Az Ujság, 1909. augusztus/1 (7. évfolyam, 181-193. szám)
1909-08-01 / 181. szám
Vasárnap, 1909. augusztus 1. AZ ÚJSÁG — Az oláhfalusi mandátum. Simkó Józsefet, az oláhfalusi kerület országgyűlési képviselőjét, a parlament egyik groteszk alakját legközelebb középiskolai tanárnak fogják kinevezni. Az ilyképpen megüresedő kerületben már most megindultak a választási mozgalmak. Hír szerint a kerületben Deésy Zoltán pénzügyminiszteri államtitkárt fogják felléptetni függetlenségi programmal. A román egyházak és a kultuszminiszter, Apponyi Albert gróf kultuszminiszter tudvalévően elrendelte, hogy a román ajkú tanulók a vallástant az állami iskolákban, főleg pedig az állami középiskolákban magyar nyelven kötelesek tanulni. Ennek a rendeletnek a görög-keleti, valamint a görög-katolikus román egyházak püspökei ellenszegültek és meghagyták lelkészeiknek, hogy a miniszter parancsának ne engedelmeskedjenek. A kultuszminiszter erre újabb rendeletet küldött a püspököknek, melyben kijelenti, hogy kénytelen lesz megvonni a kongruát, ha a lelkészek rendeletének nem fognak engedelmeskedni. A román püspökök, mint a »Lupta« jelenti, most elhatározták, hogy egybehívják az egyházi kongresszust, melyről erélyes tiltakozást fognak a miniszternek küldeni, aki szerintük a román egyház legszentebb jogait sérti rendeletével. A román püspökök a Lupta szerint el vannak határozva arra, hogy ebben a kérdésben nem fognak engedni. Mérsékelt román párt. A kolozsvári »Ungarn« a politikai helyzetnek őszszel leendő alakulásáról írva azt mondja, hogy a románokra nézve a legjobb lesz, ha a többséghez csatlakoznak. A román népen csak úgy lehet segíteni, ha politikai vezetői a kormánypártban lesznek. A nevezett lap ennélfogva azt ajánlja, hogy a román intelligencia alakítson mérsékelt román pártot. A szervezés munkáját már most kell megkezdeni, hogy a választások idején sikerrel lehessen megküzdeni a román ultraistákkal, akiknek politikája a parlamentben teljesen megbukott. «s Beszámoló: Sepsiszentgyörgyről jelentik : Brátay Zoltán, az ilyefalvi kerület országos képviselője ma beszámolót mondott a kerület választmánya előtt. Foglalkozott a választói reformnak és az önálló banknak kérdésével. Sürgősen meg kell alkotni a választói törvény reformját, hogy azt a nemzet mostani vezérei alkossák meg, nem pedig esetleg olyanok, akik talán a reformot a magyarság érdekei ellenére alkotnák meg. Spanyolország veszedelme Barcelonában sikerült helyreállítani a rendet, ami a spanyolországi helyzet lényeges javulását jelenti. Madridban attól tartanak, hogy ottan hétfőn kihirdetik az általános sztrájkot, de remélik, hogy a kísérlet kudarcot fog vallani. Óvatosságból azonban mégis visszatartottak Marokkóba szánt két ezredet. A vidéken még többfelé tart a forrongás és így egyelőre szó sincs a normális állapotok visszatéréséről. Most különös érdeklődést kelt az a kérdés, várjon Don Yayme, Don Carlos örököse tényleg be akar-e avatkozni a spanyol ügyekbe, mert az északi tartományokban, a jelen körülmények között, könnyen szíthatna zavart. . (A helyzet a fővárosban.) London, július 31. Hétfőre várják Madridban az általános sztrájk proklamálását, jóllehet Madridban kevésbé fogékony a nép a forradalmi propaganda iránt, mint Barcelonában és nem lehetetlen, hogy a forradalmárok az általános sztrájk megkísérlésével kudarcot fognak vallani. London, július 31. A Daily Mail jelenti Madridból: A hatóságok bezárták az összes népklubokat és a republikánus egyesületeket. Azok a messzemenő határozatok, amelyeket a republikánusok legutóbbi gyűlésükön hoztak, nyugtalanítják a mérsékeltebb