Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

S 1921. AZ Ú­JSÁG irányításával. Ebben Betkó Géza, az Amerikai Nép­szava szerkesztője, Boros Jenő bankár, Kuthy Zoltán református lelkész, Jósika-Herczeg Imre, Marczinkó József katolikus lelkész és Kanta Sándor viszik elől a zászlót. Le kell szögeznem azt a tényt, hogy az ameri­kai magyarok felekezeti különbség nélkül — zsidók és keresztények egyaránt — versenyeznek ebben a sza­maritánus­ munkában.­­ Alterióm politikai részére taktikai okokból héte nyilatkozhatom bővebben. Röviden csak annyit, hogy teljes erővel törtetek kitűzött czéltunk felé. W. képviseld. A Reöc­k Iván lemondásával megüresedett tápémind­­szenti kerületben 6576 szavazattal B­u­d­a­h­á­z­y-K­o­b­n­y­a Béla festőművészt választották képviselővé nemzeti munkáspárti programmal Takács József dr. szegedi ügyvéd­ (kisgardapárti) S170, Kórsán Károly 1480 és Kálonyi-papi­ Pál dr. (kisgazda­­párti) 1280 szavazatot kapott. „Legyen vége a forradalmi szellemnek !” (A miniszterelnök expozéja. — A denadstráczia nem a tömegek uralma. — Ne hallgassunk a demagógiára! ■­* Hűvös prem­ier k­o­nfertcsiatgyülésen.)­ ­— And­rássy, Szterényi, Rassay Bethlen beszédéről,, — — Lffy előre nem viseltetünk bizalmatlanság­­i ítat a kormány iránt, — mondja a folyosón Ifvy­i Kisgazdaparti vezér. És ebben Jó hangulatbak­ kez­­dődik a mai ülés. Egyelőre ínéra mond­jdz senki , hogy bizalmatlan, de azt sem raoncsok, hogy i nagy a bizalmuk. Hűvös, t­alózkodó,Egy kicsit­­ ideges és feszült a levegő, mikor B­ellen István , gróf és minisztertársai bevonulnak*r Bethlen so­vány nyaka feltűnően bő garaival nyulik ki. Tomcsányi nagyon kicsi mint egy miniszteri segédtitkár, a­z­mmír megy a mi­niszteréhez, hogy megköszönje a kinevezését. Bethlen föláll és átad egy nagy borítékot a főte­­rembiztosnak. Sokan nyugtalanul feszengeni kez­denek. Azt hiszik, hogy házfeloszlató kézirat ér­kezett. Pedig csak a kormány kinevezését tu­datja a kormányzó. A miniszterelnök beszél. Nyugodt és férfias modora van. Nem idegenkedik a kemény és ener­gikus szavaktól sem, melyeknek nyomán már fölmorajlik hol a jobb-, hol meg a baloldalon az ellenkezés, a­ nehezen visszafojtott indulat és ide­gesség. A disszidensek viszont, a­kiket a kisgaz­dák röviden ,,fertályraágyások“-nak neveznek. — lelkes klakkot, csinálnak Bethlennek. Vörösre tap­solják a tenyerüket és végkimerülésig helyesel­nek meg úgy vanoznak. A visszhang vajmi gyönge. Néha fölcsattan a kisgazdaoldalon is egy bágyadt taps, — de a kereszténypárt fagyos nyugalommal hallgat. Bethlen már több mint félórája beszél, mikor végre megjelenik Bánffy Miklós gróf külügymi­niszter is. Elkésett a bemutatkozásról. Ez neki már régi szokása, hivatásos különjövő. Remélhe­tőleg a népek versenyében nem fog lekésni az Expresszvonatról! Mialatt Bethlen beszél, gyászbaborult szívvel tapasztaljuk, hogy a magyar politikai szótár­­ primadonnája, a­ „destruktív" szó, kimegy a divat­­i­ből. A miniszterelnök mindössze egyszer hasz­nálja­ a közkedvelt kifejezést és helyette mindig azt mondja : Demagógia. A szélsőbaloldalon, az elnöki emelvény árnyé­kában összebújnak a legitimisták: Vázsonyi, Be­­niczky, Ernst, Sándor Pál. Mint a névsorból is látszik, — faj- és valláskülönbség nélkül. A miniszterelnököt beszéde végén a dissziden­­ssek üdvözlik. A kormányprogramol fölött azonnal meg is indul a vita, melynek során Hermann Miksa, Fáy Gyula, Lovász János és Kerekes Mihály beszédeit hallgatják. Lovász uram siet megjegyezni, hogy ő az igazi kisgazdák nevében­­szólal föl! Mit szól