Az Ujság, 1912. augusztus/1 (10. évfolyam, 181-193. szám)

1912-08-08 / 187. szám

R­IS KÖZGAZDASÁG. " A berlini pénzpiacz. Berlinből táviratoztak nekünk . A pénzpiacz ma hasonló képet mutatott, mint a múlt napokban. Napi pénzért 4—4% száza­­­­lékot fizettek , a jövő hét elejére azonban számíta­­­­nak arra, hogy a pénzpiaczi feszültség engedni fog. A magánkamatláb változatlanul 3­­ 4 százalékot jegyzett. Londonból 3 százalékos magánkamatlá­bat és 2 százalékos napipénzt jelentettek. Olaszország és a brüsszeli ezukoregyezmény.­­ Bécsből táviratozzák lapunknak : Nagy-Britanniá­­­hoz hasonlóan Olaszország sem írta alá a brüsszeli ezukoregyezménynek 1918-ig való meghosszabbí­tását és így abban a helyzetben volna, hogy­­ Angliához hasonlóan a czukoregyezményt e hó folyamán 1913 szeptember 1-ére felmondja. A Neues Wiener Tagblatt szakkörökből arról érte­sül, hogy éppenséggel nem volna meglepő, ha Olaszország is bejelentené a konvenc­ióból való­­kilépését. Olaszország az alól a kötelezettség alól, hogy vámtörvényhozását módosítsa, mindaddig fel van mentve, a­míg czukorkivitele nem lesz.­­Az olasz czukorfinomítók kartellálva vannak, a belföldi árakat igen magasan tartják és ezen az alapon esetleg igen alacsony árak mellett vállal­kozhatnak kivitelre. Olaszország czukortermelése a legutóbbi években megnagyobbodott. Nincs ,tehát kizárva, hogy Olaszország aktuálissá teszi kiviteli törekvéseit, a­nélkül hogy ezukortörvény­­hozását módosítaná, a­mely a kivitelt­ lehetővé teszi és ilyenformán a czukoregyezményt felmondja. A hivatalos lap mai száma közli a pénzügyminiszter­nek 3292/P. M. 1912. számú rendeletét az 1912. évi márczius 7-én kötött ezukoregyezmény által létesített nemzetközi unió meghosszabbítására vonatkozó jegyző­könyv beczikkelyezéséről szóló LI. t­örvényczikk tárgyá­­­ban. E szerint az 1902. évi márczius 5-én kötött czukor­egyezmény által létesített nemzetközi unió meghosszabbí­tására vonatkozólag Brüszszelben 1912. évi márczius 17-én kelt jegyzőkönyvet aláiró államok beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Oroszország a jegyzőkönyv 2. czikké­­ben említett rendkívüli kontingensben részesíttessék. A telefonhívószámok megváltoztatása ellen. A főváros VIII—X. kerületében, valamint a budai részeken lakó kereskedők és iparosok körében igen nagy aggodalmat szült a­­posta és távirdaigazgató­­ságnak az a terve, hogy az új telefonközpont ■üzembehelyezésével egyidejűleg az említett város­részekben lakók telefonhívószámait megváltoz­tatja. Az érdekelt üzleti körök panaszaira a buda­­­pesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, rámutat­ván azokra a nagy üzleti és anyagi hátrányokra, a­melyek a telefon­hívószámok megváltoztatásával járnának. A kamara arra kéri a minisztert, hogy­­Utasítsa a posta- és távirdaigazgatóságot, hogy olyan újabb üzemtervet dolgozzon ki, mely lehe­tővé teszi azt, hogy legalább a kereskedők és ipa­rosok megtarthassák e révi hívószámaikat.­­ A kontingentált osztrák gyapotszövet. Bécsből telefonálják . Kuffler Artúrnak, az Osztrák Gya­­pootszövők Egyesülete elnökének elnöklésével tar­tott ülésen konstatálták, hogy az Ausztria-Magyar­­országban üzemben álló összesen 4.200.000 gyapot­­szövő orsó közül 3,600.000-nak 110 tulajdonosa,­­vagyis az összességnek 85 százaléka hozzájárult az egyesület részéről javasolt kontingentáló egyez­­­ményhez, a­mely öt évre szól és további mintegy 1180.000 orsó tulajdonosa, vagyis további négy­­százalék nem járult ugyan formálisan hozzá az egyezményhez, de lényegileg vállalta az abban fog­lalt kötelezettségeket, úgy ,hogy a kontingent­álás előfeltételei bekövetkeztek. Az