elemeket. Nem lehetetlen, hogy hétfőn kihirdetik az általános sztrájkot. Két ezredet, amelyet Melillába akartak elküldeni, visszatartottak. Az újságírókat a legszigorúbb büntetéssel fenyegetik, ha a spanyolországi vagy a hazertéri helyzetről híreket küldenek a vidéki vagy külföldi újságoknak. Barczelónában négyszáz fölkelő esett el. Egy gyalogezred és egy kisebb szakasz lovasság Madridból elment Katalóniába és Valencziába. (A barczelónai forradalom.) Madrid, július 31. A barczelónai forradalom le van törve. A fölkelők pénteken megadták magukat és vezetőiket a katonák azonnal agyonlőtték. Madrid, július 31. Mint hivatalosan jelentik, Barcelonában a rend teljesen helyreállott. London, július 31. Barcelonából jelentik : Vasárnap minden csöndes volt és semmi feltűnő dolog sem történt, legfeljebb az, hogy a forradalmárok gyülekező helye zsúfolva volt és hogy ott folytonosan jöttek-mentek az emberek. Hétfőn számos gyárban és műhelyben megszüntették a munkát. A boltokat kinyitották ugyan, de délben bezárták. A rendőröket már korán reggel revolveren kívül Mauser-puskával látták el. A közúti kocsik rendesen közlekedtek és eljutottak egzen a plaza Gardáig, de onnan nem tudtak tovább menni. A felkelők felborították a kocsikat, sőt kettőt meg is gyújtottak. Egyszerre kürtszó hallatszott és a rendőrök, akik eddig tizenkét lépés távolságban kettesével haladtak, most szorosabban csatlakoztak és futólépésben nyomultak előre, ezélzásra tartva puskájukat. A nép széjjelrohant. Ekkor történtek az első lövések. Eközben az anarchisták torlaszokat hevenyésztek. Eddig még senki sem tudta, hogy mi történik. A polgári kormányzó az utczára ment és utasításokat adott a rendőröknek. A felkelők rálőttek és a kormányzó sietve menekült. A katonai kormányzó délután négy órakor kihirdette az ostromállapotot. A felkelők tovább építették torlaszaikat, hogy a munkásnegyedet a belvárostól elzárják. Hétfő óta nem jelentek meg újságok. A helyzet kedden sem változott meg. Csak negyed négykor jelent meg az első ezred katonaság, amely mellékutczákon nyomult előre és egészen az eltorlaszolt városrészig jutott. Szerdáig azután nem történt lövés. A forradalmároknak legfeljebb a rendőrökkel gyűlt meg a bajuk. Templomok és kolostorok égnek , hír szerint százhúsz szerzetes és apácza meghalt és háromszáznál többen megsebesültek. London, július 31. A Daily Telegraph Barcelonából a következő esetet jelenti: Az angol lap tudósítója a kikötőben lévő és Marseillebe indulni készülő északnémet Lloyd-hajóra ment, hogy Londonba utazzék. Egyszerre az utczán körülbelül tízezer főnyi csapattal találkozott, amelynek vezetői hosszú póznákon véres fejeket, elégett kezeket és lábakat és más emberi testrészeket hordoztak. A nép a Marseillaise-t énekelte és sem a rendőrök, sem a katonák nem merték útjukat állni, így vonultak el a főkormányzó palotája előtt is, anélkül, hogy a főkormányzó tüzelésre parancsot mert volna adni. Páris, július 31. A Matin-nek Barcelonából elmenekült tudósítója jelenti: Láttam, amint a csendőrök a St. Martin külvárosban a torlaszokat megtámadták. A fölkelők vasdrótot feszítettek ki, a lovak elestek és a forradalmárok majdnem az összes csendőröket tőrrel agyonszúrták. A forradalmárok kifütyülik és kigúnyolják a rendőröket és a polgárőrséget, ellenben a katonákat borral és szivarral kínálják. A katonák vonakodnak afölkelőkre lőni s ezért az asszonyok és a gyermekek kendőlobogtatással üdvözlik őket. Páris, julius 31. (Saját tudósítónk távirata.) San Sebastianból jelentik, hogy a kormány holnapra a barcelonai fölkelés leveréséről szóló hivatalos jelentés