Az Ujság, 1921. december (19. évfolyam, 270-293. szám)
1921-12-01 / 270. szám
Budapest, 1921. XIX. évfolyam. 270. száma _ Cswtyrtfik, deezemster 1. * Előfizetési árak: " ~ ",SjjflflfTTI " / " SZERKESZTŐSÉG: ( E|6bívt»_______^&s-i S^L B a 03IUBl tS^L kivételivel minden nap. Budapest, Erzsébeti-köruttf. ROVÁS. I A görög Sziszifus átka volt, hogy a követ valahogyan ajjegy csúcsáig görgette s az utolsó Pilanatba is gurult vele vissza. A magyar politikának is vannak Sziszifusai, de ezek véres verejtékkel és iparkodással ott állnak a kő mellett s mikor végül fáradságuk kárbaveszett, azzal vigasztalhatók, hogy legalább nem másztak a magasba. / Ismét mondjuk: az egységes párt akkor idol lemeniig, ha Bethlen megcsinálja. Az Ugrszaff Pietrat nem sokat veszít vele, ha nem csinálta meg. Sokkal többet ér, ha becsületesen és férfiasan a maga czéljait nézi és leszögezi s aztán vagy el tudja érni, vagy nem. / Hát nem megmondtuk, hogy a kisgazdák olcsóbb búzaárat követelnek majd, ha nekik skellfizgijiií Hff Csakugyan, ezer korona a búza ára deczember 7-éig, de ők azt akarják, hogy végig ennyi legyen. S ha a kormány nem teljesíti kívánságukat, összehívják a nemzetgyűlést és utasítják a kormányt S azt kívánják tőlük, hogy mondjanak le hatalmi szervezetükről! Választójog és demokráczia. Országokabjinsf'lehet teóriákkal kormányozni. A^rtí~nlapotok változásai folyamán a fogaljM fflm.- k és jelszavaknak is gyakran meg'“Vitulozik a jelentőségük és értékük. Teóriákkal és dogmákkal lehet felfordulást csinálni, erőszakot és terrort meghonosítani, veszedelembe dönteni az országot és kompromittálni elveket, de gyakorlati kormányzásra azok nem alkalmasak. A közelmúlt tapasztalatai úgy a világpolitikában, mint hazánk történetében szomorúan illusztrálják ezeket az igazságokat. Ebből a szögletből kell néznünk azt a rendkívül fontos kérdést is, mely rövid idő múlva homloktérbe kell, hogy jusson: a választójog kérdését A nemzetgyűlésnek kell megoldania ezt a kérdést, az alkotmányjogi kérdések komplexumában, s a" megoldástól "függ Magyarország sorsa és jövője. Azzal, hogy a választójogot demokratikus alapra kell helyezni, csak egy jelszó van adva. Tartalmat az ad neki, ha tisztába hozzuk a demokráczia fogalmát a mai gyakorlati politika szempontjából. S itt kapcsolódnak be azok az igazságok, amelyeket fentebb megrögzítettünk. Más értelme volt a demokratikus választói jognak a háború előtti korszakban s más az értelme ma, amikor már vérbe és húsba vágó tapasztalataink vannak e részben. Hisz magától értetődik, hogy a czenzusos választójoggal szemben a demokráczia követelése a jogkiterjesztés. Viszont az általános, titkos, községenkénti választójoggal szemben, ahogy azt legutóbb megismertük, a jogszűkítés még távolról sem jelenti az antidemokratikus szellemet és irányzatot. A demokráczia, mint kormányzati princzipium, nem jelenthet szélsőséget, mert az határos a demagógiával. Parlamentáris államban a nép érdeke nem azt követeli meg, hogy a nép legalsóbb, tehát legszélesebb rétegeinek jusson számarányuk szerint helye a parlamentben, hanem azt, hogy a parlamentbe a legmélsőbb képviselők jussanak, akiknek tudása, jelleme és széles látóköre az egész nép érdekeinek mérlegelését és méltányos kielégítését garantálja. A »demokratikus-e jelzőnek a hangsúlya nem a választókra esik, hanem a választottakra. Mert mit ér a legszélsőbbre kiterjesztett választójog, ha annak eredménye gyanánt például egy osztályparlament vagy egy reakciós parlament jön létre? A demokratikus választójog szélsősége tehát épp a demokráczia esujlátételével járhat. Ez pedig nem lehet czélja egy komoly és gyakorlati demokratisus választójognak. _ / . Már most az a kérdés, hogy a jog kiterjeszt e tés vagy jogszűkítés mit jelent