Az Ujság, 1918. június (16. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-15 / 141. szám
tt ki Franczia- és Angolország közt.. Az angol alsó- és felsőház vitáiból, angol államférfiak nyilatkozataiból, az angol sajtó fejtegetéseiből világosan kiérezhető az igyekezet, Francziaországot hibáztatni az elszalasztott békealkalmakért és a legutóbbi idők katonai eseményeiért. Látszatra még kölcsönösen biztosítják egymást viszonyuk zavartalan voltáról, de a háború negyedik évében s különösen a németek diadalmas előreszáguldása után ezek az ünnepélyes biztosítások nagyon gyanúsaknak látszanak. Az angoloknak és ennek az utóbbi időben mind több jelét vehettük észre — nem igen van ínyükre Francziaország makacs ragaszkodása háborús végezéljához : Elszász-Lothringia visszaszerzéséhez. Nem áll távol az igazságtól az a föltevés, hogy Francziaország épp ezt kezdi már nagyon is észrevenni s ezért hajlandók most már meghallgatni a német békejavaslatokat. Mert őszintén mondhatjuk, hogy ez a most támadt franczia békehajlandóság nem az az igazi, mely a helyzet tiszta felismeréséből, a humánus érzés föltámadásából, a további vérontástól való visszariadásból ered, hanem abból a döbbenetes meggondolásból, hogy most még olcsóbban szabadulhatnak meg a következményektől, mint hogyha a legutóbbiakhoz hasonló újabb csalások megtörik erejüket s a világ előtt feltárul teljes összeomlásuk borzalmas képe. Nekünk azonban teljesen mindegy, mily motívumokból ered a francziákban kitörést kereső békeszándék. Nekünk minden út, alkalom vagy ürügy jó és kívánatos, mely a béke ügyét csak egy lépéssel is előbbre viszi. Csakhogy mi nem tehetünk semmi egyebet, mint várjuk, hogy az entente népei vagy rákényszerítsék államférfiaikat a béketárgyalások komoly megkezdésére, vagy eltávolítsák azokat, akik a békeakaratnak makacsul útját állják. Az entente népeinek világosan fel kell ismerniök, hogy saját államférfiaik és politikusaik akarják nyújtani, részben egyéni felelősségük rettentő súlyától hajtva, részben hiú, ámító és önámitó hajlandóságukból,, a nemzedékeket ölő háborút. Mennél jobban engedik magukat ámítani és terrorizálni s mennél erősebben tartják vezetőiket, annál kevésbé juthatnak, minden ,békevágyuk és akaratuk daczára, a békéhez. Tisztán látni, erősen akarni és tudatosan cselekedni, — csak ez az út vezetheti ki az entente népeit az egyre fenyegetőbb katasztrófából. Nem elég a meghallgatási hajlandóság ; az elhatározások és tettek dönthetnek csak a békéről. «.'12 országút sarkán, rengeteg házukat, mely már akkor, mint mondom, arról volt nevezetes, hogy házbére a legnagyobb volt Pesten, — egy arany óránkint, hogy már a régi anekdota szagai mellett maradjak. A ház előtt reggelente nagy vásárt csaptak a benne lakó zsidó kereskedők, — akiket a rendőrség e miatt sokszor zaklatott. Tudnunk kell, hogy ekkortájt csak két zsidónak volt megengedve a Pesten lakás. " Abelsberger Salamon volt, az egyik, Liebner Áron a másik. Nekik nem kellett a vásárok alkalmával külön taksát fizetniük, mint sajtsorsosaiknak, akik, ha a hatóságtól egy éjszakára maradási engedelmet tudtak kapni, azért huszonnégy krajczárokat kellett fizetniük. Vasárnap pedig tilos vola zsidónak az utczán mutatkozni. A mai Koronaherczeg-utczában már kétszáz esztendő előtt épült egy Orczy-ház, amely ma is áll. Körülbelül száznegyven éve, hogy a másodikat elkezdték építeni. Akkoron nagyobbéra zsidóság foglalta el emeleteit, — már föloldatván a régi tilalom — s nyitottak benne templomot is, — az elsőt Budapesten, sőt iskolát is. A várban már régesrég volt zsinagógájuk, tudjuk, hogy Zsigmond királyunk alatt már külön utczájuk volt s nagyobbára aranyművesek vagy posztókereskedők valának. 