Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

2 1921. VSS triSIG VI. 11. Az ügyvédek bsecsélete a nemzetgyűlés előtt. (Vihar a Fridrich-ügy körül.) A költségvetés vitája a végsőket vonaglik. Egy idő óta már nagyon unalmas. Mint az olyan ember, a kinek a panaszait, lamentácziói­­, nagyon megszoktuk. Mára azután valahogyan felfrissült egy kicsit, mint a tü­dő­­vészes beteg, a­ki a halála előtt az életerőnek egy kü­lönös fellobbanásában szinte egészségesnek látszik. Az igazságügyi tárcza tárgyalása során felvonultak az ellenzék kiváló jogászai, a­kiket a legnagyobb érdeklő­déssel kellett hallgatni. Tulajdonképpen egy kormánypárti jogász kezdte ma reggel, Vitter László, a­kinek a beszédjét az men­tette meg az unalomtól, hogy támadott. Megtámadja az ügyvédi kart, kormánybiztost kíván a budapesti ügyvédi kamara élére, a­hol állítólag izgatnak a kor­mány ellen. Vitter után a kultuszminiszter beterjeszti a kötelező iskolai látogatás szigorításáról szóló tör­vényjavaslatot és azután kezdődik az ellenzéki jogászok délelőttje. Rupert Rezső hevesen védi az ü­gyvédi IAIV Varié - Vel szemben, foglalkozik az ügyvédség hazafias és jog­védő tevékenységével, hivatkozik arra, hogy az ügyvéd " sokszor a fejével játszott és az ügyvédek tradiczióihoz híven ma is a szabadságot, a­­jogrendet, az egyén-j­gát védik. Beszél ezirtán Rurqr^ különböző korsmiyzat^ kérdésekről és azt mondja, hogy olyan'­polgár­ai m isja kell teremteni, a­hol nagy emberek dirigáljanak és nem nagy urak. A sajtósok elkobzásáról beszélve, megálla­pítja, hogy nem az igazság vezeti a kormányt. Hiszen vannak lapok, melyek a magánélet szerűségébe avat­koznak, rágalmaznak, a Mái*begszetet­ támadunk és em­lékezzünk vissza, milyen "amíg afl­ m­et fog írni a parla­ment egyik büszkeségéről, a férfias bátorságul Beniczky Ödönről! — mondja Rupert az ellenzék és a közép he­lyeslése közben. Rupert, a­ki nagyon szemben áll Be­­niczky politikájával ! Az erkölcsi integritás megőrzését követeli. Csinál­junk egy keleti Angliát Magyarországból. Az igazság­ügyi tárc­a költségvetését azért fogadja el, mert az igazságszolgáltatás erősbítését kívánja. Az igazságszol­gáltatás a kormány ellenzéke, mert bírálja még a kor­mány tevékenységét is. Végül határozati javaslatokat nyújt be. Az egyikben követeli, hogy az ügyészséget függetlenítsék a kormánytól, a másikban a katonai bí­ráskodás és az udvarnagyi bíróság megszüntetését, a harmadikban a bírák és ügyészek illetményeinek sza­bályozását és a negyedikben az internálásoknak a füg­getlen bíróság kezébe való adását kívánja. Utolsó ha­tározati javaslatában azt kéri, hogy a bíróságok a ma­gyar Szent Korona nevében ítélkezzenek. (Rassay a párbaj ellen.) Hassay Károly beszél ezután különböző jogi, pro­blémákról. Szól a lakbérrendeletről, megemlítve­ felhá­­borító eseteket, azután áttér a párbaj kérd­sér­t és meg­indokolja párbajellenes határozati javaslatit. Ma már a párbajmánia akkora, hogy a lovagias eljárást akar­ják felhasználni a törvényhozó testület tagjainak ter­rorizálására. Visszataszító jelenség ez, a­mely meg akarja fojtani a törvényhozás kritikáját. Hornyánszky Zoltán mondja ezután, hogy nálunk van