Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-09 / 8. szám
Péntek, 1920 január 9. AZ ÚJSÁG /■ Csecsemőnyomor Tízezer csecsemő — kelengye nélkül. Papírba pályázott újszülöttek. Amerika, Svájcz és Hollandia segítsége. Csecsemőnyomor ..Leírni is rettenetes. Hát annak a tehetetlen kis apróságnak az első életmegnyilvánulásában, melylyel a világot köszönti, a sírásában már van ráczió 2 — Csecsemőnyomor ... Miben állhat az 2 Mire lehet szüksége egy olyan öklömnyi csecsemőnek, amit nem lehetne előteremteni 2 Valamikor szóra sem érdemes semmiség, — ma beszerezhetetlen drágaság. Ingecske,kötött rékli, kis fejkötő, takaró, fásni és főképp pelenka, pelenka vászonból, flanellból, gummiból. Azelőtt még a legszegényebb háztartásban, ha egyébből nem, régi rongyokbólellett. Most a háború óta és a háború után a rongyokból js kikoptunk és mondjuk meg mindjárt az elején: Budapesten számos anya papírba kénytelen pályázni újszülött gyermekét. Papírpelenka. A csecsemő életfeltétele: a tisztaság. És ugyan mi kell a tisztasághoz ? Egy kis meleg víz. Olyan egyszerű kimondani. Csakhogy a meleg vízhez tűz is kell, a tűzhöz tüzelőanyag ... Honnan ! Ám ha már semmi sincs, az anyatejet a bölcs természet, Isten jósága adja, végre is az ad erőt, életet, fejlődést, egészséget... Anyatej 2 A háború óta az anyatejet sem ingyen mérik. Mert az egészséges anyatejnek is jó táplálkozás a feltétele. És hogyan lehessen jó táplálkozásról beszélni, amikor... Nem, ezt már csakugyan nem kell részletezni. ■ • • • Így van az, hogy a háború alatt és főképp a háború után meg kellett ismerkednünk Budapesten a nyomorúság legszomorúbbjával, a csecsemőnyomorral. Szülőanyáknak, csecsemőknek felerésze jut csak segítséghez. , Beszéljenek ismét a számok. Csak a két végső számot iktatjuk ide, azt, hogy 1913-ban született Budapesten 23.315 csecsemő, 1918-ban pedig 14.735, vagyis 8580 csecsemővel kevesebb ugyanakkor, amikor a lakosság száma legalább 200.000-rel volt több. Ez azt jelenti, hogy amíg 1913-ban minden 1000 lakóra esett 25 születés, addig 1913-ban csak 13,1, amíg tehát a lakosság száma körülbelül 20 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a születések aránya 12,6 százalékkal leszállott Háborús jelenség, ne időzzünk mellette tovább. Amint hogy rendszeres jelenség az is, hogy háború után a születések száma ismét növekszik.. Valóban, 1919-ben a születések száma már körülbelül 19.000-re emelkedett vagyis minden 1000 lakóra már ismét 18,2 születés esett. A születési arány tehát egy év alatt, 1918-ról 1919-re, 5,2 százalékkal javult Bizonyára fontos, hogy minél több gyermek szülessen, de még ennél is fontosabb, hogy a megszületett gyermekek életben is maradjanak. Erről akarunk és erről kell beszélni. Be akarjuk mutatni, mit képes a hatóság a megszületett csecsemők védelmére tenni, és mit kell tenni fokozottabban ezen a téren. Budapest a kormány támogatásából 1917 óta folytat anya-csecsemővédelmi tevékenységet. Miben áll ez ? Gondoskodás a, szülés idejére gyermekágy, segélylyel vagy bábasegélylyel vagy szülőottanban való elhelyezéssel. — Gondoskodás csecsemőkelengyéről az újszülött számára — Szoptatási segélyek adása a szoptató anya részére négy-hat hónapon át -- Végül tej- és élelmiszersegély nyújtása, — ha van miből. Mindezek a segélyezések hivatásos anyavédőnők javaslata alapján történnek, akik az anyáknál rendszeresen havonkint, sőt kéthetenkint eljárnak s tanácscsal, útbaigazítással szolgálnak a csecsemő egészséges táplálása, fejlesztése érdekében. Tulajdonképpen ez a lényege a csecsemővédelemnek. Mert hogy az — tsz Újság tudósítójától, — anyavédőnők a hivatásukat teljesíthessék, hogy az anyáknál meghallgatásra találjanak, ahhoz az szükséges, hogy legyenek képesek valami segítséghez is juttatni az anyát. Ide iktatjuk a főváros anya-csecsemővédelmi tevékenységének három évi statisztikáját kerek számokban: 1917 1918 1919 Születések száma ................. 