a gyakorlati demokráczia szempontjából? Döntő mozzaimtnál is e kérdésnél a választók minőségét és steín mennyiségét kell kibfészítenünk. A választói jogosultság akkor lesz demokratikus, ha mindazokra ^^aífd,a'Jiík a választójog jelentőségével tí-SzíSmin vannak s nemcsak taEjrtaJfcde, készek is szavaRSrrW frrH’kének szempon #nEN;éren el lehet menni a jogtui^nesztés legszélsőbb határáig, odáig, a JmTyílh|ok a rétegek kezdődnek, a melyekpya^cpa^pjogi tudat nemcsak hogy nem jelszavak, szenvedélyek, ihttal^lk érdekek szerint ingadozik. a jól felfogott demo/ Bethlen István gróf elölről kezdheti és egyáltalán nem bizonyos, ho£y***Wáhoi fáradozása (sikerrel jár-e, mer^^k^Tyzet teljesen összekuszálódott és minden nagyobb koncepczió megvalósítására adpdolatlan. Ma csak a kisgazdapárt teg- Sigyéillásfoglalásának első konkrét következménye bonyolódott le: a dezignált miniszterelnök délután öt órakor audienczián jelent meg a kormányzónál és az ideiglenes államfőre bízta a döntést. Mint értesülünk, a harmadfél óráig tartó kihallgatáson Bethlen István gróf újabb előterjesztést tett a kormányzónak és javasolta, hogy a helyzet tisztázása czéljából több politikust hallgasson meg. Feltűnést keltett, hogy a dezignált miniszterelnök nem adta vissza megbízatását, a miből arra következtetnek, hogy Bethlen István gróf még a tegnapi események után is bízik a sikerben és olyan garancziáivannak, a melyek nem teszik szükségessé, hogy a nemzetgyűlést nyomban feloszlassák. Kiderült ugyanis, hogy a kereszténypárt zöme, a disszidens-csoport és a kisgazdapárt mérsékelt frakciója éppen most, Szabó István kikapcsolása után, alkalmasnak látja apillanatot az új párt megteremtésére. Megszűnt az akadály, ami eddig a kereszténypártot elriasztotta az egybeolvadástól, az agrárpárt vezére saját elhatározásából — mint ő mondotta — félreállt az útból. Nyílt titok, hogy ez az elhatározás nem az agrárpárt vezérének szívéből fakadt, erre kényszerítették, kényszerítették a dezignált miniszterelnökön keresztül. Tény, hogy Errnsz Sándor már három nappal ezelőtt az alábbiakat közölte Bethlen István gróffal, mint a kereszténypárt főfeltételét: • A kereszténypárt, közreműködésére ne számítson a dezignált miniszterelnök, ha Szabó Istvánt beveszi, az új kabinetbe. Informátorunk szerint Bethlen István gróf azért nem adta vissza megbízatását, ami normális viszonyok között parlamentáris kötelessége lett volna, mert kivételes helyzettel áll szemben. Valójában nem tekintik bukott, embernek, hiszen programmját és munkarendjét mind a három pártban elfogadták, csupán erőltetett ideáját: az egységes pártot buktatták meg. Ha Bethlen István gróf nem ragaszkodik mereven a programmja és az egységes párt közötti junktíóhoz, akkor órák alatt újra, ura lehet a helyzetnek. Riadalom a nemzetgyűlés feloszlatása miatt. Bombaként hatott Bethlen István grófnak azt a terve, hogy a kisgazdavárban bekövetkezett kadarexfr- ossífókázik, hanem egyszerűen feloszlatja a nemzetgyűlést. Nyomban meg is indult a mentési akció és a pártvezérek azt a közvetítő javaslatot tették a dezignált miniszterelnöknek, tegyen még egy pókát, mielőtt hozzányúl az ultimarátióhoz. Ez a magyarázata annak, hogy a mai audienczián elejtődött a nemzetgyűlés azonnali feloszlatásának a gondolata. Mint említettük, a nagyatádista csoport kirekesztésével próbálják összekovácsolni az uj pártot s annak azt a marszatát adják, hogy hajszolja keresztül a parlamentben az új választójogi törvényt, szavazza meg az indemnitást, böjtölje ki február 16-ig a többi honatyákat s" aztán jöhet az új választás. A nemzetgyűlés feloszlatásának réme hozta össze elsősorban a pártfrakciókat és lélektanilag Bethlennek lényegesen könnyebb dolga lesz, mint eddig volt. Eddig csak a nagyatádi