Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

4 ! Mennyibe kerül a főváros igazgatása? Ereky Károly érdekes adatai a főváros közgyűlésén. — Hétszázezer korona egy-egy alkalmazott évi átlagfizetése. A főváros ssai közgyűlésén Sipőce Jenő ír. elnök Itt,hg szavakkal parentélta el Feleki Béla dr. és Fejérpatak László dr. törvényhatósági bizottsági tagokat. Felesi helyére Rivovits Károlyt hívták be, Fejérpataky helyét pedig a belügyminiszter kijelölése alapján töltik be. Ezután közölte, hogy a lakáskérdést, mint rendkívüli fontosságú ügyet a pénteki folytatólagos közgyűlés első pontjaként tárgyaljék le. Amikor bejelentette, hogy a közmunkatanács hozzájárult az újabb utcaelnevezésekhez és a Petőfi-uk-dból Kami-utca lesz, Olickssthal Samu így kiáltott közbe: — Végre egy alkotás! A napirend során Foek fa® öcsnek tett előterjesztést a soroksári dunai kikötő-bizottság megalakítására. Buday Dezső azt fejtegette, hogy mivel a főváros megépíti a helyi kikötőt, szükségtelen, hogy a kormány nemzetközi kereskedelmi kikötőt, építsen, annál kevésbé, mert ezt francia tőkével akarják végrehajtani. Indítványozta, kérjék fel a kormányt, hogy az erre vonatkozó szerződést a franciákkal ne kössék meg. Az. indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Több költségösszeg és póthitel megszavazása után Édes Endre tanácsnok tett előterjesztést az Új Szent János-kórházi tüdőbeteg-pavilonok építésének befejezése ügyében. A főváros tisermégy új gyógyszertárnyitási kérelmet visszautasított. Az erre vonatkozó előterjesztéshez Bársony Elemér szólalt fel és helyeselte a tanács el utasító álláspontját. Indítványozta, kérjék fel a népjóléti minisztert, hogy új syógyszertárak nyitását mindaddigne engedélyezze, tanig ti közelvédelemi engedélyezett tizennyolc gyógyfszertár nem nyílik meg. A jövőben pedig csak ezen a pályán eltöltött, becsületes múltat jutalmazzák. (Taps a kereszténypárton. Éljen! Ezt várjuk!) Az indítvényt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Szatén az interpellációkra került a sor. Bohu József a munkáskizárások ügyében interpellált és azt kívánta, hogy a tanács írjon fel a kormányhoz, hogy minden eszközzel kényszerítse a GyOSz-t a békéltető tárgyalások újbóli megkezdésére. Az interpellációra Ripecz polgármester közölte, hogy a kormánynak felajánlotta a munkaadók és a munkások közötti közvető szerep vállalását. Müller Antal a vállalkozók számláinak késedelmes elintézése ügyében interpellált, majd sor került Bréky Károly nagy érdeklődéssel várt interpelláció jár ». j , - ■■ - • Miíler interpellációjába kapcsolódva, kijelentette, hogy ezek a látszólagos felső jelentőségű ügyek fontosabbak, mint a nagy közjogi és világnézleti viták. Ezután rátért interpellációjának tulajdonképpeni tárgyára, amely a városok háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslattal van kapcsolatban. Ez a javaslat vonatkozik a fővárosra is, amelytől a tisztviselők javadalmazásával kapcsolatos összes állami hozzájárulásokat megvonja. Ez igen súlyos terhet jelent a fővárosra. Statisztikai adatok alapján közli, hogy a fővárosnak a közigazgatási alkalmazottakkal, tanítókkal és tűzoltókkal összesen 898 alkalmazottja van, akikre egyenként állag 70 iMHBI korona évi jövedelem jut. Ezeken kívül ÜSÖfi üzemi alkalmazott dolgozik a főváros kötelékében, akiknek száma a villamos alkalme kottákkal együtt húszezer főre mnenkedik. A főváros összes alkalmazottainak évi fizetési 11 milliárdot tesz ki. Ezzel a problémával éppen, úgy, mint ahogy az államnak, a fővárosnak is foglalkoznia kell. Amikor az összes adóbevételek mindössze 800 millió koronát jelent ■tehet és a kereseti adó előirányzata másfélmilliárd, együttesen nincs annyi, amekkora összeg a törvényjavaslat törvénnyé válásával a fővárost több kiadásként terhelné. Adóval lehetetlenség lesz minden közigazgatási kiadást fedezni. Közbevetőleg, hogy a főváros üzleti politikáját a megállapítsa, kitér a vízművek ismertetésére és kijelenti, hogy a vizitsem rövidesen tönkre fog