14.700 14.700 19.000 Szülés idejére gondozásban részesített anyák száma...... 3.000 3.000 4.500 Szoptatási segélyben részesített anyák száma ............ 3.500 6.000 4.500 Csecsemőkerengyében részesített csecsemők száma. .......... 1.400 2.600 6.000 A főváros csecsemővédelmi tevékenységén kívül számbaveendő tevékenység még a Kerületi Munkásbiztosító Pénztáré, mely munkástagjairól, illetve azok családtagjairól intézményesen gondoskodik gyermekágyi segély és szoptatási segély nyújtásával. Kerek számokban Budapesten 1918-ban 2000 anya, 1919-ben pedig 3500 anya részesült a kerületi pénztár ilyetén anyacsecsemővédelmi támogatásában, így állván a dolog 1918-ban körülbelül 8000-re, 1919-ben pedig körülbelül 9500-ra lehet tenni a védelemben részesített anyák számát, vagyis a szülőanyáknak körülbelül a fele részesült valamelyes módon anyavédelmi gondozásban. Havi tíz’húsz koronás szoptatási segélyek. Ahhoz képest, hogy az anya-csecsemővédelem rendszeres munkája tulajdonképpen csak a háború harmadik évében kezdődött meg Budapesten, ez elvégre elég tisztességes haladás ha már az anyák felerésze támogatáshoz jut. Ámde az érem sötétebbik oldala a fontos, az, hogy az anyák, csecsemők másik felerésze, akik épp úgy szorulnak gondozásra, nem részesülnek megfelelő segítségben. Sőt van ennek az éremnek még egy harmadik, legszomorúbb oldala is, hogy tudniillik azok az anyák és csecsemők, akik hozzá is jutnak a gondozáshoz, csak olyan segítséghez jutnak hozzá, ami alig-alig vehető komoly segítségszámba. Szoptatási segélyekről beszéltünk. Mondjuk-e még, hogy mennyi ez a szoptatási segély ? — Havi tíz-husz korona! 1917-ben, 1918-ban 10 korona volt és csak 1919-ben emelhették fel (!) 20 koronára. . Tiz-husz korona ma, vagy akár csak még a tavalyi drágaság idejében is : mihez lehet ebből először hozzáfogni ? De még ezek a 10—20 koronák is szolgálják a czélt, hogy az anyavédőnők meghallgatást szerezzenek az anyáknál s érvényesüljön a legfontosabb csecsemővédelmi elv, hogy az anya maga szoptassa csecsemőjét. Semmi sem mutatja rémesebb szintert az anyák helyzetét, mint az, hogy ezért a havi 20 koronáért is személyesen mentek az utóbbi hónapokban el az illetékes hivatalba és csecsemővel a karjukon fél délelőtt várták a sorsukat, míg ezt a 20 koronát is megkapták! Semmi sem jellemzi szomorúbban a szülőanyák nyomorának fokozatos növekedését, mint az, hogy a míg 1919 első negyedében havonként átlag 600 volt a főváros szoptatási segélyét igénybe vevő anyák száma, addig az év második negyedében ez a havi segély 1800-ra, a harmadik negyedben 2000-re, a negyedik negyedben pedig már havonként átlag 2500-ra emelkedett. És szomorú tény az is, hogy ezeknek a szerény szoptatási segélyeknek nyújtásában is milyen pénzügyi nehézségekkel kell állandóan küzködni. Rettenetes tény: az elszegényedett magyar állam nem képes a legszükségesebbet is áldozni az anyák és csecsemők védelmére, a főváros pedig ez idő szerint is fedezet nélkül, az állam megtérítése reményében teljesíti az elkerülhetetlen kiadásokat Persze, hogy jobb volna a szoptatási segélyt természetben adni: tejben, élelmiszerben 1917-ben, 1938-ban a főváros ki is oszthatott naponkint 5—600 liter tejet ingyen. Egy nagylelkű