Az Ujság, 1914. február (12. évfolyam, 28-40. szám)
1914-02-15 / 40. szám
Vasárnap, 1914. február 15. AZ ÚJSÁG lésnek azt az indítványt fogják tenni, hogy kétezerötszáz darab ezerkoronás részvény kibocsátásával emeljék fel a részvénytőkét; a bevételt elsősorban arra fogják felhasználni, hogy a Hungária részvényeinek megfelelő számban való megvásárlása útján a legnagyobb magyar és a legnagyobb ausztriai vegyi ipari vállalat között tartós érdekközösséget teremtsenek. Benes vezérigazgató meg fogja tartani a Hungária vezetését. Az osztrák egyesület igazgatóságába a Hungária-konszern két tagja fog belépni, az osztrák egyesület pedig három képviselőt küld ki a Hungária igazgatóságába. Viczinális vasúti vita a Magánmérnökök Szövetségében. A Magánmérnökök Országos Szövetségében ma kezdődött meg az a vitasorozat, amely hivatva van megállapítani, váljon a m. kir. államvasutaknak a viczinális vasutakra való ráfizetése való-e és hogy amennyiben a széles körökben elterjedt ezen felfogás csakugyan megfelel a tényeknek, miként lehetne a helyi érdekű vasutak és illetőleg a Máv pénzügyi helyzetén javítani. A vitaestélyen a MOSz alelnöke, Glasner Antal mérnök mutatott rá a kérdés nagy közgazdasági fontosságára, amelyhez azután Sármezey Endre mint előadó szólott hozzá. Az előadás után Mandl Gyula mérnök és Enyedy Béni, az Agrárbank igazgatója tartott igen nagy érdekkel hallgatott előadást. A belügyminiszter a hazai iparért. A belügyminiszter a közszállítási szabályrendelet határozmányainak pontos betartása érdekében valamennyi törvényhatósághoz rendeletet intézett. Számos esetben volt ugyanis tapasztalható, hogy különösen a vármegyei hatóságok az 1907. évi III. törvényczikk 13. §-ának és a közszállítási szabályrendeletnek a külföldi iparczikkek beszerzésére vonatkozó határozmányait figyelmen kívül hagyják és a külföldi iparczikkek beszerzéséhez szükséges engedélyért vagy egyáltalában nem, vagy pedig elkésve folyamodnak a belügyminiszterhez. Tekintettel az említett jogszabályoknak nemzetgazdasági szempontból is kiváló jelentősségére, a belügyminiszter felhívja a törvényhatóságokat az említett rendelkezések pontos betartására, mert ellenkező esetben a megfelelő megtorló intézkedések szigorú alkalmazására a miniszternek különös gondja lesz. Inségkölcsön Bulgáriában. Szófiából táviratozzék . A minisztertanács elhatározta, hogy a hódított területek lakosságának beruházásra és vetőmagvak beszerzésére 5 milliónyi kölcsönt folyósít. Bosnyák jogi kérdések. A Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ jogügyi szakosztálya tegnap Magyary Géza egyetemi tanár elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen az igazságügyminisztériumot Szászy Béla miniszteri tanácsos és Benárd Emil dr. osztálytanácsos képviselték. Magyary Géza dr. elnök jelentést tett a szakosztály legutóbbi működéséről, ismertette a jogsegély terén elért eredményeket és részletesen tárgyalta a muzulmán vallás jogi szabályozásának rendezése érdekében tett lépéseket. Balassa István dr. kultuszminisztériumi osztálytanácsos felszólalása után a szakosztály a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Beichtinger Elek báró nyug. osztályfőnök, Zachár Gyula dr. egyetemi tanár, Baumgarten Nándor dr. közigazgatási bíró, Csillag József és Balkányi Kálmán, a központ igazgatójának felszólalása után egyhangúlag elfogadta a jogi szakosztály az elnök indítványait az aktuális igazságügyi reformkérdésekre nézve, különösen az új polgári törvénykönyv javaslatával kapcsolatban. Úrbéresek földvásárlása. Tatról jelentik : Vngváron a községi úrbéresek megvettek egy birtokot 116.000 koronáért. A vétel azért volt szükséges, mert a vigvári úrbéreseknek alig volt birtokuk és marhaállományukat nem tudták kellően növelni. Czimadományozás és kinevezés. A király Eiselt Antalnak, Kisszeben szabad királyi város polgármesterének, a fatenyésztés körül szerzett érdemei elismeréséül, 8,a királyi