegyző üdvözölte a főispánt. Selmeczbányán ma iktatták be Lits Gyula főispánt. Szitnyay József polgármester üdvözölte. Zala megye törvényhatósága ma iktatta be új főispánját, Batthyány Pál grófot. Árvay Lajos alispán-helyettes főjegyző nyitotta meg a közgyűlést. Azután a főispán letette az esküt s Bosnyák Géza üdvözölte. Hohenlohe programmja. — Az osztrák képviselőház ülése. — Hohenlohe herczeg, az uj osztrák miniszterelnök ma mutatkozott be az osztrák képviselőházban. Az érdeklődés igen nagy volt, mert feszülten várták, mi mondanivalója lesz Gautsch utódának, aki Gautsch változatlan programmjával jön. A várakozásoknak nem felelt meg a mai bemutatkozó. A jövendő kormánypolitikára nézve nincs Hohenlohe beszédében semmi tájékoztató. Általánosságokban beszélt a választójog reformjáról, amelyet épp úgy programmjának vall, mint elődje, de hogy miképpen akarja azt az ellenző többség daczára megcsinálni, arról csak annyit mondott, hogy a kormány mindent el fog követni. A kormány parlamentizálásáról sem tájékoztatta a képviselőházat. Az egyetlen, amit ki lehet venni beszédéből, az, hogy a választói reformmal kapcsolatban újabb nemzeti engedményeket nem tesz. Nagy érdeklődéssel várták nyilatkozatait a magyar gazdasági ügyekről. Hohenlohe herczeg itt is csak általánosságokat mondott ugyan, de bizonyos erélylyel, amely sejteti, hogy osztrák részről kemény ellentállást fognak tanúsítani a magyar kormány bizonyos óhajaival szemben. A beszédnek erre vonatkozó részét lapunk más helyén méltatjuk jelentőségéhez mérten. Bécs, május 15. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) (Képviselőház.) Az ülést Vetter gróf elnök 11 órakor nyitotta meg. A megnyitás után nyomban felemelkedett Hohenlohe herczeg miniszterelnök s felolvasta a kormány programmnyilatkozatát. A programm első pontjának a választási rendszer reformját jelöli meg. — Arról van szó, — úgymond — hogy az osztrák reichsrathi választójogot az általános és egyenlő választói jog alapjára fektessük és hogy ezen a téren is érvényt szerezzünk annak az alapelvnek, hogy egyenlő kötelességeknek egyenlő jogok felelnek meg. (Helyeslés.) Ausztria állami öntudatát és az osztrák parlamentarizmust ezen reform hatalmasan fel fogja lendíteni. Az összes osztrákok politikai egyenjogúsítása Ausztria öntudatát csak erősítheti. Természetes, hogy ezen nagyfontosságú reformjavaslatot alaposan kell tárgyalnunk. A kormány az összes kívánságokat és esetleges aggodalmakat gondosan meg fogja vizsgálni, előítélet nélkül fogja az összes követeléseket tárgyalni és oda fog törekedni, hogy az összes pártok érdeklődését a nagy mire terelje. Ezután a Magyarországgal való viszonyról szól. Örömmel és rokonszenvvel fogadja a Magyarországon helyreállott parlamentáris viszonyokat. (Közbeszólások.) Igen élénken sajnálja, hogy az idők során nem sikerült a monarchia két állama közötti viszonyt olyképpen rendezni, amint azoknak két gazdaságilag és politikailag annyira egymásra utalt, évszázados történeti múlt által egymáshoz csatolt és egy uralkodóval bíró állam között lenniök kellene. Az ez idő szerint fennálló jogi helyzetről hivatali elődje ez év április 27-én szólott. A miniszterelnök azt hiszi, hogy mindkét részre nézve felette hasznos volna, ha az ez idő szerinti viszony szempontjából, fennálló bizonytalanság eltűnne és a folytonos rendeletek helyére állandó rend, lépne. Bejelentheti a háznak, hogy ebben a tekintetben a két kormány között megegyezés áll fenn. Készek vagyunk — úgymond — tárgyalásokba bocsátkozni, hogy mindama kérdésekben, amelyek a helyzetre való tekintettel még nyílt kérdéseknek tekintendők, megegyezést hozzunk