ugyan jogrend, de ez kicsiny gyermek, a­mely tá­molyogva jár. Hosszasan foglalkozik a Friedrich Ist­ván ellen folytatott bűnügyi eljárással, s azt mondja, hogy ebben az ügyben a jogrend léket kapott, sőt el is sülyedt. Szóváteszi a Britannia-ügyet is. Azt látja, hogy a j­ elítélt britanniások sehol sem ülnek. Megkérdezi az igazságügyminisztert, hol ülnek az elítélt vádlottak ? — Majd én megmondom ! — biztatja a szónokot Be­­niczky Ödön. (Tartozzék bármely párthoz ...) Hornyánszky után Bródy Iíró foglalkozik a Fried­­rich-ügygyel és bár politikailag a legélesebb ellentét­ben áll Hornyánszkyval, mindenben aláírja azt, a­mit a Friedrich-ügyben mondott, mert ez­ nem egy pártnak az ügye, hanem az egész ország ,igazságszolgáltatásá­nak ügye. Mikor az igazságot látja az üldözött oldalán, tartozzék az bármely párthoz, ő is melléje áll! Foglal­kozik Váry Albert főügyész távozásának okaival és vizsgálgatja a Friedrich-ügy jogi szépséghibáit. Köz­ben Vitter László furcsa és gyanúsító közbeszólást vág Bródy felé, a­miért rendreutasítást, kap, végül pedig kijelenti, hogy az egész félreértés volt. Bródy azután gyönyörű szavakban emlékezik meg az ügyvédi kamaráról, az ügyvédi karról és megvédel­­mezi Vittor támadásával szemben a kamara elnökét, Pap József dr.-t is, a­ki a jogtisztelet, a puritán becsü­let és hazafiasság legnemesebb példányképe. És a mel­lett még keresztény is! „Fenkölt lelkű, emelkedett, tisz­­ta jellemű­ ember, a­kire büszkék lehetünk !“ — mondja Bródy és alaposan meglec­kézteti Vitter kollégáját, a­ki megtehette volna megjegyzéseit az ügyvédi kamará­ban és a helyett idejött, a­hol sem tartalmilag, sem személyileg nincsenek informálva. (Elég szteom­ a sajtótörvény !) A sajtókérdésről szólva, azt bizonyít­a Bródy, hogy a Balogh-féle sajtótörvény elég szigorúa, csak nem igen hajtották eddig végre, mert a törvény életbelépése után életbe lépett a c­enzúra is, a­mely nagyrészt felfüggesz­tette a sajtó felelősségét. A tárcza utolsó szónoka Schlachta Margit, azt kí­vánja, hogy a válásokat nehezítsék meg. Az igazság­ügyminiszter válaszol az elhangzott felszólalásokra. Előbb megvédi az ügyvédi kart, a­mely az igazságügy szolgálatában éppen olyan fontos szerv, mint a bírói kar. Mikor a Tisza-ü­gyről beszél, összeszólalkozik a Friedrich-pártiakkal, a­kiknek Szabó József állandóan kellemetlenkedik. De ők nem hagyják magukat. — A becsületünkről van szó ! — kiált Hornyánszky. Két óra után ér véget a délelőtti ülés. Bencska miniszter* bejelenti a katonai czenzwa megszüntetését. ("Bemiczaty pstigy Busszésis sa. &&&&££&§ fg.aj£óV££á.aszsziofit3ól. — M ment* zcÉg&n­téf; v*ész£@tew&tz­eiff$@aá.É£z es. f köítségvetés". — Megszüntetik a közérelmezési minisztériumot.) 1­­.­­ .­aé A délutáni ülés i­zgalmas részéről, az igazság- ügyminiszter s­zavaztatásáról lapunk más he­lyén közlünk tudósítást. A honvédelmi tárcsához elsőnek Szilágyi Lajos szólalt föl és három nagy­­jelentőségű határozati javaslatot terjeszt a nem­zetgyűlés elé. 1. A hadiszolgálatot teljesítő tisztviselők kedvezményeit vonatkoztassák a hadifogságban szenvedett köztisztviselőkre is. 2. A katonai személyek és azok hátramara­dottjainak ellátásáról gondoskodjék sürgősen az állam. 