menni. Nagyon szerencsétlen politikának oartja, hogy folytonosan csak a napirendest fedezik. Be fog következni, hogy a vízin a Siszterooptm és a közönség- ottmarad teljesen viz nettül. Kérdés, mi a kellemesebb: olcsóbban adják-e a közüzemek termékeit, vagy pedig valamivel drágábban számítsák és ebből biztosítsák a jövőre való fentartásukat is. Újból a városok háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslattal foglalkozva, kijelenti, hogy a torvasnyvak nem szeretne akkora hatalmat a kezébe adni, hogy új üzemekbe beavatkozhassál, de ezt csak addig állja, amíg a közüzemeket megfelelően, vezetik. A közgyűlési többség kényteleníti politikai felelősséget, vállalni, de a tanács a saját szakállára vezeti a üzemet. Egy-egy jó ideát készséggel fogad, akár az angoloktól, akár a kínaiaktól is... — Csak a zsidóktól nem? — kérdezik az ellenzéken. —• Mondjuk ki, hogy a zsidóktól is! Ha az a nemzet javát és a köz épülését célzó idea, akkor a legnagyobb vehemenciával elfogadom. (Helyes! Helyes!) Mondjuk ki, hogy az ilyen elválasztó szempontokat kikapcsoljuk ,és akkor megtaláljuk azt a plattformot, amin együtthaladni kell. Majd három pontból álló indítványt terjeszt elő: 1. A közigazgatás legyen a kerületeké. 2. A központi igazgatás tegyen a városházán, de ne fulladjon bele a részletekbe. 3. Az üzemi igazgatást ne keverjék össze, a közigazgatással és vigyenek bele szakszerűséget. Ezután hosszasan ismerteti az üzemekkel kapcsolatos tapasztalatait. Megismétli, hogy pénzügyi szempontból szükséges az üzemek koncentrálása. Kifogásolja, hogy a tanács semmiféle iniciatívát nem honorál, pedig a Közgyűlés levéleerűsége, nem mnlhét t.l csupán lm. engedélyek megadásában és költségbeaesetek megszavazásában. Beszédét így fejezi be: A lakosság nem azért küldött bennünket ide, hogy ily apró-cseprő ügyekkel foglalkoznunk, hanem hogy anyagi érdekeikért síkraszálljunk! Elég volt már a politizálásból! Kezdődjék meg végre a termékeny munka! Javasolja, hogy a főváros készítsen javaslatot háztartásának rendezéséről. Ezeky rendkívül érdekes ésA nemzetgyűlés ma folytatta a mezőgazdasági munkaviszonyok közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Drezdy Győző azt követelte, hogy a mezőgazdasági munkaviszonyok folytán felmerülő ügyekben a független bíróság ítélkezzék. A falvak szociális nyomorát dúltl. Kassay Károly: Mennyit kaptak a falvak a Horthyakcióból? Drozdy Győző: Terjesszenek a Horthy-akció gyűjtéséről számszerű elszámolást, a parlament elé, hogy megtudjuk, hogy azokat a milliókat, esetleg milliárdokat, kik kapták, nem titkos szervezetek-e. (Helyeslés ez ellenzéken, zaj a jobboldalon.) A javaslatot még általánosságban sem fogadom el. S&intessitive a refeeitreesési kényszert Zalaegerszegen. Szakács Anrer beszéde után áttértek az interpellációkra. A bejegyzett tizennyolc interpelláló közül az első Kelsinger Ferenc volt, aki a zalaegerszegi internáló-tábor ügyét tette szóvá. Éhn Kálmán a kalóriákról beszélt. Hivatkozik Bóka// Árpád egyetemi tanár megállapításaira, melyek Éhn adataival homlokegyenest ellenkeznek. Sok beteg volt a táborban. • Reisehl Blefeid: Beteg a lelkiismeretük! Reininger Ferenc: Álljon elő Görgey képviselőtársam és jelentse ki, hogy együtt állapítottuk meg Kalaegerszegen, hogy a tábor főorvosa ottlétünk alatt állandóan politizált. (Folytonos közbeszólások.) Bogya János: Maga, ne beszéljen! Népbiztos volt! Pikler Emil: Magának a Lipótmezőn van a helye! Belslager Ferenc nagy zajban folytatja beszédét. Elmondja, hogy a tábor vizsgálata közben először neki volt incidense, azután Lakó képviselőnek és végül Bogya János hibapivónak. (Beriltt közbekiáltások balról: Nem Bogyó János, hanem Bogyó János dr., Az Újság munkatársa!) Reisinger Ferenc (A baloldali hirlapírókarzat felé): Pardon, bocsánatot kérek a névcseréért. (Zajos derültség balról.) Reisinger Ferenc azután előterjesztette interpellációját: Hajlandó-e a kormány a jelentkezési kényszert megszüntetni az internálótáborban. Éhn Kálmán személyes megtámadtat és