elnök részéről elő­terjesztett ezen jelentés alapján egyhangúlag kimondották, hogy a kontingentálás holnaptól, azaz 1912. augusztus 8-ikától kezdetét veszi és utasítja­­az egyesület kiküldött bizottságát arra, hogy az egyezmény formális alapjait vizsgálja meg és e tárgyban tegyen a teljes ülésnek legkésőbb szep­tember 30-ikáig Jelentést. Bányák osztaléka. Berlinből táviratozzák la­ppunknak . A Bismarckhütte 1. évi június 30-án­­lezárt üzletévének eredménye a leírások teljes törlesztése; osztalékot egyelőre még nem fizet­őnek. A gelsenkircheni bányarészvénytársaságnál a második évnegyedet igen kielégítő eredmények­kel zárták le. Az előző évvel szemben tetemes nyereségi többletet értek el. Az erkeleni nemzet­iközi fúró­társaság 1911—12-re osztalékot nem fog fizetni. ) A kassai új villamos vasút, Kassáról táviratoz­zák . A hosszú idő óta vajúdó villamos vasút kér­­­dése végre dűlőre jutott. Tegnap érkezett le a­­ városhoz a kereskedelmi minisztérium engedély­okirata, a­mely a vasút előmunkálatait, illetve megépítését megengedi, miután a vállalkozók a kereskedelmi minisztérium által kívánt karcziót az állampénztárba befizették. Az osztrák-magyar hajózási egyezmény meg­kötése. Fiuméból jelentik: Az osztrák-magyar hajózási egyezmény megújítására kiküldött vegyes bizottság befejezte tárgyalásait és a hajóstársasá­gok, nemkülönben a két kormány, megbízottai az egyezményt aláírták! Az új hajózási egyezményt úgy igyekeztek megállapítani, hogy mindkét állam érdekei a lehető legmegfelelőbben kielégíttessenek. Az egyezmény reánk, magyarokra nézve kedvező, mert az osztrákoknak a mi javunkra több enged­ményt kellett tenniök. Ezúttal preczizírozva van­nak az egyezményben az összes szerződéses vona­lak. Azokon a vonalakon, a­melyeken az Adria­­hajók Triesztet, vagy a Lloyd-hajók Fiumét érintik, a társaságok kizárólagossági jogot élvez­nek olyan értelemben, hogy sem a magyar, sem pedig az osztrák kormány ezekre a vonalakra más hajózási társaságot nem szubvenc­ionálhat, így az Adria Tengerhajózási Társulaté a következő vonalak : Fiume—Trieszt—Bordeaux. Fiume—Malta—Tunis—­Algír—Oran—Gibraltár— Tanger—Laroche—Casablanca—Mogador—Mazagan. Fiume—Amsterdam—Rotterdam. Fiume—Trieszt—Sfax—Rouen. • Fiume—Pernambuco—Maceio—Bahia—Rio de Ja­neiro—Santos. Fiume—Lisszabon—Leixoes—Glasgow. Bordeaux—Trieszt—Fiume. Mogador—Tanger—Gibraltár—Malaga—Oran—Al­gír—Malta—Catania—Trieszt—Fiume. Rouen—Trieszt—Fiume. Santos—Rio de Janeiro—Fiume—Trieszt. Glasgow—Trieszt—Fiume. Valencia—Marseille—Genua—Nápoly—Palermo— Messina—Malta—Catania—Bari—Trieszt—Fiume. Fiume—Trieszt—Italta—Catania—Reggio—Messina —Nápoly—Marseille. Ennek ellenében az Osztrák Lloyd Társaság hajói havonként egyszer érintik Fiumét a Trieszt—Calcutta-i, a­ Trieszt—San­ghai-i és­­ a Trieszt—Kobe-i vonalon. Hetenként egyszer pedig a következő vona­lakon érintik a Lloyd gőzösök a fiumei kikötőt: a Trieszt—Cyprus közötti Csidl Hai vonalon, a Trieszt—Konstantinápoly—Odessza közötti th­es­­saliai vonalon, és a Triászt—Konstantinápoly—Batum közötti graeco-orientale vonalon. Az új egyezményben is felvett új marokkói járatokra s az építés alatt álló uj Adria-hajókra való tekintettel az Adria Tengerhajózási Társaság állami­­szubvencziója 4.200.000 koronára emelke­dik, a­mi még mindig nem olyan túlságosan nagy összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy­ a Lloyd társa­ság az osztrák kormánytól 12 millió korona szub­­vencziót élvez. Ezenkívül az Osztrák Lloyd Fiumét érintő s a Szuez-csatornán áthaladó ha­jóinak u. n. Szuez-illetékét a magyar kormány visszatéríti, a­mi évenként mintegy 6-8 százezer koronát