Az Ujság, 1922. június (20. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
2 Vtázsetrapi vjiUSasztz. A pénzügyminiszter előadása után Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra és terjedelmes beszédben reflektált az elhangzottakra. — A pénzügyminiszter tegnapelőtt összehívott bennünket — mondotta Vázsonyi — és azt kívánta, hogy biztosítsuk az indemnitási vita sima lefolytatását. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy az indemnitási javaslat olyan szerkezetű legyen, hogy elfogadása az ellenzék részére lehetővé váljék. '■ '• — Márpedig ha átnézem a javaslatot, azt látom, hogy tele van alkotmányjogi éspolitikai vonatkozásokkal. Itt van elsősorban a hatodik szakasz, amelyik a választójogi rendeletet törvényesnek jelenti ki. Nem lehet követelni az ellenzéktől, hogy ha megszavazza az indemnitást, mellesleg törvényesítse is a választójogi rendeleteket, valamint a választást. Ezt nem lehet azzal indokolni, hogy 1920-ban így jártak el, mert 1920-ban nem indemnitásban, hanem alkotmányjogi törvényben törvényesítették a választást. Ezenkívül a törvényesítésre akkor szükség volt, mert nem lehehetett a választást másként megejteni az első nemzetgyűlésire, mint rendelettel. Arra kérem, a kormányt, hogy hagyja ki ezt a szakaszt. Itt van továbbá a második pont, a hetedik szakasz, melynek első bekezdésében a kormány a kivételes intézkedéseket megszűnteknek jelenti ki, de mindjárt a következő, bekezdésben a, kormány „ biztosítja magának azt a jogot, hogy a kivételes rendeletekből mindazokat fentartsa, amelyeket jónak lát. A kormány nem kívánhatja az ellenzéktől, hogy olyan bizalommal viseltessék iránta, hogy ilyen kivételes felhatalmazást megadjon. A kivéeteles rendelkezések háromfélék: magánjogiak és " gazdaságiak, másodszor közjogi természetűek (közszabadságok), harmadszor büntetőjogi vonatkozásnak. A magánjogi és gazdasági rendelkezéseknél meg lehet érteni, hogy amíg abnormális a gazdasági helyzet, csak lépésről lépésre történhetik közeledés a normális gazdasági rendhez. Viszont a közszabadságok és a büntetőjog terén nem vagyok hajlandó a kormánynak semmiféle kivételes felhatalmazást adni. Nem vagyok hajlandó pedig azért, mert nemcsak a békekötéstől, hanem immár a béke ratifikálásától számítva is elmúltegy esztendő. Áll ez különösen a sajtóra nézve. A kormány a sajtót továbbra is a kezében akarja tartani, mert az a körülmény, hogy nincsen cenzúra, nem lehet kifogás, mert amíg van kivételes hatalom, a cenzúrát rendeleti után bármikor életbe lehet léptetni. Ezenkívül is megvan a kormánynak az a joga, hogy csak azt az időszaki lapot engedélyezi, melyet jónak lát. Ezenkívül rendelkezik a betiltás jogával is. Épp így teljesen jogosulatlannak tartom, hogy azok a felemelt büntetések, melyek a háború esetére szóltak, továbbra is fenmaradjanak. Kérem a kormány elnökét, hogy ezt a szakaszt is hagyja ki az indemnitásból. A miniszterelnök ajánlata. Vázsonyinak az ellenzék részéről helyesléssel kisért beszéde után Bethlen István gróf miniszterelnök, kért szót és válaszában a többi között a következőket mondotta: — A hatodik szakaszt, amelyet csak azért vettünk fel,hogy az ellenzéknek alkalma nyíljék ehheza kérdéshez hozzászólni, hajlamdó vagyok kihagyni. Hajlandó vagyok továbbá a hetedik szakasznál kellő módosításokat, elfogadni, amelyek megnyugtatóig hathatnak, de az egész szakaszt nem hagyhatom ki, mert a kivételes rendeletek lejárnak, így tehát gyors intézkedésre van szükség. Ez idő szerint körülbelül ezer rendeletet kell a kormánynak évente kibocsátania, ami, ha a nemzetgyűlés útján kellene elintézni, annak teljes munkaképességét igénybe venné. Konkrétumként említem meg, hogy például a lakásrendeletet állag minden negyedévben meg kellene változtatni, ami esetleges kéthavi vitáknak is anyagot szolgáltatna, a szocít5l£ste&& álláspontját túl. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalása után a bizottság elhatározta, hogy a javaslat általános vitáját holnap kezdi meg. Majd fesztelen csevegés indult meg, melynek során a szocialisták részéről Peidl Gyula pártjának álláspontját a következőkben ismertette: *1 . — A kivételes hatalom fentartása nagyon széles rétegeket érdekel. Leginkább azokra nézve súlyos rendelkezés ez, akikkel szemben a kormány politikai véleményük miatt alkalmazta. A kivételes törvények felfüggesztése, jobban mondva hatálytalanítása, feltétlenül szükséges. Az értekezlet este hét óra után ért véget. A pártonkensuli kijsiisaláris és’fiaksalffi'jc. A pártonkívüli képviselők Apponyy Albert gróf elnöklésével hétfőn délelőtt tizenegy órakor értekezletet tartanak a parlament elnöki termében, amelyet Gaál Gaszton elnök készségesen engedett át erre a célra. Meg fognak állapodni, milyen magatartást tanúsítsanak az indemnitási javaslat kapcsán a kormánnyal szemben. Máriíiss Jssz© pszienális,, Az Újság megírta, hogy Márkus Jenő dr. nem jutott be a döntő küzdelembe a gyöngyösi választókerületben, mert a választási biztos 899 aláírást törölt az ajánlóivekről s igy Márkus Jenő dr. nem tudta kimutatni az előirt ezer ajánlást. Ezeknek az aláírásoknak javarésze jogosított választóktól eredő érvényes AZ ÚJBÁG Szombat, 1992 junius 24 aláírás volt s ezen az alapon Márkus Jenő pártja petícióva fogja megtámadni a megválasztott Bozsik Pál mandátumát. A petíciót már át is adták a háznagyi hivatalnak. Erti- Nagy Ernő az ellene elhangzott vádakkal kapcsolatosan ezt mondotta Az Újság munkatársának: — Tíz év óta tart ellenem a hajsza. Aljas hazugság, hogy a megszállott területen levő Beregszászban jártam olyan célból, amelyet velem szemben hangoztatnak. Legutóbb 1920 decemberében voltam ott, amikor a bútoraimat adtam el. Nincs semmi részem a kommunizmus előidézésében. Én voltam Beregben az egyetlen köztisztviselő, aki a kommunizmus alatt nem vállaltamszolgálatot. Egy pillanatig sem szolgáltam a szovjetet, ellenben fegyveres ellenforradalmat szerveztem Beregszászban, amiért el is fogtak és csak a nép szeretete mentett meg az akasztófától. Szemenszedett hazugság az is, hogy Beregben forradalmi állapotok vannak. ,A nép csendes és nyugodt. Én a független magyar bírósághoz fordultam védelemért és az igazságot a parlament előtt el fogom mondani. . FsitSfGs 8,ássEá esaSe a Hgwssí sissjsássfcal. 'Fényes Lászlót nem választhatták meg képviselőnek a pétervásári kerületben, mert jelöltijeit egyszerűen elrabolták , őt az "egri” főszolgabíró • kiutasította "a kérsletből. .Újabban a hevesi alispán is belekapcsolódott ebbe azügybe és elrendelte, hogy Fényes László, továbbá az előzetes letartóztatásban levő Manner Károly, Kiss Dezső és Farkas János földmivesek, valamint Nagy József kovácsmester, mint az államrendre veszélyes elemek, Zalaegerszegen internáltassanak. Ez az alispáni végzés a belügyminiszterhez kerül jóváhagyási végett, aki majd kimondja a döntő szót. Fényes Lászlót és négy társét azzal vádolja a hevesi alispán, hogy egy titkos kommunista szervezetnek tagjai. Ezzel kapcsolatosan Fényes László így nyilatkozott: — Komikus ostobaság, hogy én kommunista agitációt űzök. Ellenbizonyítékul elégannyitmondanom, hogy a legelső voltam, akit a kommunisták lefogtak és vésztörvényszék elé vittek. Majd túszként őriztek a Markó utcában, és a gyűjtőfogházban. Ellenforradalmiság vádja miatt Korvin Ottó elé állítottak. Ha én titkos kommunista agitációt fejtenék ki, akkor talán a budapesti államrendőrség és a különböző nemzetvédelmi osztályok is tudnának róla valamit. A négy embert immár négy hónapja elzárva tartják az egri rendőrségen s most internálni akarják őket. Egy bűnük van: aláíratták a törvényes biró által kiállított ajánlóivemet. Ssendégek a Felvidéken. Legutóbb tudvalévően szétrombolták a Szlovák címü pártlap