tanácsosi czímet díjmentesen adományozta. A király a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Horváth Ferencz főszámtanácsost és Szitágyi József főerdőszámtanácsost a VI. fizetési osztályba nevezte ki. A király az állami kezelésbe vett községi erdők szolgálati ágazatánál Környei Ferencz, Somoghy Lajos és Ratkovszky Károly főerdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőtanácsosokat, a magyarországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál Czékus György főerdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőtanácsost, Merényi Gyula és Földes János főerdőtanácsosi czimmel felruházott erdőtanácsosokat és Várnay Ödön erdőtanácsost, a horvát-szlavónországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál pedig Ulreich Gyula főerdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőtanácsost főerdőtanácsosokká nevezte ki. A király az erdőfelügyelőségi szolgálati ágazatnál Nepholtz Jenő, Erános Antal János és Hoffmann Gyula dr. erdőfelügyelői czímmel és jelleggel felruházott alerdőfelügyelőket erdőfelügyelőkké nevezte ki, továbbá az erdőfelügyelőségi szolgálati ágazatnál Czimra József erdőfelügyelői czimmel felruházott alerdőfelügyelőnek az erdőfelügyelői jelleget, Goró Ferencz és Pászthy Ferencz alerdőfelügyelőknek az erdőfelügyelői czimet és jelleget, Blattny Tibor alerdőfelügyelőnek a főerdőmérnöki czimet és jelleget; az állami kezelőségbe vett községi erdők szolgálati ágazatánál Nagy György, Jakab József, Puskás Ferencz és Karvas Emil erdőtanácsosoknak a főerdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, Bartha Ábel, Deák János, Donáth Sándor és Incze Manó főerdőmérnököknek az erdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, Doempf István főerdőmérnöknek az erdőtanácsosi czimet díjmentesen, Urszinyi György, Schwarcz Rezső, Fejér Kálmán és Binder Béla erdőmérnöknek a főerdőmérnöki czimet és jelleget, a magyarországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál pedig Zachár Jakab, Nagy Károly és Orosz Antal erdőtanácsosoknak a főerdőtanácsosi czímet és jelleget díjmentesen, Koller János, Molnár Imre, Kostenszky Béla, Szádeczky Miklós, Pausinger Károly, Kike Imre és Terényi Sándor főerdőmérnöknöknek az erdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, Papp István, Hamelnyik Béla és Glement Károly erdőmérnököknek a főerdőmérnöki czimet és jelleget adományozta. A földmivelésügyi miniszter kinevezte az állami erdőtisztek összesített közös rangsorozati létszámában az erdőfelügyelőségek szolgálati ágazatánál: Hepke Arthur, Véssei Mihály, Simonffy Ákos és Konczwald Ferencz királyi alerdőfelügyelőket a VIII. fizetési osztályba királyi alerdőfelügyelőkké; az állami kezelésbe vett községi stb. erdők szolgálati ágazatánál: Petrás Jakab és Szuppek József erdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott m. kir. főerdőmérnököket m. kir. erdőtanácsosokká, Diószeghy Lajos, Lencsés Ambrus, Habel Lambert és Hudák Lajos m. kir. erdőmérnököket m. kir. főerdőmérnökökké, a magyarországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál Székely István, Fischl József, Ivanich Ferencz, Ráduly János és Földes Tamás erdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott m. kir. főerdőmérnököket, Kováts Béla, Gabnay Ferencz és Linszky Károly m. kir. főerdőmérnököket, Lánczy Antal erdőtanácsosi czimmel felruházott m. kir. főerdőmérnököt, Babos József erdőfelügyelői czimmel felruházott m. kir. főerdőmérnököt, valamint Balogh Dezső, Bayer Ágoston és Bécsy Rezső m. kir. főerdőmérnököket m. kir. erdőtanácsosokká. Hajdú Lezső, Vaitzik Ede, Szeleczky János, Erdősy Bálint, Huszár Kornél, Pásztor Sándor, Holtmann Dezső, Vály Ferencz, Gyáry Kálmán, Rónay Imre, Puskás István, Huszár Pál, Sándor Jenő és Jeszenszky Ferencz m. kir. erdőmérnököket m. kir. főerdőmérnökökké, a horvátszlavonországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál: Petényi Iveresztély