tesz ki. Intézkedik az új egyezmény a parthajózási társaságokról is, azonban az eddigi állapotokon nem történt lényeges változás. Az egyezménybe felvették az Ungaro-Croata új patrasi járatát, a­mely lényeges szubvenczió-felemelést jelent az Ungaro-Croata társaságnak. A társaság szerződé­sében, a­mely csak 1910-ban jár le, az állam­segély eredetileg 568 ezer koronában volt meg­állapítva. Az 1911. évi szerződésbe azonban már újabb 590 ezer korona segélyt vettek fel, ez évben pedig 850 ezer koronára emelték fel a külön se­gélyt, úgy hogy ezentúl közel másfél millió korona szubvenc­iót kap az Ungaro-Croata társaság. Az új hajózási egyezmény ez év szeptember 1-én lép életbe és tíz évig marad érvényben. Szó van azonban arról is, hogy esetleg csak szeptember 15-én léptetik életbe az új egyezményt. A paksi takarék válsága. Paksról táviratozzák a Magyar Távirati Irodának . A fizetési zavarokba jutott Paksi Takarékpénztár ügyében újabb for­dulat állott be. Simontsits Elemér alispán egy paksi küldöttség kérésére Budapestre jazott, és érintkezésbe lépett Lukács László miniszterelnökkel, a­ki nagy jóakaratot tanúsított a válság megoldása kérdésében. Megállapítást nyert, hogy a kincstár részéről nyújtott kölcsön útján a szanálás keresztül nem vihető. A pénzügyminisztérium hitelügyi osz­tálya azonban tárgyalásokat folytatott az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárral, a Paksi Takarék­­pénztár egyik nyomósabb hitelezőjével, a­mely hajlandónak nyilatkozott, hogy kellő fedezet el­lenében 300.000 korona erejéig új hitelt nyit a Paksi Takarékpénztárnak oly módon, hogy az összeget a mindenkori váltálszámítolási bank­­kamatláb mellett folyósítja. A Fővárosi takarék­pénztár véleménye szerint e hitelnyújtással lehe­tővé lesz a paksi intézet betéteinek fokozatos vissza­fizetése és csendes felszámolása. Lukács László miniszterelnök emez eredményes közbelépése nyu­godtságot keltett a betevőknél és e módon a rész­vényesek is remélik, hogy részvénytőkéjük egy részét megmenthetik, a­mennyiben megvárhatják a kedvező időpontot, hogy az intézetnek lekötött ingatlanait kellőképpen értékesíthessék. Fizetésképtelenség a vasszakmában. Guba József bácstopolyai vaskereskedő ezég fizetésképtelen lett­ A czég egyike volt Bácsmegye első vaskereskedő ezégeinek és topolyai üzletén kívül több más jó­­forgalmú vállalkozása is volt. A czég bukását egyik szabadkai banknak tulajdonítják, melyet egy előkelő fővárosi intézet szanált s most kímé­letlenül hajtja be a bank künlevőségeit. Ipartestületi tagdijak behajtása. A budapesti ipartestületek felügyelő hatóságának kerdésére fel­merült az a terv, hogy az ipartestületi dijak be­hajtására a székesfőváros tanácsa által külön végre­hajtók és adóbiztosok rendeltessenek ki. A könyv­kötő ipartestület az Ipartestületek Országos Szö­vetsége elé vitte a kérést és felr­érte annak elnök­ségét a további lépések előkészítésére. A szövetség a budapesti ipartestületek elnökségeit a fontos ügy megbeszélése czéljából augusztus 13-án, esti nyolcz órára értekezletre hívta össze. Nagy bukások Bécsben, Bécsből jelentik. A Max Emil Freund selyemáru elég csődbe került. Adóssága 500.000 korona, a miből 300.000 korona az áru tartozás.