ehhez Hermann, a­ki a kis­gazdapárt nevében beszél ! Kerekes elmondja, hogy az önérzet hipertrófiás duzzanatában szen­vedő Hegyeshalmi miniszter milyen goromba volt­ tegnap a mozdonyvezetők küldöttségével. Senkit sem lep meg, a­ki ezt a nagy állam­férfiút ismeri. Utóbb Rassay Károly elégedetlenkedik, mert nem folytatják a vitát ő felsége magyaror­szági utazásáról. Egy kis házszabályvita után megnyugszik Rassay, megnyugszik a Ház, tudo­másul veszik azt, hogy a kormány nem áll helyt az előb­bi kormány cselekedeteiért, szerencsésen törlik a­ hónapok óta heverő interpellácziókat is és félháromkor hazamehet mindenki. A minisztere­lnök program­m­a: Bethlen István gróf miniszterelnök beszéde elején elismerését fejezte ki a lelépő­ kormánynak. Az új kor­mány feladata az, hogy a keresztény irányzatot a r­á­tapadó salaktól megtisatt­a. A nemzetet irányítani kell. Nem lehet ott folytatni, a­hol Tisza István abba­hagyta. Politikánka­t azonban össze kell kötnünk a múlttal, de a régi politika hibáitól meg kell tisz­tulnunk. Az ország elérte régi vágyát, a függetlenséget, a­melyhez minden körülmények között ragasz­nunk kell. Az ország romlását három faktorra vezeti vissza. Első a történelmi helyzet, m­elyben négyszáz év óta voltunk. Másodszor a­ faji hibák, a­melyek testünkben és lel­künkben jelentkeztek. A harmadik az az ötvenéves időszak, a­mely alatt intelligencziánk leromlott. A négy­százados idő alatt elvesztettük külpolitikai érzésünket és egy jogászi észjárás fejlődött ki bennünk. Azt hittük, hogy jelszópolitikával meg­védelmezzük nagy nemzeti érdekeinket. Az állami életet túlbecsül­tük, pedig a nemzet csak akkor erős, ha az egyesekben van inic­iatíva, kultúra és erő. Faji hibáink közül hiúság, restség és az önfegyelem hiánya lépett előtérbe. A harmadik faktor a gazdasági bukás, melyben az egész magyar középosztály áldoza­tul esett. A középosztály húzódozott az ipar és kereske­delemtől s igy az olyan kezekbe került, a­kik nem érez­tek, vagy még ma sem éreznek a­ nemzettel­­együtt. A darabontkorszak alatt kiderült, hogy nem elég a­ jog, a hatalom is kell. Meg kell fékezni a destrukc­ió minden nemét. Az egészséges társadalmi politika alapja a kis­­gazd­atársadalom lesz. • • A fontost az, hogy art­­ország ne hallgasson a dema­gógokra. A forradalomnak vége van, legyen vége a for­radalmi szellemnek is. A keresztény politika új orien­tálódást jelent a demokrácieia és a szabadság felé. A szabadság csak eszköz, ni­e­­­zés. A demokráczia az ál­lam uralmi formájának berendezkedése. Az igazi de­­mokráczia biztosítja az intelligenczia vezető szerepét. A kormány kötelessége, hogy a szabadságjogokat helyreállítsa, de ne engedje hatalomra azokat, kik az országot bajba juttatták. Mihelyst, kellő sajtótörvényünk lesz, akkor a kormány a kellő időben a­ sajtószabadságot helyreállítja. .A gyülekezési és egyesülési jogot a­ kormány mindenképpen helyre ak­arja állítani. A kormány be fogja terjeszteni a választójogi javas­latát. A főrendiház reformjára is sor kerül. A közigaz­gatást is szükségszerűen megreformálja. A kormány a törvénykönyvvel kezében végre fogja hajtani a földbirtokreformot. Ellene van minden lármás antiszemitizmusnak és a jogrendet megvédi. A hatóságokat hatáskörükbe szorítja vissza. A menekült tisztviselőket átképző tanfolyamok segítségével más pályákra tereli. Az agrárreformot a vagyon­váltsággal kapcsolatban oldja meg. Még ez évben életbe lépteti a szabadforgalmát. Kül­politikában a béke végrehajtását kötelességének tartja, de nem feledkezh­etik meg a belső ku­túrán­ a kapcsolat­ról, mely a megszállott területek lakosságához fűz. A kormány az 1920. évi 1. t.