erdőtanácsosi czimmel felruházott kir. főerdőmérnököt kir. erdőtanácsossá, Urbánszky István és Melcsiczky Pál kir. erdőmérnököket kir. főerdőmérnökökké ; az összesített közös rangsorozatú létszámban : Pálffy Mihály, Comaniciu János, Molnár Antal, Dienes Béla, Firke Mihály, Pukács Endre és Krall János m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Pascu Viktor m. kir. segéderdőmérnököt kir. alerdőfelügyelővé, Imreh Ferencz, Rákosi István, Törzs Arthur, Jeflmann Béla, Puskás Károly, Cseleji József, Bertram I. Albert, Salix Gyula, Radonics Vazul, Törzs István, Gohn Emil, Egry József és Bertsik Andor m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Prunyi Albert m. kir. segéderdőmérnököt kir. alerdőfelügyelővé, Pilz Alfréd, Glock Géza, Nagy László és Fridrik Árpád m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Zavicsa József m. kir. segéderdőmérnököt kir. alerdőfelügyelővé, Bartók Ernő, Papp Gusztáv, Schaáb Bálint és Paksa Endre m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Barrois Andor püspöki uradalmi főerdészt kir. alerdőfelügyelővé, továbbá Fodor Vincze, Szukics Ferencz, Jaczó András, Kovács Tivadar, Csutak Álmos, Nagy Lajos, Pártos Gyula, Spangel Ernő, Zseleznyák Leó, Orbán József, Pászthory Ödön, Zsuffa Béla, Révay Ferencz és Muresianu Aurél m. kir. erdőmérnök-gyakornokokat m. kir. segéderdőmérnökökké. A budapesti tojástőzsde árjegyzése. Február 14-én. Tiszavidéki eredeti 121 K. Kosáráru (11%—11*/1 darab 1 K.) átszámítva 122.54—125.22 K. Irányzat: lanyha. Időjárás: hideg. E rovat folytatása ősz 54-ik oldalon van. ' TS--Vérszegénység, idegesség, gyengeség és az ezekkel járó egyéb bajok gyógyítására orvosok is a KRIEL Dr.„ JSBUSt ajánlják. 37281 Üvegje 3 korona 20 fillér gyógyszertárakban. KÖZOKTATÁS. *** Mintatanítás a Pedagógiai Szemináriumban. A fővárosi Pedagógiai Szemináriumban ma délelőtt az összes fővárosi iskolák kiküldöttjei előtt Drózdy Győző fővárosi tanító gyakorlati mintatanítást tartott. A tanítás tárgya földrajz volt, a negyedik osztályban. Tananyag : a Sajó és Hernád vidéke. Drózdy a tanításban a diadalmas angol módszert mutatta be, mely a vidékkel mindigaz embert hozza kapcsolatba. A régimódi földrajzoktatás csupán adathalmozásban merült ki, amit a gyermek nem tudott megemészteni. Drózdy a memória helyett a fantáziát és logikát foglalkoztatta, s mivel a gyermekek a vidék hegyeit gyurógummiból maguk formálták meg , a munkásiskola nagy elvét is megvalósította. A tanítást hosszú vita követte. 23 Szőlői értekezlet a Feministák Egyesületében. Annak az erélyes propagandának szolgálatában, amelyet a gyermek egészséges testi és lelki fejlődése érdekében a Feministák Egyesülete állandóan kifejt, a legközelebbi értekezlet e hó 19-én, csütörtökön, este 6 órakor lesz az egyesület helyiségében (V. Mária Valéria utcza 12. sz., II. em.). Ez alkalommal Deutsch Ernő dr. tart előadást az alvás jelentőségéről a gyermek fejlődésére nézve. Az előadást követő vitában mindenki résztvehet. Az egyesülethez nem tartozó vendégek 40 fillér belépődíjat fizetnek. *** A polgári leányiskola reformja. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület reformbizottsága Mezey Lajos elnöklete alatt tegnap kezdte a hétosztályú polgári leányiskola részletes tantervének tárgyalását. Tass Ferencz előadó javaslata szerint az alsó négy osztálynak megmarad a jelenlegi tanterve, a felső három osztály pedig elágazik kereskedelmi, ipari és gazdasági irányban, úgy hogy az óraszámoknak körülbelül a felét az általános közműveltséget szolgáltató tárgyak, a másik felét a szaktárgyak foglalják el. A bizottság csekély módosítással hozzájárult a javaslathoz, melynek részletei egy későbbi ülésen fognak végleg megállapíttatni. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Az e rovatban közlöttekért a felelősség a beküldőt terheli. Házbéremelés a Közútinál. A mostanában sokat szidott és ócsárolt Jellinekregime alatt az a lakó, aki a Közúti házában lakott, nyugodt lehetett a felől, hogy bár szerződése nincsen, mégsem fogják a házbérét »szájgerolni«. Mióta azonban az új vezérigazgató, Sándor Pál van a vállalat élén, minden házbérnegyed elé aggodalommal nézünk, mert most a szájgerolások napirenden vannak, bár el kell ismerni, hogy azoknak, akik üzlethelyiséget és lakást bérelnek, nem egyszerre stájgerolnak, hanem felváltva, hol a lakást, hol az üzlethelyiséget. Ehhez kétségtelenül joga van a társulatnak, él is, illetve vissza is él vele. A visszaélést abban látom, hogy olyan telkeken épült házaknál szájgerol, amelyeket a várostól ingyen, vagy majdnem ingyen kapott, és amelyeknél a jó példaadást annál is inkább lehetne várni, mert a szájgeroló háziurak nem szokták népgyűléseken, adóellenes gyűléseken és kereskedői gyűléseken szidni a kormányt, hogy így meg úgy nyúzza a polgárságot, felhánytorgatni, hogy a mai rossz és züllött kereseti viszonyoknak is a kormány az oka, és hogy ettől a kormánytól a kereskedők és polgárok nem remélhetnek semmit stb., s az ezzel járó népszerűséget zsebrevágni, erre »re bene gesta« hazamegy és kiadja az ordrét, hogy emelni, emelni a házbéreket, hogy a szegény polgárságon ezzel is üssünk egyet. Ez a kétlaki : Sándor Pál, a Közúti vezérigazgatója és Sándor Pál, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöke. E helyen kérjük Sándor Pált, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnökét, hogy szóljon annak a közúti vezérigazgatónak, hogy hagyja abba a szájgerolást, mert azt ő, mint a kereskedők elnöke nagyon jól tudja, hogy a lefolyt másfél év milyen pusztítást vitt végbe éppen az ő elnöklete alatt álló egyesület tagjai között, és ne tetézzék a rossz időket indokolatlan házbéremelésekkel. Egy a sokakért. Torna a leányiskolákban. Az újonnan megalakított Testnevelési Társulat hasznos dolgot művel a felnőttek tornáztatásával. Van azonban iskoláink egyikében , a női kereskedelmi tanfolyamon egy nagy hiány. Erre óhajtom az illetékes körök figyelmét felhívni. A polgári iskola első három osztályában heti két órai tornatanítást állapít meg a tanterv, a negyedikben heti egy órát. Az idei tanévben sikerült a negyedik osztály részére is 2 órát beilleszteni, ami semmi akadályba nem ütközött és legszívesebben a tanulók fogadták az új »megterheltetést«. A felmentések száma e miatt bizony nem szaporodott. A polgáriból más körbe jutnak a leánykák. Akis középiskolákban folytatják tanulmányaikat, azok jól járnak, ott gondoskodva van testi fejlődésükről, sőt a sportról is némi tekintetben. Akik otthon maradnak, édesanyjuk helyettesei és sokkal hamarabb nagy leányok lesznek, mint avelük egykorú, de még iskolába járó leányok. Könnyen beoszthatják tehát, hogy valamelyik egyesület hölgytornáján résztvegyenek. S hogy a 14—16 éves otthon maradt leánykák mennyire kedvelik a tornát, azt mutatják az egyesületi hölgycsapatok és a mindjobban szaporodó orvosok és tanítók által tartott svédórák altogatottsága. De a serdülő leánykáknak nem csekély százalékát teszik azok, kik a polgári iskola negyedik osztályából a női kereskedelmi tanfolyamon folytatják tanulmányaikat. Sok az óraszám, minden tárgy fontos, nehéz, még magánszorgalomra is van szükség, például nem egy leányka megy be az iskolába soron kívül gépírást gyakorolni. A sok írásbeli munka, az írógép mellett eltöltött órák s még az előadások nemcsak szellemileg erőltetik meg, hanem olyan korban kényszerítik hosszú időn át ülni, mely korban ez feltétlenül káros következményekkel jár. S ezt a foglalkozást egyetlen egyszer sem teszi hangulatossá a torna. A női kereskedelmi tanfolyamról a torna száműzve van és hiányát a növendékeken kívül várjon senki sem érzi ? Dr Kállay Zoltán a ripci szemináriuma Bpest, IV, Magyar u. 3., Kossuth Lajos u. mellett a fogfi vizsgákra való előkészítés terén sikeresen és mérsékelt gilfijisaca teásával a hasonlító átnézetek között első helyen SIS.