Az Ujság, 1914. február (12. évfolyam, 28-40. szám)

1914-02-15 / 40. szám

Vasárnap, 1914. február 15. AZ ÚJSÁG lésnek azt az indítványt fogják tenni, hogy kétezer­ötszáz darab ezerkoronás részvény kibocsátásával emeljék fel a részvénytőkét; a bevételt elsősorban arra fogják felhasználni, hogy a Hungária rész­vényeinek megfelelő számban való megvásárlása útján a legnagyobb magyar és a legnagyobb ausztriai vegyi ipari vállalat között tartós érdek­­közösséget teremtsenek. Benes vezérigazgató meg fogja tartani a Hungária vezetését. Az osztrák egyesület igazgatóságába a Hungária-konszern két tagja fog belépni, az osztrák egyesület pedig három képviselőt küld ki a Hungária igazgató­ságába. Viczinális vasúti vita a Magánmérnökök Szövetségében. A Magánmérnökök Országos Szö­vetségében ma kezdődött meg az a vitasorozat, a­mely hivatva van megállapítani, váljon a m. kir. államvasutaknak a viczinális vasutakra való rá­fizetése való-e és hogy a­mennyiben a széles körök­ben elterjedt ezen felfogás csakugyan megfelel a tényeknek, miként lehetne a helyi érdekű vas­utak és illetőleg a Máv­ pénzügyi helyzetén javítani. A vitaestélyen a MOSz alelnöke, Glasner­ Antal mérnök mutatott rá a kérdés nagy közgazdasági fontosságára, a­melyhez azután Sármezey Endre mint előadó szólott hozzá.­­ Az előadás után Mandl Gyula mérnök és Enyedy Béni, az Agrár­bank igazgatója tartott igen nagy érdekkel hall­gatott előadást. A belügyminiszter a hazai iparért. A belügy­miniszter a közszállítási szabályrendelet határoz­­mányainak pontos betartása érdekében valamennyi törvényhatósághoz rendeletet intézett. Számos esetben volt ugyanis tapasztalható, hogy különö­sen a vármegyei hatóságok az 1907. évi III. tör­­vényczikk 13. §-ának és a közszállítási szabályren­deletnek a külföldi iparczikkek beszerzésére vo­natkozó határozmányait figyelmen kívül hagyják és a külföldi iparczikkek beszerzéséhez szükséges engedélyért vagy egyáltalában nem, vagy pedig elkésve folyamodnak a belügyminiszterhez. Te­kintettel az említett jogszabályoknak nemzetgaz­dasági szempontból is kiváló jelentősségére, a bel­ügyminiszter felhívja a törvényhatóságokat az említett rendelkezések pontos betartására, mert ellenkező esetben a megfelelő megtorló intézkedé­sek szigorú alkalmazására a miniszternek különös gondja lesz. Inségkölcsön Bulgáriában. Szófiából táviratoz­zék . A minisztertanács elhatározta, hogy a hó­dított területek lakosságának beruházásra és vető­magvak beszerzésére 5 milliónyi kölcsönt folyósít. Bosnyák jogi kérdések. A Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ jogügyi szakosztálya tegnap Magyary Géza egyetemi tanár elnöklete alatt gyű­lést tartott, a­melyen az igazságügyminisztériumot Szászy Béla miniszteri tanácsos és Benárd Emil dr. osztálytanácsos képviselték. Magyary Géza dr. el­nök jelentést tett a szakosztály legutóbbi műkö­déséről, ismertette a jogsegély terén elért ered­ményeket és részletesen tárgyalta a muzulmán vallás jogi szabályozásának rendezése érdekében tett lépéseket. Balassa István dr. kultuszminisz­tériumi osztálytanácsos felszólalása után a szak­osztály a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Beichtinger Elek báró nyug. osztályfőnök, Zachár Gyula dr. egyetemi tanár, Baumgarten Nándor dr. közigazgatási bíró, Csillag József és Balkányi Kál­mán, a központ igazgatójának felszólalása után egyhangúlag elfogadta a jogi szakosztály az elnök indítványait az aktuális igazságügyi reformkérdé­­sekre nézve, különösen az új polgári törvénykönyv javaslatával kapcsolatban. Úrbéresek földvásárlása. Tatról jelentik : Vng­­váron a községi úrbéresek megvettek egy birtokot 116.000 koronáért. A vétel azért volt szükséges, mert a vigvári úrbéreseknek alig volt birtokuk és marha­állományukat nem tudták kellően nö­velni. Czimadományozás és kinevezés. A király Eiselt Antalnak, Kisszeben szabad királyi város polgármeste­rének, a fatenyésztés körül szerzett érdemei elismeréséül, 