Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
2 1921. VSS triSIG VI. 11. Az ügyvédek bsecsélete a nemzetgyűlés előtt. (Vihar a Fridrich-ügy körül.) A költségvetés vitája a végsőket vonaglik. Egy idő óta már nagyon unalmas. Mint az olyan ember, a kinek a panaszait, lamentácziói, nagyon megszoktuk. Mára azután valahogyan felfrissült egy kicsit, mint a tüdővészes beteg, aki a halála előtt az életerőnek egy különös fellobbanásában szinte egészségesnek látszik. Az igazságügyi tárcza tárgyalása során felvonultak az ellenzék kiváló jogászai, akiket a legnagyobb érdeklődéssel kellett hallgatni. Tulajdonképpen egy kormánypárti jogász kezdte ma reggel, Vitter László, akinek a beszédjét az mentette meg az unalomtól, hogy támadott. Megtámadja az ügyvédi kart, kormánybiztost kíván a budapesti ügyvédi kamara élére, ahol állítólag izgatnak a kormány ellen. Vitter után a kultuszminiszter beterjeszti a kötelező iskolai látogatás szigorításáról szóló törvényjavaslatot és azután kezdődik az ellenzéki jogászok délelőttje. Rupert Rezső hevesen védi az ügyvédi IAIV Varié - Vel szemben, foglalkozik az ügyvédség hazafias és jogvédő tevékenységével, hivatkozik arra, hogy az ügyvéd " sokszor a fejével játszott és az ügyvédek tradiczióihoz híven ma is a szabadságot, ajogrendet, az egyén-jgát védik. Beszél ezirtán Rurqr^ különböző korsmiyzat^ kérdésekről és azt mondja, hogy olyan'polgárai m isja kell teremteni, ahol nagy emberek dirigáljanak és nem nagy urak. A sajtósok elkobzásáról beszélve, megállapítja, hogy nem az igazság vezeti a kormányt. Hiszen vannak lapok, melyek a magánélet szerűségébe avatkoznak, rágalmaznak, a Mái*begszetet támadunk és emlékezzünk vissza, milyen "amíg afl met fog írni a parlament egyik büszkeségéről, a férfias bátorságul Beniczky Ödönről! — mondja Rupert az ellenzék és a közép helyeslése közben. Rupert, aki nagyon szemben áll Beniczky politikájával ! Az erkölcsi integritás megőrzését követeli. Csináljunk egy keleti Angliát Magyarországból. Az igazságügyi tárca költségvetését azért fogadja el, mert az igazságszolgáltatás erősbítését kívánja. Az igazságszolgáltatás a kormány ellenzéke, mert bírálja még a kormány tevékenységét is. Végül határozati javaslatokat nyújt be. Az egyikben követeli, hogy az ügyészséget függetlenítsék a kormánytól, a másikban a katonai bíráskodás és az udvarnagyi bíróság megszüntetését, a harmadikban a bírák és ügyészek illetményeinek szabályozását és a negyedikben az internálásoknak a független bíróság kezébe való adását kívánja. Utolsó határozati javaslatában azt kéri, hogy a bíróságok a magyar Szent Korona nevében ítélkezzenek. (Rassay a párbaj ellen.) Hassay Károly beszél ezután különböző jogi, problémákról. Szól a lakbérrendeletről, megemlítve felháborító eseteket, azután áttér a párbaj kérdsért és megindokolja párbajellenes határozati javaslatit. Ma már a párbajmánia akkora, hogy a lovagias eljárást akarják felhasználni a törvényhozó testület tagjainak terrorizálására. Visszataszító jelenség ez, amely meg akarja fojtani a törvényhozás kritikáját. Hornyánszky Zoltán mondja ezután, hogy nálunk van ugyan jogrend, de ez kicsiny gyermek, amely támolyogva jár. Hosszasan foglalkozik a Friedrich István ellen folytatott bűnügyi eljárással, s azt mondja, hogy ebben az ügyben a jogrend léket kapott, sőt el is sülyedt. Szóváteszi a Britannia-ügyet is. Azt látja, hogy a j elítélt britanniások sehol sem ülnek. Megkérdezi az igazságügyminisztert, hol ülnek az elítélt vádlottak ? — Majd én megmondom ! — biztatja a szónokot Beniczky Ödön. (Tartozzék bármely párthoz ...) Hornyánszky után Bródy Iíró foglalkozik a Friedrich-ügygyel és bár politikailag a legélesebb ellentétben áll Hornyánszkyval, mindenben aláírja azt, amit a Friedrich-ügyben mondott, mert ez nem egy pártnak az ügye, hanem az egész ország ,igazságszolgáltatásának ügye. Mikor az igazságot látja az üldözött oldalán, tartozzék az bármely párthoz, ő is melléje áll! Foglalkozik Váry Albert főügyész távozásának okaival és vizsgálgatja a Friedrich-ügy jogi szépséghibáit. Közben Vitter László furcsa és gyanúsító közbeszólást vág Bródy felé, amiért rendreutasítást, kap, végül pedig kijelenti, hogy az egész félreértés volt. Bródy azután gyönyörű szavakban emlékezik meg az ügyvédi kamaráról, az ügyvédi karról és megvédelmezi Vittor támadásával szemben a kamara elnökét, Pap József dr.