-czikk alapján áll.. Szünetel a királyi hatalom gyakorlása. A kormány a béke életbeléptetéséig nem vonja le ennek konzekven­­c­iáit. A kormány ellene fog szegülni minden egyoldalú törekvésnek. Felszólítja a nemzetgyűlést, hogy ezzel a kérdéssel ne bolygassa meg a magyar közélet nyugalmát A kormány több közigazgatási, kereskedelmi és pénzügyi természetű törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Elő van készítve a mezőgazdasági kamarák felállí­tása is. Az állam kénytelen átszervezni a nemzeti hadsere­get, a­nélkül azonban, hogy a nemzet biztonságát veszélyeztetné. Gondoskodni fog az alsó néposztályok megélhetéséről. A munkásbiztosítást kiterjeszti. A kormány koalicziós alapon áll. — Koalicziós alapon, diktatórikus utón! — kiáltja közbe Szilágyi Lajos. — A magyar politikának két pillére van: a kis­­gazdaosztály és a keresztény magyar intelligenczia. Egyesüljenek a pártok, hogy a magyar nemzet élő nagy nemzetté lehessem A kisgazdapárt és a disszidensek élénken ünnepel­ték, beszéde végén gratuláltak a miniszterelnöknek, míg a kereszténypár­t tüntetőleg hallgat. A miniszterelnök programmbeszéde után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjeszti a pénzforgalom szabályozásáról szóló javaslatot.. A programm­ita. A kisgazdapárt nevében egy újdonsült kisgazda, Hermann Miksa szól hozzá a kormány expozéjához. Szkepszissel nézi a miniszterelnöknek azt a törekvését, hogy egységes pártra, törekszik. A párt a kormányt­­ támogatja. Fáy Gyula hosszú beszédet mond a disszi­dens-csoport nevében. 1188100111181 né® Bérfitan kor­mányzása elé. Lovász János hangsúlyossa, hogy az igazi kisgazdák nevében szólal föl és üdvözli a kor­mányt. Kerekes Mihály — a Kassa­y—Balla-csoportból — nem támogatja a kormányt. A kormány összetétele kasztítójelegű. Szóvá teszi azt, hogy Hegyeshalmy k©e­reskedelmügyi miniszter tegnap ráförmedt a mozdony­vezetők küldöttségére és lehordta őket. Mikor a vitátót mára berekeszti az elnök, Bethlen gróf jelenti, hogy a­ kabinet, föntartja az előző kormány összes tör­vényjavaslatait, kivéve a munkásbiztosításit, me­lyet át fog dolgoztatni. Rassay a király magyarországi útjáról szóló vita főleg kk­tatása iránt érdeklődik. Huszár Károly, Bethlen István gróf és Rakovszky István elnök rövid eszmecseréje után, napirendre térnek az ügy fölött és elhatározzák, hogy:' a korm­ányprogramm vitáját holnap folytatják. Végül" a miniszterelnök javaslatára azt is elhatározzák, hogy törlik a Teleki-kormányhoz intézett interpellácziókat.­­ Mit mond a folyosói visszhang? Bethlen expozéja után az elnök Szünetet rendel és a zsibongó folyojón elmondják mindazt, a mit az ülés­teremben nem Ágnak elmondani. Andrássy Gyula erőt a kiváncsi szedek konczentrilnie-'ttvében sokáig tárgyal Nagyatádival, fMikor elve jdik. Az Újság munkatársa megkérdezi a grófot, miiben hatást tett rá a miniszter­­elnök beszéde ? — Szép és bátorhangú beszéd — felel Andrássy. — De a­ keretei meglehetősen bővek és sokféleképpen ki lehet azokat tölteni. Minden a végrehajtástól függ. Én és pártom egyelőre várakozó állásponton vagyunk. A korm­ányprogramm vitájában nem­ veszünk részt Nem akarunk nehézségeket csinálni, nem akarunk kellemetlenkedni... Bottlik József véleménye is érdekelne. Ő hűvösen mosolyog és kitérő választ ad. Nem nyilatkozik. Huszár Károly valósággal menekül az újságírók elől és Vá­­zsonyi vicczekkel felel, de semm­i esetre nem nyilatkozik Bethlen beszédéről. De Szterényi József báró nem