8,a királyi tanácsosi czímet díjmentesen adományozta. A király a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Horváth Ferencz főszámtanácsost és Szitágyi József főerdőszámtanácsost a VI. fizetési osztályba nevezte ki. A király az állami kezelésbe vett községi erdők szolgálati ágazatánál Környei Ferencz, Somoghy Lajos és Ratkovszky Károly főerdőtanácsosi czimmel és jel­leggel felruházott erdőtanácsosokat, a magyarországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál Czékus György fő­erdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőtaná­­csost, Merényi Gyula és Földes János főerdőtanácsosi czimmel felruházott erdőtanácsosokat és Várnay Ödön erdőtanácsost, a horvát-szla­vónországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál pedig Ulreich Gyula főerdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőtanácsost főerdőtaná­­csosokká nevezte ki. A király az erdőfelügyelőségi szolgálati ágazatnál Nepholtz Jenő, Erános Antal János és Hoffmann Gyula dr. erdőfelügyelői czímmel és jelleggel felruházott alerdő­­felügyelőket erdőfelügyelőkké nevezte ki, továbbá az erdő­felügyelőségi szolgálati ágazatnál Czimra József erdőfel­­ügyelői czimmel felruházott alerdőfelügyelőnek az erdő­felügyelői jelleget, Goró Ferencz és Pászthy Ferencz al­­erdőfelügyelőknek az erdőfelügyelői czimet és jelleget, Blattny Tibor alerdőfelügyelőnek a főerdőmérnöki czimet és jelleget; az állami kezelőségbe vett községi erdők szol­gálati ágazatánál Nagy György, Jakab József, Puskás Ferencz és Karvas Emil erdőtanácsosoknak a főerdő­tanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, Bartha Ábel, Deák János, Donáth Sándor és Incze Manó főerdőmérnö­­köknek az erdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, Doempf István főerdőmérnöknek az erdőtanácsosi czimet díjmentesen, Urszinyi György, Schwarcz Rezső, Fejér Kálmán és Binder Béla erdőmérnöknek a főerdőmérnöki czimet és jelleget, a magyarországi kincstári erdők szol­gálati ágazatánál pedig Zachár Jakab, Nagy Károly és Orosz Antal erdőtanácsosoknak a főerdőtanácsosi czímet és jelleget díjmentesen, Koller János, Molnár Imre, Kos­­tenszky Béla, Szádeczky Miklós, Pausinger Károly, Kike Imre és Terényi Sándor főerdőmérnöknöknek az erdő­tanácsosi czimet és jelleget díjmentesen, Papp István, Hamelnyik Béla és Glement Károly erdőmérnököknek a főerdőmérnöki czimet és jelleget adományozta. A földmivelésügyi miniszter kinevezte az állami erdőtisztek összesített közös rangsorozati létszámában az erdőfelü­gyelőségek szolgálati ágazatánál: Hepke Arthur, Véssei Mihály, Simonffy Ákos és Konczwald Ferencz királyi alerdőfelügyelőket a VIII. fizetési osz­tályba királyi alerdőfelügyelőkké; az állami kezelésbe vett községi stb. erdők szolgálati ágazatánál: Petrás Jakab és Szuppek József erdőtanácsosi czimmel és jel­leggel felruházott m. kir. főerdőmérnököket m. kir. erdő­tanácsosokká, Diószeghy Lajos, Lencsés Ambrus, Habel Lambert és Hudák Lajos m. kir. erdőmérnököket m. kir. főerdőmérnökökké, a magyarországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál Székely István, Fischl József, Iva­­nich Ferencz, Ráduly János és Földes Tamás erdőtanácsosi czimmel és jelleggel felruházott m. kir. főerdőmérnököket, Kováts Béla, Gabnay Ferencz és Linszky Károly m. kir. főerdőmérnököket, Lánczy Antal erdőtanácsosi czimmel felruházott m. kir. főerdőmérnököt, Babos József erdő­felügyelői czimmel felruházott m. kir. főerdőmérnököt, valamint Balogh Dezső, Bayer Ágoston és Bécsy Rezső m. kir. főerdőmérnököket m. kir. erdőtanácsosokká. Hajdú L­ezső, Vaitzik Ede, Szeleczky János, Erdősy Bálint, Huszár Kornél, Pásztor Sándor, Holtmann Dezső, Vály Ferencz, Gyáry Kálmán, Rónay Imre, Puskás István, Huszár Pál, Sándor Jenő és Jeszenszky Ferencz m. kir. erdőmérnököket m. kir. főerdőmérnökökké, a horvát­­szlavonországi kincstári erdők szolgálati ágazatánál: Petényi Iveresztély erdőtanácsosi czimmel felruházott