­­ Megbukott a Josef David et Cie­pósztóczég is. Ennek adóssága 200.000 korona. A bécsi hitelezői védegylet Papp János kereskedő (Pankota) fizetésképtelenségét jelenti. Állattenyésztők tanácskozása. Az erdélyi jel­legű magyar fajta szarvasmarhát tenyésztők egye­sülete most tartotta meg közgyűlését Kolozsvárott Jósika Gábor báró elnöklésével. Az egyesület a múlt évben 3000 koronás állami segítséget kapott a földmivelésügyi kormánytól. A postatakarékpénztár júliusi forgalma. A takarék­­üzletben 129.253 tételben elhelyeztetett 7.297.461, 57.663 tételben visszafizettetett 15,663.226 korona. A betétek állo­mánya ez üzletágban julius hó végén 116,855.943 korona. A ’betevőklszarda e hólvan 5336-tal gyarapodott összes számuk,e hó végén 847,732. Zárttá nyilváníttatott 2111 betét -és járadékkönyvecske. A csekk- és cledling-üzletben 1.292.920 tételben elhelyeztetett 401,735.03 korona és 286.138 tételben visszafizettetett 412,841.441 korona. A betétek állománya ez üzletágban július hó végén 80,877.416 korona. A csekk-számlatulajdonosok száma e­ hóban 119-czel növekedett s a fennálló csekk-számlák száma e hó végén 23.590. Az értékpapír-üzletben julius hó végéig kiállíttatott 7092 járadékkönyvecske, melyekre összesen 21,527.082 korona névértékű értékpapír van az intézetnél elhelyezve. A részjáradékü­zletben vásároltatott julius hó végéig 2.183.000 korona névértékű 4%-os ma­gyar koronajáradék. Csődök. Budapesten : Kellner testvérek közkereseti társaság ezég ellen (Újpest, Árpád-út 31. sz.). Csődbiztos Keresztes Béla dr. törvényszéki jegyző, tömeggondnok Aradi Béla dr., helyettese Lóránd Artur dr. budapesti ügyvédek. Bejelentési határnap szeptember 17. — A vidéken : A szolnoki törvényszéknél Monszpart és társa bes­­ezég ellen. Csődbiztos Ludányi Béla dr. törvényszéki biró, tömeggondnok Radnai Ferencz dr., helyettese Kovács Gábor dr. szolnoki ügyvédek. Bejelentési határ­nap október 5. Uj postagyüjtőhely. Augusztus hó 8-án a székes­­fővárosban az V. ker. Sziget­ utcza 15/a. számú házban levő üzlethelyiségben a budapesti 62. sz. postahivatal felügyelete alatt »Budapest gy. 53.« megjelöléssel új postagyüjtőhely lép életbe, mely hivatalos óráit hétköz­napokon reggel 8—12-ig, délután 2—6-ig tartja. Vasár­napokon és hétköznapra eső ünnepnapokon a gyűjtőhely kezelése szünetel. A gyűjtőhely bárhová szóló díjköteles ajánlott küldemények, továbbá a belföldre, Ausztriába, Bosznia-Herczegovinába és Németországba szóló, legalább egy kilogramm súlyú értéknélküli vagy 100 koronánál kisebb értékű olyan csomagok (utánvétellel vagy a nélkül) felvételével foglalkozik, melyek nem tartalmaznak kész­pénzt, zsebórát, ékszert, arany- vagy ezüsttárgyat. Forgalmi hírek. A Máv­ központi üzletvezetőségétől vett értesítés szerint Bécs-Westbahnhof állomásra a czement, és Bécs-Gersthof állomásra a tégla felvétele szünetel. Útban levő áruk feltartandók és a feladók rendelkezésére bocsátandók. A gyümölcstermés Ausztriában, Bécsből jelentik. A földmivelésügyi minisztérium jelentése az osztrák gyümölcsösök és szőlőkről 1912. július végén ez : A nyári magvas gyümölcs eddig bőséges hozamot nyújtott. A kajszinbaracok hozama ellenben mélyen az előző évek átlaga alatt maradt. A szilva az itt főleg tekin­tetbe jövő országrészekben nagyon jól sikerült. A szőlős­kertekben a nedves meleg időjárás maga után vonta a peronosporának és részben az oidiumnak nagyon erős fellépését a leveleken és a fürtökön, minélfogva a ter­melési kerület északi részében a szőlőskertek most már sokkal rosszabbul állanak, mint tavaly. Vásárok. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Bántornya községben a csütörtöki napra engedé­lyezett, sertésfelhajtással egybekötött hétivásár abban az esetben, ha a csütörtöki napon országos vásár van, a csütörtöki napot követő legközelebbi hétköznapon, és Pacsa községben az augusztus 18-ra és október 31-re eső országos vásárok ez évben kivételesen augusztus 22-én, illetve október 24-én tartassanak meg. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1912. augusztus 8.

Next