Az Ujság, 1909. február/1 (7. évfolyam, 27-38. szám)
1909-02-05 / 30. szám
12 * Virágos réten. Tamnay Alajos nemcsak kitűnő zongoraművész, hanem termékeny és elsőrangú zeneszerző is. Mélyen érző lelkületének költői fellobbanásait tetszetős formában, mindig szépen és érdekesen tudja kifejezni. Legújabb műve hat könnyű és dallamos, azifjúság számára írt előadási darab. Czimo : Virágos réten. A szép dallamok, a választékos harmóniák és az ötletes kidolgozás rendkívüli bájt kölcsönöznek Tamay ez újabb szerzeményének is. A hat apróság Rozsnyai Károly kiadásában jelent meg. Ara 4 korona 50 fillér. A mai előadások : M. kir. Operaház: Norma. Sever: Lunardi, Flavius : Kertész, Orovese: Venczell, Norma: Sebcök S., Adalgisa: Szilágyiné B. I., Clotilde: Hardy H.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: A vadkacsa. (Werle: Horváth, Gregers: Petrics, az öreg Ekdal: Gabányi, Hlaimar: Gál, Gina: K. Hegyesi M., Hedvig: Váradi A., Mollick: Mészáros.) Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: Izrael. (Agnes: P. Gazsi M., Thibault: Tanay, Gutliob: Fenyvesi, Silvian: Hegedűs, do Grégenoy: Szerémy, do Sailaz gróf: Taporczay, do Mauve: Vendrey, do Jouvins : Tihanyi.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Színház: Falusi idill. (Telekes: Csortos, Éva: T. Halmy M., Bodnár: Törzs. Fodor: Papp, a felesége: Forgács R., Hófehérke: Mészáros G., Füzesi dr.: Rátkay, Csibóné: Forrai R., a pap: Fenyvesi.) Kezdete fél 8 órakor. Király Színház: Tánczos huszárok. (Hubert: Gábor, von Flüggen: Szirmai, von Saarburg-Iffezheim: Csiszér, Canisius Wolf: Papír, Herma: Erdei Berta, Thea: Petráss Sári, Hertha: T. Harmath I., Frolocker dr.: Raskó.) Kezdete fél 8 órakor. Uránia: A franexia forradalom. Kezdete 18 órakor. FŐVÁROS. (Felsővezeték — alsóvezeték.) A városházán ma egyébről sem volt szó, mint arról a nagy vitáról, mely a tegnapi közgyűlésen a népszínház-utczai villamos vasút, illetőleg a felső- és alsóvezeték fölött folyt. Mindenki meg van győződve annak az igazságáról, amire tegnap Bárczy polgármester is cérzott, hogy itt nem a közérdek játszik szerepet ; hogy itt boszúról, ártó szándékról van szó, mely, mint ismeretes, a Józsefvárosi Kaszinónak nevezett méregzacskóból fakadt ki. Hogy mennyire nem volt igazságuk azoknak, kik a felsővezetők ellen szónokoltak, azokra ma fényesen ráczáfoltak azok az óriási közlekedési zavarok, melyeket a mai nap folyamán a villamos vasutak közlekedésében tapasztaltunk. A váratlanul beállt enyhe, esős idő, a hirtelen hóolvadás színültig megtöltötte a villamos vasutak alsóvezetékeinek csatornáit, úgy hogy órák hosszán át szünetelt a forgalom a legfrekventáltabb útvonalakon. Ellenben zavartalanul folyt a közlekedés mindenütt, ahol az áramot felsővezetékén vezetik, így elsősorban a Népszínház utczában. A forgalmi zavarokról csakhamar jelentést tettek a közlekedési ügyosztálynak is, mely a bejelentést tudomásul vette s megtette a lépéseket, hogy az akadályok elháríttassanak. A villamos kocsik az alsóvezetékes vonalakon csak a késő délutáni órákban tudták a forgalmat zavartalanul lebonyolítani. (Árkádos sírok a Kossuth-mauzóleum körül.) A tanács mai ülésén Vasziljevics János alpolgármester, mint a Kossuth-mauzóleum építésére felügyelő bizottság elnöke egy nagy fontosságú javaslatot terjesztett elő. A javaslat építészetileg ki akarja egészíteni a mauzóleumot, hogy a mű monumentalitása kiemeltessék s annak művészi hatása fokoztassék. A terv az, amely már eredetileg is fölmerült, hogy a síremlék köré árkádsort kell emelni, a mely a síremlékkel alaki rokonságban álljon s tömegével és szépségével fokozza a mauzóleum művészi hatását. Az árkádok tervét azonban később részben pénzügyi, részben temetőszabályozási tekintetek miatt el kellett ejteni. A síremlék építésére felügyelő bizottság tovább foglalkozott ezzel a kérdéssel és arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérdés igenis megoldható és erre nézve az maradt a vezérlő szempont, hogy a síremlék művészi kiegészítésének esztétikai gondolatát szolgálja és hogy alkalmat adjon egy nagy, kegyeletes és hazafias eszme megtestesítésére. A bizottság ugyanis azt a nézetet vallja, hogy az árkádok belső, azaz a síremlék felé eső sorában kellene fokozatosan elhelyezni egyrészt mindazokat a nagyjainkat, a kik a lefolyt évszázad alatt a magyar nemzeti eszmét szolgálták s ezek közül különösen azokat, a kik Kossuth Lajos korában éltek és az ő szellemében küzdöttek, szenvedtek — államférfiak, írók, költők, katonák — s a kiknek hamvai a kerepesi-uti temetőben nyugszanak. Másrészt ide kellene temetni azokat a legkiválóbb férfiakat, akiknek történelmi nagyságát és érdemeit a nemzet közvéleménye elismeri és akiket a főváros ilyen örök emlékezetű sírhelyre méltóknak talál. Vasziljevics János dr. alpolgármester javaslatát a tanács egyhangúlag elfogadta és a további tárgyalások sürgős folytatását határozta el. (A Józsefváros fejlesztése.) A józsefvárosi bizottsági tagok legutóbb tartott értekezletükön Reichfeld Izor dr. indítványára tudvalevőleg elhatározták, hogy a Józsefváros fejlesztése érdekében nagyobbszabású akciót indítanak. Az értekezlet Steichfeld dr. indítványa értelmében megjelölte a sürgősebb tennivalókat és a további munkálatokra bizottságot küldött ki. A bizottság elnöki tisztségére Heltai Ferencz dr.-t kérték fel, aki azonban nagy elfoglaltságára való hivatkozással a megbízatást nem vállalhatta el. A bizottság elnöki tisztét Hűvös József udvari tanácsos fogadta el a józsefvárosi bizottsági tagok felkérésére. A bizottság tagjai lettek: Vosits Károly tanácsnok, Rózsavölgyi Antal elöljáró, Máttyus Arisztid, Filó János, Anton József, Reichfeld Izor dr. és Simonovits Béla. (A villamoskocsik új jelzése.) A villamoskocsik új jelzése tárgyában kiküldött ankét tegnap ülésezett a vasúti és hajózási főfelügyelőségen Pulszky Garibaldi elnöklésével. Az ankéten a főváros részéről Jármay Jenő műszaki tanácsos és Valtinyi József mérnök voltak jelen. Az ankét hozzájárult a bizottságnak már ismert propozícziójához, függőben maradt azonban az utolsó kocsik elhaladásának mikénti jelzése és a hátsó perionok zsúfoltságának kérdése, melyekre nézve a fővárossal újabb tárgyalásokat fognak folytatni. A letárgyalt javaslatokat az ankét jóváhagyás czéljából a miniszter elé terjeszti. (Adófizetés a postatakarékpénztár útján.) A közönség lassan megszokja, hogy adóját postatakarékpénztár útján fizesse. A múlt hónapban már 152.931 koronát küldtek be az adóhivataloknak posta útján. (Kamarai tagválasztások.) A budapesti kereskedelmi és iparkamara tagjainak megbízatási ideje ez év június 28-án lejárván, a kereskedelemügyi miniszter felhívta a fővárost, hogy a törvényhatóság területén foganatosítandó kamarai tagválasztások végrehajtása czéljából központi bizottságot alakítson, amelynek elnöke a törvényhatóság egy főbb tisztviselője, tagjai pedig a fővárosban lakó öt iparos és kereskedő. Felhívta még a miniszter a fővárost, hogy tegye meg a szükséges intézkedést az irányban, hogy e bizottság működését megkezdhesse. (A polgármester nyilatkozata.) A következő nyilatkozat közzétételére kérettünk fel: A városok országgyűlési képviselőinek a városok háztartására vonatkozólag tegnap délután tartott értekezletén egyes lapok tudósítása szerint Kmety képviselő úr jónak látta visszautasítani azokat a szemrehányásokat, amelyeket állítása szerint én tettem a városok országgyűlési képviselőinek azon a címen, hogy kötelességeiket nem teljesítették. Nem szeretek gyakran élni a cáfolgatás eszközeivel, s csak akkor teszem azt, amikor valamely ellenem intézett irányzatos nyilatkozatot világosan valótlan tényállításokra alapítanak. Ezúttal tehát kijelentem, hogy én sem a Kmety úr