Stein Emil: Magyarország gazdasági szerepe Nyugat és Kelet között (Budapest, 1929)
amikor Magyarországnak a Nyugat és Kelet közötti gazdasági szerepével foglalkozni kívánunk, — különösen most, amikor Ausztriától különváltunk — önként vetődik fel az a kérdés, várjon ráillik-e Magyarországra a Nyugat és Kelet közötti meghatározás és nem tartozik-e Magyarország tulajdonképpen már a Kelethez. Gróf Széchenyi István azzal, hogy a magyarokról mint a „Kelet népéről“ beszélt, aligha kívánta eldönteni ezt a kérdést. Ő ultranyugat nézőszögből gyakorolta kritikáját a magyar nemzet felett és amikor a hibákat ostorozva, „keleti rajt“ emleget, ezt csak úgy tette, mint az apa, aki gyermekeinek hibáit fokozott mértékben domborítja ki avval az elgondolással, hogy a gyermek hiúságát erősen megbántva, eredményesebben tud rá javítólag hatni. Én azt tartom, hogy Magyarország külön zóna a Nyugat és Kelet között és nem hiszem, hogy ezzel egy általános véleménnyel kerülnék szembe, vagyis nem hiszem, hogy a világ közfelfogása bennünket a Kelethez tartozó népnek tekintene. Nem akarom evvel azt mondani, mintha bántó volna, ha valamely ország a Kelethez számít és a megkülönböztetés fontosságát inkább abban látom, hogy a Keletet — értve ezalatt Európának délkeleti részét, vagyis a Balkánt és Törökországot — az ottani összekuszált 1*