adakozó, Hirsch Albertné, tette ezt lehetővé. De 1919 óta ez a tejforrás elszikkadt, azóta nincs tejosztás. Anyák és csecsemők ezrei hideg szobában fagyoskodnak. A rettenetes szeniiség még a szoptató anyák kedvezményes ellátását sem tette eddig lehetővé. Intézményes kiépítésre szorul az anyacsecsemővédelem rendszere. Egységet és rendet kell teremteni ezen a téren s ez a feladat a kormányra hárul. Amint a munkásbiztosítás intézményesen és szervezetten gondoskodik a munkásoknak, valamint családtagjaiknak anya-csecsemővédelméről, ezt az intézményes gondoskodást általánossá kell tenni és végig az egész vonalon ki kell terjeszteni az anyacsecsemővédelmet mindazokra, akik arra rászorulnak. Kötelezővé kell tenni már az áldott állapot bejelentését és átfogó koncepczióval fel kell ölelni az anyaság védelmét, a minthogy egységes koncepczió és szervezés után kiált a népgondozás ügye az egész vonalon, azé a népgondozásé, amelynek csupán egy része az anyacsecsemővédelem. Ezrek harcza egy kis csecsemőkelengyéért, Lempoels holland festőnek van egy híres képe: kezek erdeje, ezer meg ezer kéz, kérgesek, puhák, meggémberedettek, ökölbe szorulók — kérve, könyörögve nyúlnak a magasba az isteni gondviselés felé segítségért... Könyörögve, rimánkodva, koldulva, szitkozódva és követelőzve igy keseregnek 1919 óta a szülőanyák ezrei egy kis csecsemőkelengyéért. Az elmúlt esztendőben 19.000 csecsemő született, ezek közül legalább 15.000-ről nem tudott az anyjuk gondoskodni. 1919 októberéig a főváros alig tudott adni valamit is. Nem volt anyag. 1918-ban is már abból élt a fővárosi csecsemővédelem, hogy valamiképp beszerzett 10.000 darab kis lisztes zsákocskát és abból készíttetett csecsemőholmikat. De 1919-re már ez az anyag is kifogyott. A kommün hírhedt szocziális gondozása odáig terjedt, hogy minden elsőszülött csecsemőnek ki lehetett utalni 6 méter vásznat, méterenként 30 koronáért és egy orsó etérnát. A 6 méterről is később leszálloitok 1 méterre. így történt, hogy 1919 októberéig mindössze körülbelül 1000 csecsemőnek lehetett némi csecsemőholmit juttatni. Októberben mozdult meg a külföld és a Vöröskereszt utján megjött az első vagyon szeretetadomány Svájczból. Olyan rettenetes rohant indult meg ezekért a csecsemőkelengyékért és olyan kétségbeesett ostrom tart mindmáig az azóta érkezett újabb svájczi, majd amerikai és hollandi szeretetadományokért, hogy még meg sem érkezett egy-egy újabb vagyon, már elfogyottnak is tekinthető. A svájczi adományokból, amelyeknek kiutalását a Vöröskereszt a fővárosra bízta, el lehetett eleddig látni 5000 csecsemőt, az amerikai babakelengyékből — teljes készlet, vagy részlegesen egy pár holmi — juthatott 1000 csecsemőnek. (Külön fogunk arról szólani, hogy a külföld adományaiból, különösen az amerikai holmiból mi minden meleg alsó ruhanemű jutott a legszegényebb osztály és a középosztály családjainak és hogy ez a sok mindenféle is mily kevésnek bizonyult.) Már a hollandi szeretetadományok szétosztásáról nem a hatóság gondoskodott Pedig jó volna, ha a külföldi szeretetadományok terén is érvényesülne az egységes konczepczió és a mikor olvasi nagy az ínség, megtörténjék minden, a mivel eleje vétessék egyesek kétszeres ellátásának Különösen fontos az egységes, konczepcziózus rendszer a csecsemőkelengyék tekintetében. Látnivaló, hogy az 1919-iki esztendő 19.000 újszülöttje közül és ezek között körülbelül 15.000 csecsemőholmira szoruló csecsemő közül mindez ideig összesen csak 7000 részesülhetett némi ellátásban. Rongyokba, sőt sokszor papírba vő- Rongyokba burkolt csecsemő. 3