-t is, aki a jogtisztelet, a puritán becsület és hazafiasság legnemesebb példányképe. És a mellett még keresztény is! „Fenkölt lelkű, emelkedett, tiszta jellemű ember, akire büszkék lehetünk !“ — mondja Bródy és alaposan megleckézteti Vitter kollégáját, aki megtehette volna megjegyzéseit az ügyvédi kamarában és a helyett idejött, ahol sem tartalmilag, sem személyileg nincsenek informálva. (Elég szteom a sajtótörvény !) A sajtókérdésről szólva, azt bizonyíta Bródy, hogy a Balogh-féle sajtótörvény elég szigorúa, csak nem igen hajtották eddig végre, mert a törvény életbelépése után életbe lépett a cenzúra is, amely nagyrészt felfüggesztette a sajtó felelősségét. A tárcza utolsó szónoka Schlachta Margit, azt kívánja, hogy a válásokat nehezítsék meg. Az igazságügyminiszter válaszol az elhangzott felszólalásokra. Előbb megvédi az ügyvédi kart, amely az igazságügy szolgálatában éppen olyan fontos szerv, mint a bírói kar. Mikor a Tisza-ügyről beszél, összeszólalkozik a Friedrich-pártiakkal, akiknek Szabó József állandóan kellemetlenkedik. De ők nem hagyják magukat. — A becsületünkről van szó ! — kiált Hornyánszky. Két óra után ér véget a délelőtti ülés. Bencska miniszter* bejelenti a katonai czenzwa megszüntetését. ("Bemiczaty pstigy Busszésis sa. &&&&££&§ fg.aj£óV££á.aszsziofit3ól. — M ment* zcÉg&ntéf; v*ész£@tew&tzeiff$@aá.É£z es. f köítségvetés". — Megszüntetik a közérelmezési minisztériumot.) 1. .aé A délutáni ülés izgalmas részéről, az igazság- ügyminiszter szavaztatásáról lapunk más helyén közlünk tudósítást. A honvédelmi tárcsához elsőnek Szilágyi Lajos szólalt föl és három nagyjelentőségű határozati javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. 1. A hadiszolgálatot teljesítő tisztviselők kedvezményeit vonatkoztassák a hadifogságban szenvedett köztisztviselőkre is. 2. A katonai személyek és azok hátramaradottjainak ellátásáról gondoskodjék sürgősen az állam. 3. Jelölje meg a honvédelmi miniszter azokat az egyesületeket és klubokat, ahová katonai személyek beléphetnek és azokat a szaklapokat, amelyekbe dolgozhatnak. Kéri a három határozati javaslat elfogadását, miért vele nagy szolgálatokat teszünk a nemzeti w k-8sia2©raiífesr«SS. Szilágyi Lajos felszólalása után Lingauer Albin emelkedik s^^.1iniyj«kij^Bzéde elején em- lékeztetn i a nemzetgyűlést, TMgy ’ nemrégen még fmut/Aa Mouvé^clmi- miniszternek tapsoltak, a ki VmcMtkm mindazokról a katonatisztekről az uniformist, kik a politizálásba, ártják bele magukat. Kijelenti,hogy nem antimilitarista, de éppen mert szerelése Ragaszkodik a nemzeti hadsereghez, kötelessége a v nmmnzelgyűlésnek, hogy a hadsereget minden politizálástól megóvja. ELismeri, hogy a forradalmak után a belrend fentartásában fokozott szerepet kellett hogy magára vállaljon a hadsereg. A forradalmak óta azonban két év eltelt és már itt az ideje, hogy a katonaság a mellékfoglalkozásaival felhagyjon. Aki sokat forog a malomban, az lisztes lesz. Az a tiszt, aki sokat foglalkozik politikai kérdésekkel, vagy olyan kérdésekkel, amelyek a politikával összefüggésben állanak, önkéntelenül belesodródik aj politikába és politikai felfogását katonai szolgáatába is átviszi. Ne alkalmazzák tehát a tiszte* két T-osztályokban politikai nyomozásokra, ezen* zurára, mert azok nem katonáknak való foglal* hozások. Ő minden áldozatot megszavaz a nemzeti hadsereg számára, de minden fillért sajnál attól a hadseregtől, amelynek akcióképességét politikai szempontok befolyásolják. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy tiltsa el a tiszteket minden politikai, vagy politikával kapcsolatos működéstől a sajtó-, telefon- és táviratcenzúrától és a politikai jellegű nyomozásoktól. Tiltsa el továbbá a tiszteket minden politikai klubba való belépéstől és attól is, hogy szaklapokon kívül máshová nyilatkozatokat adhassanak. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlésnek a honvédelmi miniszter a határozat végrehajtásáról 1921 október elsejéig tegyen jelentést. Lingauer nagy tetszéssel fogadott beszéde után Tömöry Jenő a rekvirált előfogatok, Zeöke Antal pedig a német lovak ügyében tesz rövidebb megjegyzéseket. . A honvédelmi miniszter elen jegyezte a húsvéti hadparancsot A vita berekesztése után Belicska bob védelmi miniszter szólal fel és általános érdeklődés közepette reflektál Szilágyi Lajos kérdésére, hogy Prónay és Ranzenberger alezredesek ellen, mivel azok a felébredt magyarok pucsdísan részt vettek, megindították-e az eljárást, kijelentette, hogy a honvédelmi miniszter elrendelte a vizsgálatot és az ügyre vonatkozólag Dani Balázs a következő jelentést tette: „Megállapíttatott, hogy a nevezett két tiszt semmiféle pucsot nem tervezett, semmiféle pucs tervezéséről nem tudott s a felébredt magyarok vezetőségével semmiféle közösséget nem vállalt A honvédelmi miniszter ezután foglalkozott a húsvéti hadparancscsal és konstatálta, hogy azt a minisztertanácsban elfogadták, Vass és Tomcsányi miniszterek módosításokat is ajánlottak hozzá és végül is Belicska ellenjegyezte, de már a régi szokás is az volt, hogy a legfőbb hadúr parancsai ellenjegyzés nélkül jelentek meg a hivatalos lapban. Kijelenti ezután, hogy Szilágyi Lajosnak mind a három határozati javaslatát elfogadja, azután azt a nagyfontosságú ígéretet tette a nemzetgyűlés előtt, hogy e hó huszadika előtt beterjeszti a nyugdíj törvényt. BSegszStáfe ea 5íaS©s*a5 ecenzara- Kijelenti aztuán Belicska, hogy sohasem foglalkozott politikával. Az egész nemzetgyűlés általános és hosszantartó éljenzések között jelenti ki, hogy ezzel példát akart alkotni. Köszöni a képviselőknek, hogy eddig is támogatták. Folytonos éljenzés és helyeslés közepette jelenti ki, hogy egész működése, arra irányult, hogy a hadsereget visszavigye a laktanyákba. Még nem tart ott, ahol szeretné, ennek azonban az az oka, hogy mikor a nemzeti hadsereg előnyomult, a hadiállapot következtében míg a rendőrséget, csendőrséget, folyam- és vámőrséget megszervezték, sok, neki idegen frmkéziót kellett teljesítenie. Ma már azonban ez az állapot megszűnt. Neki magának is kellemetlen a katonai cenzúra, mert a katonák nem értenek a cenzúrához. Bejelenti, hogy július elsején az egész cenzúra kezelését, az összes nyomozások vezetését a belügyminiszternek adják át, s ezáltal reméli, hogy megszűnik a politizáló katona. Kijelenti, hogy az a feltevés, hogy a hadsereg akcióképessége melléktekintetektől függ, nem áll meg. A nemzeti hadsereg, amelyet mindnyájan szeretünk és támogatunk, engedelmes, korrekt és jó hadsereg, amely feladatának magaslatán áll. A honvédelmi miniszter nemes és magas nívójú beszédét az egész Ház osztatlan tetszéssel fogadta és sokáig ünnepelte a honvédelmi minisztert, majd a hadügyi költségvetést elfogadta. Jül sj.3S3S81bS vaeSásacS. A rendkívüli kládé sok során Beniczky Ödön szólalt föl a gödöllői koronauradalom tételéhez és kifogásolta, hogy Amnak Rendes és rendkívüli költségei száztizerülat milfióra rúgnak. Nem kiván ezzel a tétellel firatkozni és megjegyzéseit majd az uj költségvetés keretében mondja el. Kijelenti, hogy a kormányzó környezetére vonatkozó mustkot tett megjegyzéseiben nem lépte át a jogos kritika határát. Nem személyeket, hanem a rendszert támadta és a honvédelmi miniszter sem tartotta szükségesnek, hogy bárkit is védelmébe vegyen, mivel arra nem is volt szükség. Fölöslegesnek tartja az