3. Jelölje meg a honvédelmi miniszter azo­kat az egyesületeket és klubokat, a­hová ka­tonai személyek beléphetnek és azokat a szak­lapokat, a­melyekbe dolgozhatnak. Kéri a három határozati javaslat elfogadását, miért vele nagy szolgálatokat teszünk a nemzeti w k-8sia2©raiífesr«SS. Szilágyi Lajos felszólalása után Lingauer Albin emelkedik s^^.1iniyj«kij^Bzéde­ elején em- lékeztetn i a nemzetgyűlést, TMgy ’ nemrégen még fmut/Aa Mouvé^clmi- miniszternek tapsoltak, a ki VmcMtkm mindazokról a katona­tisztekről az uniformist, kik a politizálásba, ártják bele magukat. Kijelenti,­hogy nem antimilitarista, de éppen mert szerel­­­ése Ragaszkodik a nemzeti hadsereghez, kötelessége a v nmmnzelgyűlésnek, hogy a hadsereget minden politizálástól megóvja. EL­ismeri, hogy a forradalmak után a belrend fen­tartásá­ban fokozott szerepet kellett hogy magára vállaljon a hadsereg. A forradalmak óta azonban két év eltelt és már itt az ideje, h­ogy a katonaság a mellékfoglalkozásaival felhagyjon. A­ki sokat forog a malomban, az lisztes lesz. Az a tiszt, a­ki sokat foglalkozik politikai kérdé­sekkel, vagy­ olyan kérdésekkel, a­melyek a politikával össze­függésben állanak, önkéntelenül belesodródik aj politikába és politikai felfogását katonai szolgá­­­atába is átviszi. Ne alkalmazzák tehát a tiszte* két T-osztályokban politikai nyomozásokra, ezen* zurára, mert azok nem katonáknak való foglal* hozások. Ő minden áldozatot megszavaz a nem­zeti hadsereg számára, de minden fillért sajnál attól a hadseregtől, a­melynek akc­ióképességét politikai szempontok befolyásolják. Határozati ja­­vaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy tiltsa el a tiszteket minden po­litikai, vagy politikával kapcsolatos működéstől a sajtó-, telefon- és táviratc­enzúrától és a politi­­kai jellegű nyomozásoktól. Tiltsa el továbbá a tiszteket minden politikai klubba való belépéstől és attól is, hogy szaklapokon kívü­l máshová nyi­latkozatokat adhassanak. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlésnek a honvédelmi miniszter a hatá­rozat végrehajtásáról 1921 október elsejéig tegyen jelentést. Lingauer nagy tetszéssel fogadott beszéde után Tömöry Jenő a rekvirált előfogatok, Zeöke Antal pedig a német lovak ügyében tesz rövi­­debb megjegyzéseket. . A honvédelmi miniszter el­­en­ jegyezte a húsvéti hadparancsot A vita berekesztése után Belicska bob védel­mi miniszter szólal fel és általános érdeklődés kö­zepette reflektál Szilágyi Lajos kérdésére, hogy Prónay és Ranzenberger alezredesek ellen, mivel azok a felébredt magyarok pucsdísan részt vettek, megindították-e az eljárást, kijelentette, hogy a honvédelmi miniszter elrendelte a vizsgálatot és az ügyre vonatkozólag Dani Balázs a következő jelentést tette: „Megállapíttatott, hogy a nevezett két tiszt semmiféle pucsot nem tervezett, semmiféle pucs tervezéséről nem tudott s a felébredt ma­gyarok vezetőségével semmiféle közösséget nem vállalt A honvédelmi miniszter ezután foglalkozott a húsvéti hadparancscsal és konstatálta, hogy azt a minisztertanácsban elfogadták, Vass és Tomcsányi miniszterek módosításokat is ajánlottak hozzá