Az Ujság, 1912. augusztus/2 (10. évfolyam, 194-206. szám)
1912-08-27 / 203. szám
s a húgysav mennyisége több lesz ; ez nem betegség, ez rendes állapot. Torday Árpád dr. egyet. m. tanár, I. belklinikai lab. vezetője : A szénhydrát kúrák hatása a czukorbetegségnél, különös tekintettel a zabliszt-kúrára. A zabliszt-kúrát a Noorden-féle eljárás szerint alkalmazva, kedvező hatásúnak találta súlyos és középsúlyos eseteknél. A zabliszt helyett más keményitőféleségek (rizs, gabona) is adható leves alakjában. Fischer Ignácz dr. főorvos, a budapesti kir. törvényszék elmeorvosi szakértője előadást tart a kezdődő paralysisről. Fischer Jakab dr. kórházi főorvos (Pozsony) az érelmeszesedés kapcsán keletkező ideg- és elmebajokról tart előadást, meghatározza az arteriosclerotikus psychosisok kórképét és annak különböző formáit. Ország Oszkár dr. osztály-főorvos tárgyalja saját tapasztalatai alapján a tüdőgümőkór gyógyításának minden módszerét. Legértékesebbnek ma is az u. n. hygienodiaetas gyógymódot tartja, főleg akkor, ha az a szanatóriumokban lesz alkalmazva. Donáth Gyula: »Salvarsan az idegrendszer szifilitikus és metaszifilitikus megbetegedéseinek kezelésében. Előadó 1910 októbertől 1912 januárig 107 betegnél alkalmazta a salvarsant. Ezek közül18 betegnél állott fenn a központi idegrendszer valódi bujakórja. A bénulások közül előadó különösen a szifilitikus hemiplegiáknál és paraplegiáknál látott lényeges javulásokat (a hemiplegiáknál az esetek kétharmadában), bujakóros epilepsziánál a görcsrohamok megszűntek. A füves főfájások különösen hálás tárgyát képezik a Salvarsankezelésnek, mert ezek 11 esetben (30 agylves közül) megszűntek. Weisz Ferencz dr.Az újabb gonorrheas therapiáról cz. előadásában a különböző újabb ezüstpreparátumok bírálata után az Ag. nitr. tartja leghatásosabbnak és az autotherapiát, meg varzinás oltásokat kísérletre érdemesnek, mert gyógyulások is vannak. Béli Béla dr. az ischias kezeléséről, Tél Ferencz dr. a vérrokonok elmebajairól és Pető János dr. a szénsavas fürdők alkalmazásáról értekezett. A sebészeti szakosztály Verebély László dr. egyetemi magántanár elnöklésével tanácskozott. Mohr Mihály dr. egyetemi magántanár a pupilla-reakcióról szólva, hangoztatja, hogy a könnyen megejthető pupilla-vizsgálatot az orvosok még most is elhanyagolják s ezért számos tévedést követnek el. Schächter Miksa dr. egyetemi magántanár a sebkezelés legújabb vívmányairól tartott figyelemmel hallgatott előadást. Farkas Ignácz dr. a heveny és idült izületi komplikáczióknak oltóanyagokkal való kezelését ismerteti. Fleischmann László dr. a középfülgyuladásokhoz társuló agytályogok kórismézése czimű előadásában a fülbajok e legveszedelmesebb komplikácziójának kórjeleit ismerteti. Horváth Mihály dr. azokról a visszaélésekről beszél, melyeket az »egyenes tartók« használatában talált. Elvi ellenzője az »egyenes tartóknak, nem azért, mert szerkezete teljesen helytelen, hanem azért, mert alkalmat nyújt arra, hogy a tulajdonképpeni gyógyítás elhanyagoltassék. Obál Ferencz dr. a primar typhlitisről értekezett, Widder Bertalan a hátgerinczgörbületeknél és hátgerinczcsigolya-gyuladásnál módosított gipszkötésekről tartott előadást. Darányi Ferencz dr. kórházigazgató (Dés) felhívja a figyelmet arra, hogy a súlyos szülési komplikációk gyakrabban fordulnak elő a munkásnéposztály nőinél, mint a statisztika kimutatja.Hotter Henrik dr.-nak a női gyógyászat körébe tartozó előadása után Groszmann Ferencz dr. előadása következett, amelyben a rituális körülmetéléshez társuló gümőkóros fertőzésekről és az ellenük való védekezésről szólott. Balázs Dezső dr. az értéktelenítés köréből szemelvényeket sorol fel. Pogány Ödön dr. a dobhártyafölmetszés javaslatairól szól. A közegészségi és törvényszéki szakosztály ülését Kenyeres Balázs, a kolozsvári egyetem orvostanára nyitotta meg. Konrádi Dániel dr. (Kolozsvár): »A veszettség ragályának változása különböző tényezők hatása alatt«. Egy eltemetett kutyáról kellett véleményt mondania: »vájjon veszett volt-e az az állat?