udvartartást, mivel a törvény expressis verbis csak hivatalt rendelt a kormányzó mellé. Ami azonban a királyi várban, látható, az mindenkiben az udvartartás benyomását kelti. Senkit sérteni nem akart, senkit személyében nem támadott. Fölemlíti azután, hogy a gödöllői vadászterületen megtiltották a nemes vadak üldözését. Kéri, hogy az embert is vegyék be a nemes vadak fogalmába. Kijelenti azután, hogy ha akadna olyan vadásztársulat, ő szívesen engedi, hogy a hajtók őt a vadászállások elé tereljék, de elhárítja magáról a felelősséget, ha azután e miatt majd a vadászokat éri baleseti — Nyulakra nem lövünk! — kiáltja közbe Zeöke Antal — mire többen fölháborodva jelentik ki, hogy ez a megjegyzés mindenkire vonatkozzatik, csak Beniczkyre nem. PlagsstSratis a késérszevetésű miniszcépium. A rendkívüli költségek hetedik szakaszánál Regesdűs pénzügyminiszter szólal fel és beterjeszti a közvélelmezésiminiszteri hon megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A Vjz felgyűlés a javaslatot elfogadja. Azután Fercsük Jenő a hadikölcsönök kamatjának redukálását teszi szóvá, amire Hegedűs Lóránt kijelenti hogy ez a költségvetés, az 1919-es évre vonatkozik, amikor egyáltalán nem volt állam és itt egy betörőbanda uralkodott, aki mindent elvitt, az 1919-es kamatpredukczió tehát nem ronthatja a magyar állam hitelét. Reméli, hogy a hadikölcsönöket bevonhatja a forgalomból és azokat nagy népünnepély keretében a Vérmezőn elégethetik. Neki szüksége van rá, hogy új más gyár belső hitelt kapjon, mert a külső hitel csak déli* báb, ami után reális ember nem szaladhat. A vegle ex SecsteSiss a pére a Sigil Esaira is siert.•» A rendkívüli költségek során a pénzügyminiszter beterjeszt egy javaslatot, amely az eczetsavtermelésből is részesedést kocán az Államnak. Rubinek Gyula kijelenti, hogy elfogadja javaslatát, de kéri, hogy ilyen fontos gazdasági javaslatokat ne hozzanak meglepetésszerűleg a nemzetgyűlés elé. A nemzetgyűlés ezután elfogadta Henzer István javaslatát, hogy a feles és harmados bérletek adófizetését áthárítják a tulajdonosokra. Ehhez a kérdéshez sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula, Kuna P. András és Bodor György szólottak hozzá. Azután Hegedűs Lóránt beterjeszti azt a határozati javaslatot, hogy a részvényváltságot a bankoktól természetben követelhesse, anélkül, hogy azok részvénytőkéjüket felemeljék és az erre szükséges részvényeket a tőzsdén szerezhessék be. Temesváry Imre szólal fel ehhez a javaslathoz és kifejti, hogy a budapesti pénzintézetek több visszaélést követtek el a náluk letétbe helyezett részvényekkel. Itt fokozott ellenőrzésre hívja fel a Pénzügyminisztert, Temesváry után. Huszár Károly ismétli meg Rubinek Gyula előző intelmeit és kijelenti, hogy bármennyire tiszteli is a pénzügyminisztert, nem képes ilyen fontos gazdasági javaslatokat első hallásra megítélni és amennyiben a pénzügyminiszter ezt a módszert megismételné, úgy a legközelebbi jövőben kénytelen lesz vagy tartózkodni a szavazástól, vagy a pénzügyminiszter javaslatai ellen szavazni. A nemzetgyűlés ezután részleteiben is elfogadta a költségvetési javaslatot, mire az ülés nyolcz óra előtti pár perccel véget ért. Bárczy Gstvan Sieszámraneírja. A főkapitány tudvalévően nem engedte meg, hogy Bárczy István a Tattersall épületében beszámolót tartson. Végzését azzal indokolta, hogy azért nem járulhat hozzá a beszámoló megtartásához, mert a Tattersall nem esik Bárczy István kerületébe. A polgárok és munkánsok szövetségének intézőbizottsága ma foglalkozott ezzel a kérdéssel és megütközéssel vette tudomásul a főkapitány végzését. Leszögezték azt a tényt, hogy a közszabadságok ilyen kezelése mellett olyan városi kerületekben, ahol közel 20.000 választó van, nagy zárt helyiségek pedig nincsenek, a képviselők akár két hétig is bíbelődhetnek beszámolójukkal. Az intézőbizottság elhatározta, hogy Drózdyt felmentése alkalmából üdvözli.