és végül is Belicska ellenjegyezte, de már a régi szo­kás is az volt, hogy a legfőbb hadúr parancsai ellenjegyzés nélkül jelentek meg a hivatalos lap­ban. Kijelenti ezután, hogy Szilágyi Lajosnak mind a három határozati javaslatát elfogadja, azután azt a nagyfontosságú ígéretet tette a nemzetgyű­lés előtt, hogy e hó huszadika előtt beterjeszti a nyug­díj törvény­t. BSegszStáfe ea 5íaS©s*a5 ecenzara- Kijelenti aztuán Belicska, hogy sohasem fog­lalkozott politikával. Az egész nemzetgyűlés álta­lános és hosszantartó éljenzések között jelenti ki, hogy ezzel példát akart alkotni. Köszöni a képvi­selőknek, hogy eddig is támogatták. Folytonos éljenzés és helyeslés közepette jelenti ki, hogy egész működése, arra irányult, hogy a hadsereget visszavigye a laktanyákba. Még nem tart ott, a­hol szeretné, ennek azonban az az oka, hogy mi­kor a nemzeti hadsereg előnyomult, a hadiállapot következtében míg a rendőrséget, csendőrséget, folyam- és vámőrséget megszervezték, sok, neki idegen frmkéziót kellett teljesítenie. Ma már azonban ez az állapot megszűnt. Neki magának is kellemetlen a katonai c­enzúra, mert a katonák nem értenek a c­enzúrához. Bejelenti, hogy július elsején az egész c­enzúra kezelését, az összes nyo­mozások vezetését a belügyminiszternek adják át, s ezáltal reméli, hogy megszűnik a politizáló katona. Kijelenti, hogy az a feltevés, hogy a hadse­reg akc­ióképessége melléktekintetektől függ, nem áll meg. A nemzeti hadsereg, a­melyet mind­nyájan szeretünk és támogatunk, engedelmes, korrekt és jó hadsereg, a­mely feladatának ma­gaslatán áll. A honvédelmi miniszter nemes és magas ní­vójú beszédét az egész Ház osztatlan tetszéssel fo­gadta és sokáig ünnepelte a honvédelmi minisz­tert, majd a hadügyi költségvetést elfogadta. Jül sj.3­S3S81bS vaeSásacS. A rendkívüli k­ládé sok során Beniczky Ödön szólalt föl a gödöllői koronauradalom tételéhez és kifogásolta, hogy Amnak Rendes és rendkívüli költségei száztizerülat m­ilfióra rúgnak. Nem ki­ván ezzel a tétellel firatkozni és megjegyzéseit majd az uj költségvetés keretében mondja el. Kijelenti, hogy a kormányzó környezetére vonat­kozó mustkot tett megjegyzéseiben nem lépte át a jogos kritika határát. Nem személyeket, ha­nem a rendszert támadta és a honvédelmi mi­niszter sem tartotta szükségesnek, hogy bárkit is védelmébe vegyen, mivel arra nem is volt szük­ség. Fölöslegesnek tartja az udvartartást, mivel a törvény expressis verbis csak hivatalt rendelt a kormányzó mellé. A­mi azonban a királyi vár­ban, látható, az mindenkiben az udvartartás be­nyomását kelti. Senkit sérteni nem akart, senkit személyében nem támadott. Fölemlíti azután, hogy a gödöllői vadászterületen megtiltották a nemes vadak üldözését. Kéri, hogy az embert is veg­yék be a nemes vadak fogalmába. Kijelenti azután, hogy ha akadna olyan vadásztársulat, ő szívesen engedi, hogy a hajtók őt a vadászállások elé tereljék, de elhárítja magáról a felelősséget, ha azután e miatt majd a vadászokat éri baleseti — Nyulakra nem lövünk! — kiáltja közbe Zeöke Antal — mire többen fölháborodva jelentik ki, hogy ez a megjegyzés mindenkire vonatkozz­­atik, csak Beniczkyre nem. PlagsstSratis a