innen szólalt fel és bejelentette, hogy hiteles adatokat fog beterjeszteni, melyeket a tudományegyetem állít ki. Fábián Béla az Oroszországban túszként visszatartott, hadifoglyok ottan töltött idejének hadiévek gyanánt való beszámítása tárgyában interpellált. Bentska Sándor honvédelmi miniszter nyomban válaszolt. A törvény értelmében ugyan csak 1918-ig lehet beszámítani a hadiéveket, de a túszoknál, akik a Péter Pál-erőd gyilkos kazamatáiban sínylődtek, tényleg kivételt kell tenni. Ez az egyéni elbírálás azonban a pénzügyminiszterhez tartozik. Fábián Béla és a Ház a választ tudomásul vette. Rupert Rezső a diplomás emberek ellen megindult exisztenciaüldözés tárgyában interpellált. Az egyetemek bírói jogkört vindikálnak és napról-napra fosztják meg az embereket diplomájuktól poltika alapján. A diplomafosztás azon az alapon történik, hogy valaki évekkel ezelőtt deliktumot követett. Az egyetemi tanácsnak most jut eszébe büntetni ezért. Egy székesfehérvári európai hírű orvos esetét mondja el, Paizs Pál dr.-t politikai okokból fosztották meg a doktori címtől. Az volt nagyjelentőségű fejtegetéseit az ellenzék is helyesléssel fogadta és melegen megtapsolta. Sipócz polgármester kifogásolja, hogy Ereky a főváros közigazgatására a dzsungel kifejezést használta. Ez igazságtalanság a tisztviselőkkel szemben. Ami sí üzemeket illeti, az összes világvárosokban megvannak ezek az anomáliák. A vezetőknek csak elismerését nyilváníthatja, hogy nehéz időkben is becsülettel megálltak, a helyüket. A városok háztartásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a közgyűlés is idejekorán ellástfoglalhat. Ereky Károly a választ tudomásul veszi és kijelenti, hogy a dzsungel kifejezést nem a tisztviselőkre, hanema rendszerre értette. Kívánja, hogy az üzemek újból a békebeli nívóra emelkedjenek. A közgyűlés néhány személyes kérdés elintézésével ért véget, e bűne, hogy egy vármegye választás ellen tiltakozott. Teljesen lehetetlen igy üldözni diplomás embereket. (Zajos helyeslés as ellenzékei.) Kies Menyhért a Lakáshivatal működését kritizálta. Kiviteli politka és drágaság. Kéthly Ásnai folytán fokozódó drágaság ügyében interpellált, Azt látjuk, hogy a drágaság leküzdésére a kormány semmit sem tesz. A kizárt munkások és családtagjaik a leglehetetlenebb helyzetben vannak, úgy bánnak velük, mint a győzök a legyőzöttekkel és a munkaadóknak valóságos jelszavuk as feltétlen megadási. Az árdrágítás legveszedelmesebb fajtáját éppen a kormány csinálja a forszírozott kivitellel. Arra hivatkoznak folyton, hogy nekünk feleslegeink vannak. Azért vannak feleslegeink, mert az árak olyan magasak, hogy az emberek nem képesek az árucikkeket megvenni. Azt mondják, hogy a kivitel majd megjavítja a valutát, úgy fogunk járni, mint a váláttak jártak a tehenükkel. Észrevették, hogy a templomtornyon fa nő és erre a tehenet felhúzták, hadd legeljen. Mire persze feléri a tehén, már megdöglött. (Derültség.) Addig húzza a kormány ezt a szegény népet is, amíg az a rátótiak tehenének sorsára jut. Ezután előterjesztette interpellációját, amelyben az elsőrendű élelmiszer kivitelének eltiltását, a kenyér, a zsír és kenyérdrágaság letörését kívánta. Kiss Menyhért ugyancsak a drágaságról interpellált. — Arról beszélj,miért drága a csizma és a nadrág! — kiáltotta feléje Sokorópátkai. Erre Pikler így válaszolt: — Miért nevezik ki az uzsorásokat és aliberákét kormány-főtanácsosoknak? „Ponteia” a bajai mandátum.