által nekem tulajdonított nyilatkozatot, sem ahhoz hasonlót soha nem tettem, de nem is olvastam sehol, hogy — bár tévesen — az én nyilatkozatomként hozták volna. Tehát nem volt Kmety képviselő úrnak mit visszautasítania. Ezzel természetesen nem állítom azt, hogy a városok képviselői egytől-egyig teljesítették kellőkép az ő választópolgárságuk iránt tartozó kötelességüket, hanem csak azt, hogy én erről nem nyilatkoztam, s nyilatkozni nem is kívánok. Bárczy István s. k. (Megbolygatott sirok.) A szabályok értelmében a kerepesi uti temetőben csak harmincz évig fekhetnek háborítatlanul a halottak. Ez idő elteltével az egyes parczellák sirjait kiürítik, s ha az ott porladók hozzátartozói új sírhelyet nem váltanak, akkor a holttestmaradványokat egy közös sirban elhantolják. Most újból kiürítésre kerül egy parczella, melyben sok neves ember porai nyugosznak. Ezekről a tanács fog gondoskodni. Kapnak új sírhelyet. 1902-ben is kiürítettek egy parczellát, de az ott nyugvó jeleseink maradványait otthagyták. Most ezeknek elhelyezéséről is egyidejűleg fog gondoskodni a tanács megfelelő új díszsírhelyek kijelölésével. Ilyen díszsírhelyet a következők kaphatnak : Bernát Gáspár író és zeneszerző f 1873. Szerdahelyi Kálmán színművész és színműíró f 1872. Tóth József színművész és színműíró f 1870. Czuczor Gergely költő, , akadémiai rendes tag f 1866. Egressy Gábor színművész és színműíró 1866. Csányi László 1849. évi közlekedésügyi miniszter f 1849. Ernyey Antal, Pest város fősebésze f 1872. Kránitz József királyi táblabiró f 1873. Nagy Károly, a pestvidéki kir. törvényszék első elnöke f 1873. Kille Ferencz cs. és kir. tábornok f 1867. Szinovácz György hétszemélynök, jogi iró, akadémiai tag 1 1870. Zilahy Imre iró f 1867. Glöczer József nemzeti színházi kartanitó f 1854. Kiss Károly honvédezredes, hadtani iró, akadémiai tag f 1866. Major Béla iró f 1872. Bernátfalvi és földvári Földváry András földbirtokos 1 1872. Győry Sándor mérnök, az Akadémia rendes tagja 1 1870. Böszörményi László orsz. képv., vértanú, a »Magyar Újság« szerkesztője f-----r. Karácson Mihály kir. táblabiró, akadémiai tag f 1869. Mosonyi (Brandt) Mihály tanár és zeneszerző f 1870. Horner József tanár, természettudós, akadémiai tag f 1873. Szerdahelyi József színművész és dalműiró f 1851. Czakó Zsigmond színész és színműíró f 1847. Kiss Bálint akadémiai festő, múzeumi képtárőr f 1868. Földváry Sándor 48/49-iki honvédezredes f 1868. Romellay Gusztáv ifjúsági iró f 1860. Gaál József író, akadémiai tag f 1866. Récsy Emil dr. egyetemi tanár, jogi iró, akadémiai tag f 1864. Tasner Antal iró, akadémiai tag f 1861. Zilahy Károly iró f 1864. Reviczky Szever iró f 1864. Kempelen Győző tanügyi és hírlapíró f 1865. Macsich Lajos pestvárosi tanácsnok 1 1864. Appianó József Pest város polgármestere f 1856. Sajó-Szentpétery Zsigmond színész f 1858. Agyagfalvi Udvarhelyi Miklós, a Nemzeti Színház tagja f 1864. Hegedűs Lajos és neje szül. Bodenburg Lina és végül egy közös síremlék alatt a kilencz vértanú, névszerint: Csernus Emánuel, Szacsvay Imre, Abancourt Károly, Giron Péter, Streit Miklós, Kolosy Gábor, Juhai Károly, Sárközy Sándor és Noszlopi Gáspár. AZ ÚJSÁG Péntek, 1909. február 5. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** A Halmi-kiállitás újabb meghosszabbítása. Halmi Artúrnak a Nemzeti Szalonban levő gyűjteményes kiállítása vasárnapig, február 7-ig liezárólag marad nyitva, a mely után a M. I. É. N. K. rendezőbizottsága azonnal hozzáfog második csoportkiállításának rendezéséhez. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének ezen tárlata iránt általános az érdeklődés s annak ünnepélyes megnyitása folyó hó 14-én, vasárnap megy végbe, délelőtt 11 órakor. A Halmi-kiállítás naponként nyitva van reggel 9-től délután 4 óráig és a belépődíj személyenként egy korona. ** A nemzetközi grafikai kiállítás. A Műcsarnokban a nemzetközi grafikai kiállítás rendezésével már elkészültek. Hatszáznyolczvanegy a magyar, s ezerkétszázkilenctvenöt az idegen művészektől való lap. A magyar osztálynak műtörténeti anyagát Térey Gábor dr. gyűjtötte össze. A kiállítást az azon résztvevő magyar művészek szombaton délelőtt 9 órától délután négyig tekinthetik meg, míg a sajtó képviselőinek két teljes nap, vasárnap és hétfő áll rendelkezésükre. A kiállítás szerdán, február 10-én reggel nyílik ki, s annak ünnepélyes bemutatása, a vernissage, 9-én délután 5 órakor lesz Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter, a külföldi államok képviselőinek, a művészi intézmények fejeinek és a kiállító művészeknek jelenlétében. A vomissage-on a tagok tagsági jegyük felmutatása ellenében egy koronáért, a közönség pedig két koronáért vehet részt. TDD0M1M7. IRODALOM. (-) A Magyarhoni Földtani Társulat ma Koch Antal dr. egyetemi tanár elnöklésével tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében megemlékezett az elmúlt év geológiai eseményeiről, többek között a messinai földrengésről is. Ezután a Szabó-emlékérem kiadására került a sor, melylyel a társulat háromévenként, a legutóbbi években megjelent, legjobb magyar, vagy magyar tárgyú munkát tüntet ki. A Szabó-érem negyedszer került ez alkalommal kiadásra, és ez idén néhai Pethő Gyula dr. m. kir. főgeológusnak a Péterváradi-hegység kréta-korú képződményeivel foglalkozó terjedelmes alapvető műve jutalmaztatott. Az érmet az elhunyt tudós fia, Pethő Emil földbirtokos vette át, ki meleg szavakkal mondott köszönetet és egyúttal a társult javára alapítványt tett. Majd Koch Antal dr. tartott érdekes felolvasást a hegyképződés újabb elméleteiről. A tetszéssel fogadott előadás után Lörenthey Imre dr. egyetemi tanár, a társulat első titkára terjesztette elő évi jelentését. A közgyűlés ezután a Szabó József-emlékalapból 800 koronás tudományos pályázatot hirdetett és végül a pénztáros jelentésének előterjesztése után az elnök éltetésével véget ért. (-) A Debreczenii Csokonai Kör, a Magyar Földrajzi Társasággal karöltve, február 6-án, szombaton, délután 5 órakor a kereskedő társulat dísztermében népszerű tudományos előadást rendez. A népszerű tudományi, előadás tárgya : A magyar Alföld tanulmányozása, Vetite képek kíséretében előadja Cholnoky Jenő dr., a kolozsvár egyetem tanára, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkár (-) Nemzeti zeneművészet. Történetkritikai tanmány. Irta Osváth János. Nagy tudással, óriásian áttanulmányozása alapján megirt könyv Osváth Je műve. összefoglalja a szerző és birálgatva elei" , könyvében mindazt, a mit nemzeti zeneművészetül írtak. Művének még csak az első része jelent meg, előszóban könyvének ezélját körvonalazza a szerző. A eddigi írók csak a népzenével foglalkoztak s figyem kivül hagyták, sőt bizonyos ellentétbe helyezkedtek az úgynevezett nemzetközi zenével, noha a rendszeres összehasonlítás körébe ennek a múltját is be kellett volna vonni. Ezt a hiányt akarja pótolni Osváth. Műve első fejezetében a magyar zene őskorát ismerteti, s a Szent Gellért legendájában előforduló szimfónia és modulatioszok helyes értelmét fejti ki. A második fejezetben a kereszténységnek a magyar zenére való befolyását és az első zenei műemlékeinket ismerteti. A harmadik és negyedik fejezetben a kadenczia, az ötödikben pedig a zenei ékítés fejlődésének a történetével foglalkozik a szerző, végül áttér a hatodik fejezetben a zene terén való nemzet törekvésekre. Osváthot nem teszi elfogulttá a fajszeretet viszont másrészről az úgynevezett tárgyilagosság sem ragadja túlzásokba. Teljes igazságossággal igyekszik faji zenénk életét a nemzetközi zene nézőpontjából megvilágítani, s ez sikerül is neki. Az élvezetes és tanulságos munka Toldi Lajos könyvkereskedésének (II., Fő utcza 2.) a bizományában jelent meg.