« Ezért veszettségben elhullott nyulak és kutyák hulláit 1—3 hétig, 1—3 hónapig elásta a földbe s azután kereste tengeri malaczokon és nyulakon végzett agyburok alatti és izom közti oltásokkal: »vájjon van-e még ragály az eltemetett állatokban?« A kíséreltek egybehangzóan azt mutatták, hogy még három hónapi eltemetés sem teszi tönkre a veszettség ragályát, csupán meggyengül egy kissé. Auszternál László dr. (Arad) »Furcsa öngyilkosságok bűnvádi eljárás közben kiderítve« czímű előadásában elmebeteg nőktől végrehajtott két ritka különleges öngyilkosságról számol be, melyekhez hasonlót a rendelkezésére álló irodalomban nem talált. Kenyeres Balázs dr. eseteket ismertet, melyek bizonyítják, hogy lőfegyverekkel elkövetett bűncselekmények eseteiben rendkívül fontos kérdéseket világíthat meg a töltés alkotó részeinek, a golyónak vizsgálata. Sümegi József dr. Balatonfüred forrásairól és természetes szénsavas fürdőiről tartott előadást. Hangoztatja, hogy Balatonfürednek igazi gyógyító hatását nem a Balaton, hanem a forrásai és természetes szénsavas fürdői adják meg. Demeter György dr. a Frommer-féle önműködő ismétlőpisztoly hatásairól, Sándorfi Miksa dr. a veszprémi járás fejlődéséről, Földes József dr. az iskolai száj- és foghigiénáról, Kolozs Mihály dr. »Érdekes esetek orvosi gyakorlatomból« czímmel értekezett. A természettudományi szakosztály Laczkó Dezső főgimnáziumi igazgató elnöklésével tartotta mai ülését, melyen először Entz Géza dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár értekezett »Az episzilis nemének magyarországi fajáról« czímmel, mely előadásában ez érdekes véglényeken végzett vizsgálatairól számolt be. Koch Antal dr. ismertette ezután azokat az ősgerinczes leleteket, melyek Magyarország ősfaunájának ismereteit gazdagítják. Az előadáshoz hozzászólott Lóczy Lajos s azt indítványozta, hogy a szakosztály a napilapok útján hívja föl a közönséget, hogy minden régebbi, vagy újabban ismeretessé váló leletet hozzon valamely közintézet tudomására. Safarzik Ferencz dr. a magyar nemes opálról beszélt és szép opálgyüjteményt mutatott be. Rátz István dr. udvari tanácsos előadása után Ilosvay Lajos udvari tanácsos »A kémiai összetétel és a szag« czimen tartott érdekes előadást. Lakits Ferencz a napfogyatkozásról, Lovassy Sándor dr. a Balaton madárvilágáról értekezett, továbbá ifj. Entz Géza, Abonyi Sándor és Ernyei József tartott még előadást. A társadalomtudományi szakosztály Óvári Ferencz dr. országgyűlési képviselő elnökletével ülésezett s be is fejezte munkálkodását. Pécsi Dani dr. a tüdőgümőkórt nemzetgazdasági szempontból ismerteti. Kimutatja, hogy hazánkban a nyugati kulturállamokhoz viszonyítva, 40.000 emberrel több halt meg tüdőgümőkórban, holott ez a 40.000 ember nálunk épp úgy meg volna menthető, mint a műveit nyugaton. Pető János dr. előadásában azt hangoztatta, hogy az iskolaköteles nyomorék gyermekeket, különösen a szegényeket, büntetés terhe mellett kellene kötelezni a gyógytornára. Szalkay Gyula dr. a lóhus evését ajánlja mindenkinek, mert az ellenszenv a lóhús iránt csak képzelt. Erőss János dr. az egészségtan kötelezővé tételét kívánja az iskolákban és sürgeti a korcsmáknak vasárnap való bezárását. Az orvoskongresszus nagyválasztmánya tegnap délutáni ülésében a Jegyzőkönyv hitelesítése után a számadásokat átvizsgálta és rendben találta és a pénztárosnak megadta a felmentvényt. A költségvetés megállapítása után megválasztották az uj tisztikart és folyó ügyeket intéztek el. Délután a vendégek a Bakonyba és Zirczre rándultak ki, ahol Békeffy Rémig zirczi főapát vendégei voltak. AZ UJSA( Szerda, 1912. augusztus 28. Az Újság telefonszántai. Szerkesztőség: 56—16. Kiadóhivatal: 