késérszevetésű miniszcépium. A rendkívüli költségek hetedik szakaszánál Reges­dűs pénzügyminiszter szólal fel és beterjeszti a közv­élelmezési­­miniszteri hon megszüntetésére vonatkozó ja­vaslatát. A Vjz f­elgyűlés a javaslatot elfogadja. Az­­után Fercsük Jenő a hadikölcsönök kamatjának redu­kálását teszi szóvá, a­mire Hegedűs Lóránt kijelenti hogy ez a költségvetés, az 1919-es évre vonatkozik, a­mikor egyáltalán nem volt állam és itt egy betörő­banda uralkodott, a­ki mindent elvitt, az 1919-es kamatp­redukczió tehát nem ronthatja a magyar állam hitelét. Reméli, hogy a hadikölcsönöket bevonhatja a forga­lomból és azokat nagy népünnepély keretében a Vér­mezőn elégethetik. Neki szüksége van rá, hogy új más gyár belső hitelt kapjon, mert a külső hitel csak déli* báb, a­mi után reális ember nem szaladhat. A vegle ex SecsteSiss a pére a Sigil Esaira is siert.­­•» A rendkívüli költségek során a pénzügyminiszter beterjeszt egy javaslatot, a­mely az eczetsavtermelésből is részesedést kocán az Államnak. Rubinek Gyula kije­lenti, hogy elfogadja javaslatát, de kéri, hogy ilyen fontos gazd­asági javaslatokat ne hozzanak meg­­lepetésszerűleg a nemzetgyűlés elé. A nemzetgyűlés ezután­ elfogadta Henzer István­ javaslatát, hogy a feles és harmados bérletek adófizetés­­ét áthárítják a tulajdonosokra. Ehhez a kérdéshez so­­korópátkai Szabó István, Rubinek Gyula, Kuna P. András és Bodor György szólottak hozzá. Azután He­­gedű­s Lóránt beterjeszti azt a határozati javaslatot, hogy a részvényváltságot a bankoktól természetben követelhesse, a­nélkül, hogy azok részvénytőkéjüket felemeljék és az erre szükséges részvényeket a tőzsdén szerezhessék be. Temesváry Imre szólal fel ehhez a ja­vaslathoz és kifejti, hogy a budapesti pénzintézetek több visszaélést követtek el a náluk letétbe helyezett részvényekkel. Itt fokozott ellenőrzésre hívja fel a Pénz­ügyminisztert, Temesváry után. Huszár Károly ismétli meg Rubinek Gyula előző intelmeit és kijelenti, hogy bármennyire tiszteli is a­ pénzügyminisztert, nem képes ilyen fontos gazdasági javaslatokat első hallásra meg­ítélni és a­mennyiben a pénzügyminiszter ezt a mód­szert megismételné, úgy a legközelebbi jövőb­en kény­telen lesz vagy tartózkodni a szavazástól, vagy a pénz­­ügyminiszter javaslatai ellen szavazni. A nemzetgyűlés ezután részleteiben is elfogadta a költségvetési javaslatot, mire az ülés nyolcz óra előtti pár perc­c­el véget ért. Bárczy Gstvan Sieszámraneírja. A főkapitány tudvalévően nem engedte meg, hogy Bárczy István a Tattersall épületében beszámolót tart­­son. Végzését azzal indokolta, hogy azért nem járulhat hozzá a beszámoló megtartásához, mert a Tattersall nem esik Bárczy István kerületébe. A polgárok és munkán­sok szövetségének intéző­bizottsága ma foglalkozott ez­zel a kérdéssel és megütközéssel vette tudomásul a fő­kapitány végzését. Leszögezték azt a tényt, hogy a köz­­szabadságok ilyen kezelése mellett olyan városi kerüle­tekben, a­hol közel 20.000 választó van, nagy zárt helyi­­ségek pedig nincsenek, a képviselők akár két hétig is bíbelődhetnek beszámolójukkal. Az intéző­bizottság el­határozta, hogy Drózdyt felmentése alkalmából üdvözli.

Next