létre és így megteremtsük az Ausztria és Magyarország között a jövőben fennálló viszonynak a kölcsönös érdekek szempontjából megfelelő alapját. Szilárdan meg vagyok arról győződve, hogy ha mindkét részről becsületes és komoly szándékkal lépünk a kiegyezés útjára, a siker nem maradhat el. Áldás volna úgy Ausztriára, mint Magyarországra nézve, ha sikerülne az eddigi helyzet helyett bizalmas, időszakos megrázkódtatásoktól ment tartós viszonyt teremteni. A megegyezésnek azonban az egész vonalra kell kiterjednie, mert a fennálló viszonynak a mi kárunkra semmi szín alatt sem szabad módosulnia. A kormány mindezen kérdésekben a Reichsrathtal állandó érintkezésben fog állani. A Reichsrath mindenkor abban a helyzetben lesz, hogy törvényes befolyását gyakorolhassa. A Reichsrath hozzájárulása nélkül semminemű változás nem fog megtörténni. Biztosíthatom az urakat, hogy a kormány ezen tárgyalások folyamán Ausztria érdekeit a legnagyobb tetterővel képviselni fogja. Az, vájjon a kormány becsületes szándékát siker fogja-e koronázni, lényegesen függ a t. ház abbeli készségétől, hogy a kormánynak támaszt nyújtson. Minden körülmények között a legerősebb támasz kifelé, hogyha az országban az összes erők egyesülnek. Végül újból a választói jog kérdésének jelentőségét hangsúlyozva, röviden befejezte beszédét. Herzog indítványára ezután elhatározták, hogy a miniszterelnök nyilatkozatai fölött megnyitják a vitát. Elsőnek Sternberg gróf képviselő emelkedik szólásra és hangsúlyozza, hogy most a magyar kérdés a választójog kérdésénél sokkalta fontosabb. Magyar politikánk főhibája abban rejlik, hogy a magyarokkal mindenkor mint ellenségeinkkel bántunk. A történelemből kitűnik, hogy a magyarok a monarchia legválságosabb időszakában is mindenkor híven és becsületesen Ausztria pártjára állottak és azt támogatták, daczára annak, hogy az osztrák kabinetpolitika és Ausztria külügyi politikája a legsúlyosabb szenvedéseket hozta rájuk s a legnagyobb károkat okozta nekik. Szónok éles szavakkal bírálja a kabinetirodát és Ausztriának Magyarországgal szemben követett politikáját, amely a monarchia, szétdarabolását fogja maga után vonni. A jelen viszonyok között a választójog reformja a helyzetet nem orvosolhatja. A katolikus szlávok nem képzelhetnek siralmasabb bevonulást az új miniszterelnökénél, aki nyíltan Adlerre szavazott. Az ő vezetésében szónok nem bízik.Stein képviselő rövid zárószava után a javaslat sürgősségét elvetik. Azután a napirenden álló mentelmi ügyeket intézik el, többek között a Sternberg gróf ellen felségsértés miatt indított kiadatási eljárást. Sternberg gróf kiadását a választmány indítványa értelmében megtagadják. A legközelebbi ülés pénteken lesz. A beérkezett irományok között van Hoffer János és társainak a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi miniszterhez intézett s az osztrák áruknak magyarországi bojkottjára vonatkozó, továbbá Licht képviselőnek és társainak ugyanebben az ügyben a kormányhoz intézett interpellációja, amely utóbbiban azt kérdezik, mit szándékozik az osztrák kormány az ausztriai áruk magyarországi bojkottja ellen tenni. KÜLFÖLD. Angol-német barátkozás. Az angol-német barátság helyreállítását célzó akció egyik nevezetes mozzanata az a lakoma, amelyet az angolok tegnap a német nagyvárosok Londonban időző képviselőinek tiszteletére rendeztek. A fényes lakomáról itt következő londoni táviratunk számol be : Frigyes Károly herczeg nejének halála miatt a német nagykövetség részéről senki sem jelent meg. Haldane hadügyminiszter német nyelven mondott felköszöntőjében a német császári párt éltette és a német birodalomnak az utolsó év e