szócsoport követelte a sürgős házfeloszlatást, eztepatikus érdek maga követeli, mert fölidézi a ■nyersemagógia, az osztályuralom, a Féktelenség és állandó nyugtalanság, 10UUkprecedését. Mi reméljük, hogy a nemzetgyűlés, mely* hivata[l*s* ^ráfatós;jogi kérdést megoldani, n endL. _ iji példáját fogja szemi 'ffl'A í tani. Sok^f,/tapasztaltak és még többéit okulhatják; azonvezet a demokráczia; jelszggának téve* é^jelenezése és tulhajtása* A] lejbrfúlíl# i választójogi szélsőséggel szemben bátranjj^i^UnR^a. jogszűkités ódiumát, mert a választójot demokralizálása annyit ér, a meny nyire valóban demokratikus parlamentnel adja meg a lehetőségből létalapját, frakczió pedig már nem juthat döntő szóhoz «► Bethlen István gróf most a többi frakczió javára billentheti a mérleget. Nagyatádiéle bizonyára rövid időn belül átvonulnak az ellenzék soraiba, mert szinte felesleges említeni, hogy az agrárpárt egységéről terjesztett hírek ezúttal igazán nem felelnek meg a valóságnak. Összehívják a nemzetgyűlést. /Mint ii 11 111111111 liijiii wiiii#iij,'llii V i a terve, iujjgy liimi iii i Mi iji a nemzetgyűlést, Béteten'Tstván gróf ezzel is kedveskedni akar a kereszténypártnak, ahol tudvalévően napok óta sürgetik, hogy ti letartoztatott négy politikus mentelmi ügye bégre a plenum elé kerüljön. A mentelmi bizottság határozata immár ott fekszik Gaál Gaszton elnök asztalán. ,A kereszténypártban szerzett inforkácziónkszerint érthetetlennek találja a párt, miért, hazzá-halasztja a kormány ennek a javaslatnak a tárgyalását, amikor tudhatná, hogy csak ennek a kérdésnek a tisztázását, után melegedhetnek kissé össze a kormánynyal. Nem elégíti ki a pártot Bethlen István, grófnak éppen a kereszténypártban tett ama nyilatkozata, hogy Andrássy Gyula gróf és három képviselőtársa ügyét a független bíróság kezébe tette le. Ezzel kapcsolatosan Pallavicini György, őrgrófi így nyilatkozott: — Ez az informáczió csak tévedés lehet. A miniszterelnök mindenesetre informálva van a dolgok állásáról, ennélfogva valótlanságot nem állíthatott. Andrássy és képviselőtársai immár hat hete vannak letartóztatásban. A letartóztatást nem a független bíróság, hanem a függő ügyészség rendelte el. A letartósztototak bírót nem láttak. Ügyükkel a bíróság nem foglalkozott. A letartóztatás és a fgvatartás tényét nem lehet a bíróságra tolni, ezért kizáróan az ügyészséggel rendelkező magyar kormány felelős. ' , - ■ ■ • Bizonyos, hogy a nemzetgyűlés. Összeülésa után nyomban a négy, letartóztatott képviselő ügyét fogja tárgyalni. Nem lép aktivitásba a középpárt. , A dezigrnd^-jMaKartwwtack délelőtt több poli- 4ik|jíilí il^HlíBcskozott. Ghilány Imre bárót is magjához kérette. A Tisza-kormány volt földmivelésügyi minisztere meg is jelent a miniszterelnökségi palotában és fél óra hosszat tanácskozott Bethlen István gróffal. Informácziónk szerint azt a kérdést is megvitatták, itt van-e az ideje, hogy a nemzeti középpárt aktivitásba lépjen és bekap, csalódjék az egységes pártba. A megbeszélés negatív eredménynyel végződött Informátorünk azt •alábbiakat mondotta a nemzeti középpárt álláspontjáról: ‘ 1 ' ' ! —» Örömmel látjuk Bethlen István gróf femosodását és politikai törekvéseit. Nekünk azonban még nem érkezett el az időnk. Nem vehetünk részt az olyan vártban, ahol például , Vadász Lipótot, Ullmann Adolfot, Wolfner Tivadart idegennek tekintenék. Erkölcsileg támogatjuk Bethlen Istvánt, de aktivitásba még berüléphetünk. Slagyatádiék nélkül kísérlik meg * az egységes párt megalakítását. Ujabb kihallgatások kezdődtek meg. — Bethlen István gróf harmadfél órát időzött a kormányzónál. — Még nem időszerű a nemzeti középpárt aktív bekapcsolódása. — Akczió ajtamzerovillés azonnali feloszlatása ellen. Összehivják a nemzetgprést. —