kir. főerdőmérnököt kir. erdőtanácsossá, Urbánszky István és Melcsiczky Pál kir. erdőmérnököket kir. főerdőmérnö­­kökké ; az összesített közös rangsorozatú létszámban : Pálffy Mihály, Comaniciu János, Molnár Antal, Dienes Béla, Firke Mihály, Pukács Endre és Krall János m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Pascu Viktor m. kir. segéderdőmérnököt kir. alerdőfelügyelővé, Imreh Ferencz, Rákosi István, Törzs Arthur, Jeflmann Béla, Puskás Károly, Cseleji József, Bertram I. Albert, Salix Gyula, Radonics Vazul, Törzs István, Gohn Emil, Egry József és Bertsik Andor m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Prunyi Albert m. kir. segéd­erdőmérnököt kir. alerdőfelügyelővé, Pilz Alfréd, Glock Géza, Nagy László és Fridrik Árpád m. kir. segéderdő­mérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Zavicsa József m. kir. segéderdőmérnököt kir. alerdőfelügyelővé, Bartók Ernő, Papp Gusztáv, Schaáb Bálint és Paksa Endre m. kir. segéderdőmérnököket m. kir. erdőmérnökökké, Barrois Andor püspöki uradalmi főerdészt kir. alerdőfelügyelővé, továbbá Fodor Vincze, Szukics Ferencz, Jaczó András, Kovács Tivadar, Csutak Álmos, Nagy Lajos, Pártos Gyula, Spangel Ernő, Zseleznyák Leó, Orbán József, Pászthory Ödön, Zsuffa Béla, Révay Ferencz és Muresianu Aurél m. kir. erdőmérnök-gyakornokokat m. kir. segéd­­erdőmérnökökké. A budapesti tojástőzsd­e árjegyzése. Február 14-én. Tiszavidéki eredeti 121­ K. Kosáráru (11%—11*/1 darab 1 K.) átszámítva 122.54—125.22 K. Irányzat: lanyha. Időjárás: hideg. E rovat folytatása ősz 54-ik oldalon van. ' TS­--­Vérszegénység, idegesség, gyengeség és az ezekkel járó egyéb bajok gyógyítá­sára orvosok is a KRIEL Dr.„ JSBUSt ajánlják. 37281 Üvegje 3 korona 20 fillér gyógyszertárakban. KÖZOKTATÁS. *** Mintatanítás a Pedagógiai Szemináriumban. A fővárosi Pedagógiai Szemináriumban ma dél­előtt az összes fővárosi iskolák kiküldöttjei előtt Drózdy Győző fővárosi tanító gyakorlati minta­­tanítást tartott. A tanítás tárgya földrajz volt, a negyedik osztályban. Tananyag : a Sajó és Her­­nád vidéke. Drózdy a tanításban a diadalmas angol módszert mutatta be, mely a vidékkel mindig­­az embert hozza kapcsolatba. A régimódi földrajz­oktatás csupán adathalmozásban merült ki, a­mit a gyermek nem tudott megemészteni. Drózdy a memória helyett a fantáziát és logikát foglalkoz­tatta, s mivel a gyermekek a vidék hegyeit gyuró­­gummiból maguk formálták meg , a munkásiskola nagy elvét is megvalósította. A tanítást hosszú vita követte. 23 Szőlői értekezlet a Feministák Egyesületében. Annak az erélyes propagandának szolgálatában, a­melyet a gyermek egészséges testi és lelki fejlődése érdekében a Feministák Egyesülete állandóan kifejt, a legközelebbi értekezlet e hó 19-én, csütörtökön, este 6 órakor lesz az egyesület helyiségében (V. Mária Valéria­ utcza 12. sz., II. em.). Ez alkalommal Deutsch Ernő dr. tart előadást az alvás jelentőségéről a gyermek fejlődésére nézve. Az előadást követő vitában mindenki résztvehet. Az egyesülethez nem tartozó vendégek 40 fillér belépődíjat fizetnek. *** A polgári leányiskola reformja. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület reformbizottsága Mezey Lajos elnöklete alatt tegnap kezdte a hétosztályú polgári leány­iskola részletes tantervének tárgyalását. Tass Ferencz előadó javaslata szerint az alsó négy osztálynak meg­marad a jelenlegi tanterve, a felső három osztály pedig elágazik kereskedelmi, ipari és gazdasági irányban, úgy hogy az óraszámoknak körülbelül a felét az általános köz­műveltséget szolgáltató tárgyak, a másik felét a szaktár­gyak foglalják el. A bizottság csekély módosítással hozzá­járult a javaslathoz, melynek részletei egy későbbi ülésen fognak végleg megállapíttatni. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Az e rovatban közlöttekért a felelősség a beküldőt terheli. Házbéremelés a Közútinál. A mostanában sokat szidott és ócsárolt Jellinek­­regime alatt az a lakó, a­ki a Közúti házában lakott, nyugodt lehetett a felől, hogy bár szerződése nincsen, még­sem fogják a házbérét »szájgerolni«. Mióta azonban az új vezérigazgató, Sándor Pál van a vállalat élén, minden házbérnegyed elé aggodalommal nézünk, mert most a szájgerolások napirenden vannak, bár el kell ismerni, hogy azoknak, a­kik üzlethelyiséget és lakást bérelnek, nem egyszerre stájgerolnak, hanem felváltva, hol a lakást, hol az üzlethelyiséget. Ehhez kétségtelenül joga van a társulatnak, él is, illetve vissza is él vele. A visszaélést abban látom, hogy olyan telkeken épült házaknál szájgerol, a­melyeket a várostól ingyen, vagy majdnem ingyen kapott, és a­melyeknél a jó példaadást annál is inkább lehetne várni, mert a szájgeroló háziurak nem szokták népgyűléseken, adóellenes gyűléseken és kereskedői gyűléseken szidni a kormányt, hogy így meg úgy nyúzza a polgárságot, felhánytorgatni, hogy a mai rossz és züllött kereseti viszonyoknak is a kormány az oka, és hogy ettől a kormánytól a kereskedők és polgárok nem remélhetnek semmit stb., s az ezzel járó népszerű­séget zsebrevágni, erre »re bene gesta« hazamegy és ki­adja az ordrét, hogy emelni, emelni a házbéreket, hogy a szegény polgárságon ezzel is üssünk egyet. Ez a két­­laki : Sándor Pál, a Közúti vezérigazgatója és Sándor Pál, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöke. E helyen kérjük Sándor Pált, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnökét, hogy szóljon annak a közúti vezérigazgatónak, hogy hagyja abba a szájgero­­lást, mert azt ő, mint a kereskedők elnöke nagyon jól tudja, hogy a lefolyt másfél év milyen pusztítást vitt végbe éppen az ő elnöklete alatt álló egyesület tagjai között, és ne tetézzék a rossz időket indokolatlan házbér­emelésekkel. Egy a sokakért. Torna a leányiskolákban. Az újonnan megalakított Testnevelési Társulat hasznos dolgot művel a felnőttek tornáztatásával. Van azonban iskoláink egyikében , a női kereskedelmi tan­folyamon egy nagy hiány. Erre óhajtom az illetékes körök figyelmét felhívni. A polgári iskola első három osztályában heti két órai tornatanítást állapít meg a tanterv, a negyedik­ben heti egy órát. Az idei tanévben sikerült a negyedik osztály részére is 2 órát beilleszteni, a­mi semmi akadályba nem ütközött és legszívesebben a tanulók fogadták az új »megterheltetést«. A felmentések száma e miatt bizony nem szaporodott. A polgáriból más körbe jutnak a leánykák. A­ki­s középiskolákban folytatják tanulmányaikat, azok jól járnak, ott gondoskodva van testi fejlődésükről, sőt a sportról is némi tekintetben. A­kik otthon maradnak, édes­anyjuk helyettesei és sokkal hamarabb nagy leányok lesznek, mint a­­velük egykorú, de még iskolába járó leá­nyok. Könnyen beoszthatják tehát, hogy valamelyik egyesület hölgytornáján résztvegyenek. S hogy a 14—16 éves otthon maradt leánykák mennyire kedvelik a tornát, azt mutatják az egyesületi hölgy­csapatok és a mind­jobban szaporodó orvosok és tanítók által tartott svéd­órák altogatottsága. De a serdülő leánykáknak nem csekély százalékát teszik azok, kik a polgári iskola negyedik osztályából a női kereskedelmi tanfolyamon folytatják tanulmányai­kat. Sok az óraszám, minden tárgy fontos, nehéz, még magánszorgalomra is van szükség, például nem egy leányka megy be az iskolába soron kívül gépírást gyako­rolni. A sok írásbeli munka, az írógép mellett eltöltött órák s még az előadások nemcsak szellemileg erőltetik meg, hanem olyan korban kényszerítik hosszú időn át ülni, mely korban ez feltétlenül káros következmények­kel jár. S ezt a foglalkozást egyetlen egyszer sem teszi hangulatossá a torna. A női kereskedelmi tanfolyamról a torna száműzve van és hiányát a növendékeken kívül várjon senki sem érzi ? Dr Kállay Zoltán a r­ipci szemináriuma Bpest, IV, Magyar­ u. 3., Kossuth Lajos u. mellett a fogfi vizsgákra való előkészítés terén sikeresen és mérsékelt gilfijisaca teásával a hasonlító átnézetek között első helyen SIS.

Next