Smith Ádám: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól I. kötet (Budapest, 1940)
Bevezetés és a munka tervezete
z élet szükségleti és kényelmi javairól saját maga és azok számára, akik családjában vagy a törzsben túl öregek, túlíitalok, vagy betegek ahhoz, hogy vadászni és halászni menjenek. Ilyen népek azonban oly szánalmasan szegények, hogy a puszta nyomorúság miatt gyakran kénytelenek vagy legalább azt hiszik, hogy kénytelenek a csecsemőket, öregeket s betegeskedőket egyenesen elpusztítani vagy elhagyni, úgy, hogy ezek vagy éhen vesznek, vagy fenevadak falják fel őket Polgáriasatt és fejlődő nemzeteknél ezzel szemben, bár az emberek nagyszáma egyáltalában nem dolgozik és sokan közülök tízszer, gyakran százszor is többet fogyasztanak el a munkatermékekből, mint a dolgozók nagy része, a társadalom egész munkájának eredménye olyan nagy, hogy gyakran mégis mindnyájan bőségesen el vannak látva és a legalacsonyabb sorban levő, legszegényebb munkás is, ha takarékos és szorgalmas, az élet szükségleti és kényelmi javaiból többet tud megszerezni, mint amennyit magának bármely vadember megszerezhet. A munka termelőerőiben beállt fejlődés okainak és annak a rendnek vizsgálata, mely szerint a munka termékei a társadalom különféle rangú és rendű tagjai közt természetesen felosztódnak, lesz az első könyv tárgya. Bármilyen is a nemzet munkájának tényleges helyzete ügyesség, jártasság és ítélőképesség tekintetében, évi ellátottságának bő vagy szűk volta ebben a helyzetben attól az aránytól függ, amely az évenként a termelő munkában foglalkoztatottak és ilyenben nem foglalkoztatottak közt fönnáll. A hasznos és termelő munkások száma — miként látni fogjuk — mindenütt arányban áll annak a tőkekészletnek mennyiségével, melyet foglalkoztatásuknál használnak és azzal a móddal, ahogyan ezt erre használják. A második könyv tehát a tőkekészlet természetét