szerkesztőségét. Emiatt a tót néppárt interpellációt terjesztett elő a prágai nemzetgyűlésen. Hosszabb vita követte az interpellációt s annak során heves öszszeütközésekre került a sor. _ Taussig képviselő nagyon éles beszédet, mondott Micsura, afelvidéki meghatalmazott miniszter ellen. — Micsura mindent megtesz, — kezdte szavait — hogy a Felvidéken olyan állapotokat teremtsen, amelyek jogot nyújtanak a kivételes intézkedések elrendelésére. Ezért teszi ezt, hogy leplezze a saját gazdálkodását és korrupcióját. Micsura kifosztotta József kir. herceg kistapolcsányi birtokát. Ezzel a váddva szemben Micsura azzal védekezett, hogy a kir. herceg kastélyának bútorait nem lopta el, hanem csak elszállittatta,, az ezüstneműt sem lopta el, hanem csak kikölcsönözte és a bort nem maga itta meg, hanem a banketteken, résztvevő hivatalnokok és méltóságok itták meg. Erre az egyik képviselő igy kiáltott közbe: — Micsura miniszter börtönbe való! Taussig képviselő igy folytatta: — Kémeket és agent provocateur-öket nevez ki a kormány. Ha Csehország bírái igazságosak lennének, akkor ezeknek az uraknak egész sora a pozsonyi miniszteri palotát az illavai börtönnel lenne kénytelen felcserélni. Az elnök erre rendreutasította a szónokot, aki folytatólag ezt mondotta: , , Ma nyíltan beszélhetünk a felvidéki eseményekről és megmondhatjuk, hogy Micsura miniszternek börtönben a helye. Újabb elnöki rendreutasítás következett, mire Tauscsig képviselő ezt mondotta: — A kormánylapok hallatlan összegeket kapnak az adópénzekből, hogy leplezzék a felvidéki lehetetlen állapotokat. Egyedül Kassán ,rövid idő alatt tízmillió koronát fordítottak a Slovenski Vychod és a Kassai Magyar Hírlap fentartására. Végül a rutének helyzetéről beszélt a szónok. Követelte, hogy a cseh kormány írja ki ott a nemzetgyűlési és képviselőtestületi választásokat. Ennek a kérdésnek a megoldására egyébként a versaillesi békeszerződés is kötelezi a cseh kormányt. — A nemzetgyűlés megválasztotta bizottságait. Nem honorálták az ellenzékkel kötött paktumok*• A bizottságok megalakultak. — A pénzügyminiszter beterjesztette az indemnitásról szóló törvényjavaslatot. — Az első interpelláció. Az első ellentétek tehát kirobbantak. A nemzetgyűlés mai ülésén a választások alatt az egységes párt, mely fegyelmezetten hozta be saját embereit, kevésbé fegyelmezetten tartotta meg az ellenzéki képviselőkkel való megállapodásokat. A bizottsági választások alatt nem szavaztak azokra a jelöltekre,akiket az ellenzék a nekik fentartott helyekre kandidált. Ez a politika semmiesetre seme egyengette az indemnitás gyors letárgyalásának az útját, pedig a pénzügyminiszter azt meglehetősen sürgeti. Gaál Gaszton elnök az ülést pontosan tíz órakor nyitotta meg. Azután kisorsolta a négy tanácskozási alosztályt. Utána a nemzetgyűlés megválasztotta a két újonnan létesített jegyzői stallumra Csik Józsefet és Hébcrt Edét. Utána megválasztották a bizottságokat, amelynek során az ellenzék sorában bizonyos mellőzések történtek. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti az állami költségvetés első hat hónapra szóló javaslatát és kéri, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz utasítsák. Gaál Gaszton elnök a javaslatot átteszi a pénzügyi bizottsághoz. Majd felhívja az egyes bizottságokat, hogy alakuljanak, meg. Az alakulás idejére az ülést felfüggeszti. Szünet után ■ Gaál Gaszton elnök jelentést tesz a bizottságok megalakulásáról. A bizottságok a következőképpen alakultak meg: Pénzügy: elnök Ráday Gedeon gróf. Földmivelésügy: elnök Mayer János. Külügy: elnök Teleki Pál gróf. Mentelmi: elnök Fáyr Gyula. Közigazgatás: elnök Putnoki Mór. Közjog: elnök Kenéz Béla. Védere: elnök Karafiáth Jenő. Közlekedésügy: elnök Kegyeshalmy Lajos. Munkásügy: elnök Nagy János (egri), Gaál Gaszton elnök ezután javasolja, hogy - a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartsa. Ezek