1790-ben találom nyomát annak, hogy tekintettel a Pesten átutazó vagy itt kereskedő zsidókra, a magisztrátus megengedi egy rituális vendéglő nyitását, amelyben az átutazó kereskedők étkezhetnek. A hitközség — illetve a zsidóság egyeteme — tartozott azonban ezért évente kétezer és ötven forintot fizetni a város kasszájába. Az első iskolát 1814-ben nyitották az Orczy-házban, hatósági engedelemmel. November ötödikén kezdődött benne a tanítás. Ugyanez időtájt nyílik meg az első zsidó kórház, melynek vezető orvosa Jakobovits doktor. Külön férfi és külön női osztály, van benne. Ekkor már öt zsinagóga van Pesten. Az első az Orczy-házbeli, a második ugyancsak a Király-utcában volt, a többi nagyobbára magánházakban. Külön templomba jártak a hazai, másba az úgynevezett "frank" zsidók. Az askenász és szefardista zsidókat kell alattuk érteni. A régi Pest krónikása azt írja róluk, hogy : versenyeznek keresztény polgártársaikkal abban, hogy az államnak kitűnő munkásai s jó hazafiak legyenek s ez a verseny a honfiúi erények és társadalmi haladás legszebb gyümölcseit fogja megteremni. Az Orczy-házban lakott, a rabbi, a tanító s a hitközségi elöljárók egy része. Ezek között a három nyelven író poétának, Bernstein Károlynak, írói nevén Hugó Károlynak a szülei is. Apja még nyolcvan esztendős korában is naponta megtette a három emelet útját, hogy lemenjen a kávéházba, melynek asztalainál üzleteket bonyolítottak le, kártyáztak és beszélgettek.Micsoda, nagy feltűnést kelthetett annak idején, mikor az orosz harctérről hazatérő fiatal Hugó Károly megjelent a kávéházban apjával, fényes katonaorvosi uniformisban, mellén a Szent Anna-rend keresztjével ! ? Ezt a szép kitüntetést — akkorában párját ritkító dísz egy zsidó fiatal ember mellén — Hugó orosz fogságban kapta. Mikor elment a lengyel szabadságharczba, az első csaták egyikében elfogták s minden ceremónia nélkül Szibériába készültek deportálni. Még akkor Szibéria nem volt olyan előkelő hely, ahová czárokat literáltak, — tehát Hugó nem volt valami nagyon meghatva a kitüntetés által s kézzel-lábbal iparkodott itthon maradni. Segítségére jött a sors egy hatalmas epidémia alakjában, mely az orosz hadsorok között kezdett pusztítani. Amennyi orvost összeszedhettek, vitték a kórházakba, sőt még a foglyokat is megkérdezték: nem akad-e köztük orvos ? Hugó persze rögtön jelentkezett s olyan buzgóságot fejtett ki orosz ellenségeinek orvoslásában, hogy jutalma szabadságán kivül azzent Anna-rend kereszt jelen. Az utcza felőli fronton az Orczy-házban a gazdagabb zsidóság lakott, az udvarban a szegényebbek s az ■'átmenők*. Értem alatta a Galicziából, Felső-Magyarországról vásárokra, üzletek kötésére leutazott hitsorsosaikat, akik rendesen itt bújtak meg, mert a második József rendelete előtt nem volt szabad még az éjszakát sem a városban tölteniük. Ezek aztán kora hajnalban a ház előtti téren ütöttek vásárt és a vásárnál nagyobb lármát, úgy hogy a városi levéltárban őrzött akta szerint egyik Orczy siralmas panaszszal járul a magisztrátus elé : tiltaná el ezeket a zsidóvásárokat, melyek hajnaltól délelőttig tartanak és pogány lármával járnak. A város eleinte drabantot rendelt ki, de az még jobban kurjongatott, mint az izraeliták s igy végre is befutották a mai zsibáruszérnek megfelelő piaczon a rögtönzött nadrágbörzéket és egyéb gavalléroktól levetett áruk adás-vevését. Száz év előtt Pestnek — egy kútfő szerint — 48—50 ezer lakosa volt. A halandóság négy — egész hat százalékra rúgott. Elenyésző csekély a zsidó halottak száma. Ekkor azonban már volt külön zsidó temető, mely később az Újpest felé vezető út keleti oldalán terült el,— nemrégen szüntették meg ezen, a régi részi t AZ ÚJSÁG Szombat, 1016. JuniLR 15. A politika hírei. A boszniai kormányzó a miniszterelnöknél, Wekerle Sándor miniszterelnök Sárvárról, ahol a bajor királyi párt látogatta meg, ma visszaérkezett Budapestre. Délelőtt fogadta Sarkotics tábornok, bosznia-herczegovsmi kormányzót, akivel hosszasan értekezett. Zichy és Winsischgraetz. Windischgraetz Lajos herczeg közélelmezési miniszter a mai napot is Bécsben töltötte s közélelmezésügyi megbeszéléseit folytatta. Előreláthatólag holnap érkezik vissza Budapestre. Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter Debreczenből ma reggel visszaérkezett Budapestre. Bécsből táviratozzák . Unkelheuser Károly horvát miniszter ma délután V4 órakor Budapestről Bécsbe érkezett. Bizalom: Nagyváradról jelentik . A városi közgyűlés Malatinszki főispán elnöklésével egyhangúlag azt határozta, hogy a kormányt bizalommal üdvözli és közérdekű feladatainak megvalósításában hazafias buzgalommal erélyesen támogatja. Az oláhfalvi mandátum. Az oláhfalvi kerületben tegnap nem Ugrón Jánost választották meg képviselővé, amint a jelentések mondották, hanem ifjabb Ugrón Ákost, Ugrón Ákos udvarhely megyei főispán fiát, és pedig 48-as alkotmánypárti programmal. A kerület munkapárti választói kerestek és találtak is jelöltet, ezen kívül még hárman versengtek ugyancsak munkapárti jelöltségért. A „központ" azonban mindegyiket elutasította, azzal, hogy a munkapárt jelöltje Ugron János, aki a jelöltségről semmi szia alatt le nem mond és akit minden valószínűség szerint egyhangúlag választanak meg. Ugron János, a nemzeti munkapártnak ez a jelöltje azután tegnap -- a nemzeti munkapárt elnökségéhez nem tőle érkezett távirat szerint - a szavazás megkezdése után visszalépett. Pártértekezlet. A nemzeti munkapárt, hétfőn, június 17-én, este hét órakor értekezletet tart, amelyen az indenmitási törvényjavaslatot tárgyalja. A Bizony Ákos elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt az indenmitási javaslatot elvi álláspontjához képest, el nem fogadja. A vitában a párt megbízásából Platthy György fejti ki a párt álláspontját. A párt a katonai ellátási javaslatnál való felszólalással Egry Bélát bízta meg. Szubvenczió nélkül: Rádu Demeter várad!, Frentiu Valér lúgosén Hosszú Gyula szamosújvári püspök és Bucin Vazul balázsfalvi érseki helyettes Nagyváradon megbeszélték Apponyi Albert volt kultuszminiszternek lemondása előtt kiadott azt a rendeletet, amelylyel a Besztercze-Naszód, Nagyküküllő, Fogaras, Szeben és Hustyád megye egyes községeiben lévő gör. kát. román felekezeti iskoláktól az állami szubvenciót megvonta és az illető községekben állami iskola létesítését rendelte el. A püspökök azzal a kéréssel fordulnak Zichy János kultuszminiszterhez, hogy vonja vissza elődje rendeletét. Az egyházi és iskolai főhatóságok a hívők támogatásával tovább is fentartják az iskolákat. A paksi jelölés. A paksi választókerület függetlenségi pártja a képviselőjelöltséget Búza Barnának ajánlotta fel. Búza Barna tegnap kijelentette, hogy ez idő szerint nem akar fellépni, A függetlenségi és 48-as párt elnöksége erre Friedrich István czinkotai pártelnököt ajánlotta, aki együtt járt Károlyi Mihály gróffal Amerikában. Friedrich ma Ábrában Dezső képviselővel a kerületbe utazott. Pártszervezkedés. A szolnoki nemzeti munkapárti kör választmánya az eddig háborús ezatokra átengedett helyiségét újra megnyitotta s működését újra megkezdte. Ebből az alkalomtól meleghangú táviratban üdvözölte Tisza István grófot. Sikertelen franczia támadások* hisibb német siker az Arsuccifil délre. — Az olasz harcatérést visszautasítottunk két olasz támadást. — Albániában visszavertük a francziák támadásait. A nyugati harcz téren a tegnapi nap folyamán nem volt lényeges esemény. Montdidiertől délre a francziák folytatták ellentámadásaikat, de eredményt ezúttal sem tudtak elérni. A támadások ereje észrevehetően csökken. Az entente nagy veszteségei és vereségei mindinkább érezhetővé válnak. Foeh tábornok már nem rendelkezik annyi tartalék felett, hogy az ellentámadásokat oly erővel folytathassa, mint azt a helyzet és a franczia, fővárosát féltő közvélemény megkívánná. A hiábavaló, támadások makacs folytatása csak azt fogja eredményezni, hogy az entente veszteségei még nagyobbak lesznek és hogy a most elpazarolt erők később, ha majd nagyobb szükség lesz reájuk, hiányozni fognak. 1 . A soisson-villers-cotteretsi út mindkét oldalán a németek újból tért nyertek és benyomultak a villers,botteretsi erdőire. A francziák ereje már annyira megfogyott, hogy még az ilyen kisebb helyi jelentőségű támadások kivédésére sem képesek. ~ ~ .... —•. . . Az arczvonal többi részén, a francziák egy , Yperntől délkeletre végrehajtott sikertelen támadásától eltekintve, tüzérségi tevékenységen kívül nem volt lényegesebb esemény.