csi­nál titkot a véleményéből. — Bethlen beszéde konczepcziós, férfias, bátor. Szembemondot­t igazságokat, melyeknek a miniszter­­elnöki székből nagyobb súlyuk van, mintha más mon­daná. Becsületes, egyenes, nyílt beszéd, melynek nagy szükségét éreztük. A­mit a­ demagógiáról mondott, egymagam is cselekedet. Nagy elismeréssel kell adózni neki azért a liberális nyilatkozatért, a­melyet a jog­­egyenlőégről tett. A régi erdélyi tradicziók szólaltak meg Bethlen Istvánban. Ez a nemes értelemben vett demokráczia. Végtelenül sajná­lm, hogy a­ programm­­ból hiányzik az ipar és kereskedelem. Ez olyan hiány, melyre rá kell mutatnom. Lehet agrárpolitikát pro­gramoiul kitűzni, de az ipart és kereskedelmet egyet­len agrárirányzat sem­ mellőzheti. A Friedrich-párt egyik tagja ebben a pereiben ti­­­tokzatos arczc­al hívja félre Sztevényit. Halkan mondja neki: — Én csak egyre vagyok kiváncsi! Honnan veszi Bethlen azt a 12 évet és 120 milliárdot, a­mi szükséges arra, hogy expozéját meg is valósítsa ? Rassay Károly heves és élénk hangon kritizálja munkatársunk előtt a kormányelnök expozéját. — Igen fontos, igen kényes és igen sürgős kérdé­sekről meglehetősen elasztikus módon nyilatkozott Bethlen. A választójogról, az alkotmány- és a köz­­igazgatási reformról nem beszélt érdemben. Azt már látjuk, hogy bizonyos jogok nagymértékű szűkítését­­ tervezi. Nem mondta meg, mi lesz a főrendiház re­formjával, mi lesz a vármegyével ! A királykérdés­ben — úgy látom — Teleki gróf kikapcsoló, halasztó politikáját akarják folytatni, pedig ez már túlhala­dott stádium. És nem látom a programra megvalósít­­hatásának reális lehetőségeit sem. Mikor Hassaytól elsodor az ár, megüti fülünket az alábbi párbeszéd : — Azért nincs semmi baj. Van, a­ki támogatja a minisztereket.­­ — * I — Egymást támogatják.­­ A­mi nem is olyan bizonyos egyébként. A miniszterelnök beszél. Ellenzéki hangok­. Holnap több szónok vesz részt a kormány pro­­grammja fölött, megindult vitában. Szilágyi Lajos dr. éles beszédre készül. Elsősorban Gömbös Gyula szerep­lését veszi Konczkés alá. Hosszabb­­filippikát intéz a kormány ellen Ereky Károly. Követelni fogja, hogy a kormány nyomban szüntesse meg az összes kivételes törvényeket és intézkedéseket. Ereky Károly így nyi­latkozott holnapi felszólalásáról Az Újság munkatár­sának : — Be fogom bizonyítani, hogy az úgynevezett kivé­teles törvényeknek nincs többé jogosultságuk. Rámuta­tok majd arra is, hogy milyen visszaélések történtek ezen a téren. Nyíltan megmondom, hogy a kivételes állapotot csak üzletkötésre használták fel jobbról és balról egyaránt. Kétórás beszédet szándékozik mondani Grieger Mik­lós dr. A királykérdéssel is foglalkozik majd. Beszédé­ről így nyilatkozott munkatársunknak : — Történelmi perspektívában tárgyalom ezt a témát s arra a konklúzióra kívánok jutni, hogy mind a két szélsőség elsősorban a maga czéljait­ szeretné el­érni és keveset törődik az ország érdekével. A császári és királyi legitimisták így gondolkodnak : Veszszen az ország, csak jöjjön a Habsburg! A szélsőséges szabad király választók így állítják fel tételüket: Veszszen az ország, csak ne jöjjön a HabsburgEgyéb mondani­valóm is lesz. A többi között keveselni fogom azt a de­­mokrácziát, a­mit az új kormány ígért. Drózdy Győző szintén részt vesz a vitában és­­­­mint munkatársunknak mondotta főleg a demokráczia szempontjából teszi meg észrevételeit. Ezenkívül a héttagú ellenzéki csoport sem hagyja szó nélkül a kormány programmját. Az ellenzék nevé­ben Balla Aladár és Rassay Károly fognak felszólalni.

Next