közzétételét jelzi. London, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) A spanyol hivatalos jelentésekkel szemben, melyek azt újságolják, hogy a helyzet Barcelonában javult, itteni lapok arról értesülnek, hogy az prerai barezok meg nem csappant hevességgel folynak tovább s az ágyuk szakadatlan dörgése hallatszik. Madrid, julius 31. (Saját tudósítónk távirata.) Barczelonában a halál csöndje honol. Mindenütt a pusztulás borzalmas képe mered az emberre. Az előkelő utczákban és a szomszédos szegény nép lakta városrészben a bombázás sok épületet romba döntött; mintegy negyven magánház és középület pusztult el. A felkelők anyái és feleségei hadakoznak a holttestek körül. A tüzérség valóságos mészárlást művel. Az elesett s a rögtönítélő bíróság által agyonlövetett emberek száma jóval meghaladja a kétszázat, a sebesülteké az ezret. A lázongás még korántsem ért véget. Bilbaóban és a kantábriai partvidék egész bányaterületén ma kimondják az általános sztrájkot. Berlin, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Vossisehe Zeitungnak jelentik Biarritzból, hogy a Barcelonából érkezett utolsó hírek szerint az utczai barcrok még tartanak. Ezerhároszáznál több ember esett el az utóbbi napokban. A forradalmárok rendkívüli bátorsággal lépnek fel s minthogy a támadás irányát egyre-másra változtatják, a lovasrohamok s a tüzérség ágyúzása is alig tesznek kárt bennük. A kikötő állítólag lángokban áll, hiteles hír azonban még nem érkezett erről. A hivatalos jelentések mind kedvezően szólnak s azt erősítgetik, hogy a nyugalom mindenütt helyreállt. Az állami adóslevelek árfolyama az új hadikölcsön hírének ellenére is lényegesen felszökött. A behívott tartalékosok javára rendezett nyilvános gyűjtések szép eredménynyel járnak. (Az anarchisták kiirtása.) London, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) Hír szerint a spanyol kormány élni fog az alkalommal, hogy kitakarítsa az anarchista fészkeket. Valamennyi ismert anarchistát, a kik a lázadásban résztvettek, haditörvényszék elé állítják s ha a forradalomban részességük rájuk bizonyul, agyonlövik. A felkelésben részt nem vett anarchistákat kiutasítják. Akinél robbanóanyagot vagy fegyvert találnak, börtönre vetik. Az anarchista lapokat elkobozzák. Addig is azonban a forradalmárok felégetik a vasúti hidakat, dinamittal szétrombolják az útvonalakat és szétvágják a táviró- és távbeszélő-vezetékeket. (Általános forrongás.) Figueras, julius 31. Hatszáz ide behívott tartalékos közül csupán kettő jelentkezett. Granollersban a lázadók kirabolták a templomot és a fából való szobrokat, valamint a padokat és szószékeket a vásártéren elégették. Madrid, július 31. Az ország belsejében javult a helyzet. Berlin, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) Itteni bankkörök több napi szünet után ma délelőtt ismét kaptak Valencziából és Barcelonából távirati értesítéseket, melyek az állapotok javulását jelentik e szavakkal. A helyzet nyugodtabb. (A karlisták.) Madrid, július 31. Figuerasban a karlisták gyűlést tartottak és azt hiszik, hogy Don Jayme élükre fog állni. (A melillai háború.) Melilla, július 31. A város nyugodt. Két vadászzászlóalj partraszállt. A Piison nevű ágyunaszád bombázza az ellenséges hadállásokat. Egy léghajósosztály ideérkezett. Melilla, julius 31. Ezerhatszáz főnyi gyalogság és nyolcvan főnyi tábori tüzérség ma itt partraszállt. További erősítéseket is várnak. Kétszáz sebesültet elszállítottak Malagába. Madrid, július 31. Az Impartial az alhucemasi eseményekről a következő f. hó 27-iki táviratot közli: Mintegy III .*■•»! «I. ■■ *»■*»■*■■■. I ■ I. 3