162—63. és 58—03. Olvasóterem és fiókkiadóhivatal: 71—31. Interniban (külföld és vidék): 57. • __________. Pénzjegyek és postajegyek. — Egy kis kritika. — . Most megint a világoskék százkoronás és a sötétkék húszkoronás bankjegyek helyett bocsátanak ki újakat. Alig szoktuk meg őket (kivált a nagyobbikat) és máris fare well! — mennek. Az előttükvalókkal sem pajtáskodhattunk sokáig, — pedig a huszkoronásnak a magyar felére olyan csinos czigányleányt pingált a német, ha magyar volt is. A sűrű pénzváltozást a pénzhamisítási technika rohamos tökéletesedése okozza. Mert ebben is folyik az emberi elme lassú, de örökös harcza, ami különben Kain és Ábel történetével kezdődött. Nem bírnak olyan tökéletes és finom kiállítású pénzjegyeket csinálni, hogy utána ne csinálják a hamisító urak. És mihelyest a hamisított példányok elszaporodnak, megint kell rajzolni, spekulálni még tökéletesebbet, hogy azt is kitanulják már néhány hónap múlva a hamisítók, akik legnagyobbrészt külföldön székelnek és meglehetősen jövedelmes műszaki intézeteket tartanak fönn. Csoda még, hogy a lapokban nem ajálgatják kitűnő készítményeiket. Az egészben az a legcsodálatosabb, hogy éppen nekünk (magyaroknak és osztrákoknak) kell ilyen sűrűn változtatni a pénzjegyeinket, holott az egész világon nekünk van a legczifrább, teleczirkalmazott és agyonarabeszkelt papirospénzünk. Mindenféle hajszál vonalak hálózzák be a pénzt és a kék szín is olvadozik benne a pirossal. Az ilyen sok czifraság éppenséggel jó arra, hogy az egyszerű ember ne bírja kitanulni. Tehát a nagy művészkedésnek az a vége, hogy éppen a legszegényebb emberek nyakán maradnak a hamisítványok. És azután az a bizonyos női kultusz a pénzen. Ez még az abszolutizmus korának a bankóiról maradt szokás, de akkor még a hellén művészet szerint vett sablonos szépség uralkodott a bankón. Azonban már haladtunk ebben is. Úgy látszik, a bankó-tervező művészek az ideáljaikat szerkesztik bele a bankóba, mivel az új pénz-géniusz sorra egyéni arczkép. És nincs komikum nélkül, hogy pl. a tízkoronás bankjegyen egy 15—16 éves szőke bakfis medaillon-képe van, a húszkoronáson egy szeczessziós keretben 25—26 éves érett barna szépségé, a százkoronáson pedig egy 35—36 éves hiszterikáé. Isten bizony nagy szerencse, hogy ez a portrait-kultusz nem megy följebb, mert a 80 esztendős banyákon állana meg. Különben a százkoronás hisztériás hölgy eltűnésének közegészségi szempontból is örülök. Nem jó, ha ilyen rohamba esett hölgyet állítanak a világ elé mintának. A nélkül is van elég hisztériás nő a világon. Mindent összevéve kitetszik, hogy ez a czifrálkodó és artisztikus irány a papiros pénzjegyeken nem jó. Esztétikai gyönyörűséget nem okoz, ellenben szövevényességénél fogva előmozdítja a hamisítást, mivel megnehezíti a hamisítvány fölismerését. Lám az angol bank fehér papiros-utalványai és az alig kék franczia százfrankos jegyek milyen régen daczolnak a hamisítókkal, noha nagyon egyszerűek. A víznyomás könnyen fölismerhető, de nehezen utánozható jele védi őket. Világos, hogy nekünk is erre kell visszatérnünk. De még az ezerkoronás jegyekkel is, amelyek már-már olyan kékek, mint az úgynevezett pauz-papiros. Különös, de az ezüst és nikel érmeknél meg éppen ellenkezőleg az a baj, hogy a magyar érmek egészen a ridegségig egyszerűek és művészietlenek. A 10 és 20 filléres még nő , bár a hasonló osztrák pénzek barokékessége fölülmúlja a mi pénzünk tökéletlen pálmakoszorúját. Annál szomorúbb a mi egy- és ötkoronás pénzünk és annál fájdalmasabb az, hogy ezeket a talonjegyeket most a kétkoronás új pénzjegyekben is megörökítették. Tessék csak a magyar pénzdarab mellé odatenni a megfelelő osztrák pénzdarabokat és azonnal ki fog tetszeni, mennyivel tetszősebb, művésziesebb az osztrák. Hát miért muszáj ennek így lenni, holott a művészet nem végződik és nem kezdődik az országok határainál!