* Kiss Menyhért azt firtatta, hogy amikor négy hét óta vannak kizárva a vasmunkások, a kormány semmi intézkedést nem tesz. A kereskedelmi miniszternek is fontosabb ugyhítssik a bajai mandátum, mint ez a nagyfontosságú kérdés. Interpellációjában a vasmunkások ügyének elintézése, sürgette a kormánytól. Amikor az interpellációt a teremőr átvette, Peksi így kiáltott fel: — Az interpelláció kiadatik a sónt-vatásunk! Kékesi Ede jogi szempontból foglalkozott a kivételes hatalom intézményével. Kérdi az igazságügyminisztert, hajlandó e elismerni, hogy a gyorsított eljárási rendeletek hatályukat vesztették, mert a kormány a törvényhozástól nem kért felhatalmazást további érvénybeutal-tásukra. A belügyminiszterhez intézett interpellációjában azt tette szóvá, hogy az internálási kivételes rendelkezéseknek egyes részei hasonló okból február 15-én hatályukat vesztették és mégis ezeket a kivételes intézkedéseket igénybe veszi a kormány. Daruváry Géza igazságügyminiszter válaszában azt fejtegette, hogy a gyorsított eljárási szabályok már régebben hatályon kívül helyeztettek és jelenleg csupán az az átmeneti intézkedés van érvényben, hogy a gyorsított eljárást a folyamatban levő ügyekre még alkalmazzák, így tehát az Indemnitási törvény alapján a kormány nem hajlandó a gyorsított eljárásnak még fentartott részeit hatályon kívül helyezni. Jrébekt viszonválaszában rabulisztkának nevezte fel igazságügyminiszter válaszát, mire Daraváry a kormánypárt helyeslése mellett visszautasította szavainak félremagyarázását. A Ház a választ tudomásul vette, Lakó Imre a kosztpénz tárgyában interpellált. Interpellációk este nyolcig. A trinfrasstizárások ügye a nemzetgyűlésen. — A Kormány kiviteli politikája fokozza az élelmezési drágaságot. 2 UJSÁG :Csütörtök, 1923 március 21 . népjóléti miniszter az alisérleti uzsora ellen. Ezután Bttkácsi György interpellált az albérlők érdekében. Sajnálattal állapítja meg, hogy a magántulajdon elvét közérdekből még nem lehet teljesen kiterjeszteni a házakra is, de ugyanakkor követeli, hogy áss albérlőkkel szemben a főbérlőknek se legyen szabad keze. Ötvenezer főbérlő tart Budapesten mintegy százezer albérlőt és ezek nemcsak a lakbért fizetik ki a főbérlőkfiáre, hanem, úgyszólván azokat teljesen el is tartják. Míg a főbérlők a békebeli lakbéreknek csak mintegy nyolcszorosát fizetik, addig az albérlők gyakran kétszázszorosát, sőt aranyparitáson is fizetik a bért. Arányba kell hozni az albérlők által fizetett összegeketa főbérlők lakásbérével. Vass József népjóléti miniszter nyomban válaszolt Lukács György interpellációjára. Kifejtette, hogy az albérletek kérdéséhez nagyon nehéz hozzányúlni. Nem tanácsos olyan intézkedést tenni, amely esetleg a főbérlőknek elvenné a kedvét attól, hogy albérlőket tartsanak. Meg kell állapítani, hogy az allbérlőtogadás a főbérlő szabad joga. Még ha kataszterizálnák is a kérdést, csak azt érnék el, hogy minden főbérlő óvakodnék attól, hogy albérlőt vegyen a nyakába. Az albérleti uzsora ellen a lakásrendeletben védelmet nyújtottak és pedig olyanformán, hogy arányosítani kell._ Majd az albérlet területét a föbérletéhez és az albérlet összegét a föbérlő által fizetett bérhez. Ez mindenesetre módot fog adni arra, hogy a bíróság közbeléphessen. A felmondás kérdésében nem lehet messze menni, mert ennek az lenne a következménye, hogy az albérletek megszűnnének. Megígéri azonban, hogy se albérlők által beadott memorandumot különös figyelemben, fogja részesíteni. (Helyeslés.) A választ tudomásul vették. Őry-Szabó Dezső a természetben lerovandó vagyonváltság ügyében interpellálta meg a földreívelésügyi minisztert, Farkas István a munkásság Petőfi-ünnepségének betiltásáról interpellált a belügyminiszterhez. Egy nemzet se kicsinyítheti le nagyjait és csak nálunk lehetséges az, hogy egyik legnagyobb zseninket megcenzúrázzák. (Úgy van!) Várnai Dániel a népjóléti miniszterhez intézett interpellációjában kifejtette, hogy a kormánynak nincs törvényhozási felhatalmazása arra, hogy rendeleti úton rendezze a lakáskárlést.. Gazdasági viszonyaink nem engedik meg az üzlethelyiségek és műhelyek felmondását. A lakáskérdésben, a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül dönteni nem szabad. (Helyeslés az ellenzéken.) Az ülés végén Szabó József a keresztényszocialista munkásságnak, március 18-ra tervezett ünnepségének betiltása tárgyában, Homonnay Tivadar pedig a fővárosi tisztviselők és az állami tisztviselők segélyei közötti differenciák tárgyában interpellált. Mindkét interpellációt kiadták a belügyminiszternek. Az ülés este 8/18 órakor ért véget.