után a Ház áttér a sürgős interpellációra. Szabó István (öttevényi) a gyorsan terjedő veszettség ellen kér orvoslást.. Szabó István földmivelésügyi miniszter beismeri, hogy az interpelláló adatai igazak és sürgős intézkedéseket ígér. Szabó István (öttevényi) és a Ház a választ tudomásul vette. Az újév háromnegyed egy órakor ért véget. Ab fredlszsawiCásFer sxSlS vásregijavaslat» A ma beterjesztett indenmitási javaslat, első szakaszai általános rendelkezéseket tartalmaznak, ám a hatodik szakasz már arról szól, hogy a törvényhozás jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeül. Ezzel szemben a hetedik szakasz a kivételes hatalom megszüntetését helyezi kilátásba, melyre átmeneti időt ad a kormánynak. • Felhatalmazza a kormányt a békeszerződés rendezésének foganatosítására szükséges lépésekre is. A tisztviselők kedvezményes ellátását, 1923 július hó végéig meghosszabbítja. A bevételek sorában a szivarkahüvely és szivarkapapiros után, az adón felül az államnak részesedést biztosít. Az őrlési és forgalmi adók érvényben ijaradnak. A sóbánya-, arany- és ezüstilletékek módosulnak. A lakbérekre vonatkozó kincstári haszonrészesedésről kimondja,, hogy az 1922. évi III. lakbérnegyedre nézve az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték 60 százaléka fizetendő kincstári haszonrészesedés címén. A huszonnyolcadik szakasz a magyar háborús adóssági címletek vagyonváltságdíjmentességéről rendelkezik. A 22-ik szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy a Magyarország területén arányban teljesítendő fizetések kérdését rendeleti úton szabályozza, ,A 25. és 26. szakasz az állami közutak és az államvasutak beruházásairól intézkedik. A '29-ik szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy a lóverseny, totálisátólöltnél feltett, összeg 4 százalékát lóverseny■pályák építésére igénybevehesse. Az országos levéltárat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jogkörébe teszikát. Az indemnitási törvény a kihirdetés napján lép életbe. FsSerssiaESéM a IjepvissuefcrisjESeieSeKjáS. A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága ma ülést tartott, hogy döntést hozzon a képviselők illetményeinek ügyében. Értesülésünk szerint a bizottság azt a javaslatot terjeszti majd a plénum elé, hogy a képviselők ugyannolyan illetményben részesüljenek, mint a hatodik fizetési osztály első fokozatába sorozott állami tisztviselők. Ez az összes illetmény — a természetbeni járandóságokat is pénzben véve — havonként körülbelül kilencezer koronát tesz ki. A $£®ra$festa nSÉs árdeSsessÉgas. A nemzetgyülés szombati ülésének napirendjén az első pont a bizottsági tagok eskütételei E . formalitás után az ellenzék ismerteti mentelmi sérelmeit. Értesülésünk szerint Blassay Károly, Létay Ernő, Saller István, Hegymegi-Kis Pál, Nagy Ernő és Jánosy Zoltán be fogják jelenteni mentelmi joguk sérelmét. Ezek a sérelmekakkor kérték a felsorolt ellenzéki képviselőket, mikor megválasztásuk után a pótválasztások, alkalmával személyes szabadságukban akadályozták. Kívánságuk, hogy a mentelmi bizottság haladéktalanul vegye tárgyalás alá ügyüket. Az interpellációk előtt, amelyek na,gyobbrészt a választási atrocitások körül forognak és erős támadásokat intéznek a kormány ellen, le fog bonyolódni Kaas Albert báró és Nagy Ernő képviselők erőmérkőzése,, amelyre az adottokot, hogy Kaas, Na- N gyot egy ülésen podzsupánnak nevezte, mire a megtámadott azt felelte: — Hazudik a báró ur. Kaas elégtételt kért Nagytól, de ez párthatározatra hivatkozva megtagadta a fegyveres elégtétel, megadását, Kegatekssl a testalapéntdekelsére vitarendező tanzoltsága. A szövetkezett keresztény ellenzék ma délelőtt a képviselőházban szünet alatt értekezletet tartott és elhatározta, hogy öttagú vitarendező bizottságot választ. ■ tanult, amelynek Andrássy Gyula gróf lesz az elnöke.