Gorter, Hermann: A történelmi materializmus (Budapest, 1909)
II. Ami nem tartozik ide
5 körülötte levő társadalomban kell keresni, hogy a szocializmus azért kel ki benne, mert künn a társadalomban megcsirázott. Tudni és érezni fogja, hogy igazán látja a valóságot és ez fogja neki megadni azt a magában való bizakodást és bátorságot, ami a társadalmi forradalomhoz szükséges. Ennek a tudása a proletárharcban éppen olyan nélkülözhetetlen, mint akár a gazdasági vagy a politikai küzdelem és elmondhatjuk, hogy a gazdasági és politikai harcot ilyen tudás nélkül meg sem harcolhatjuk. A szellemi rabszolgaság akadály az anyagi küzdelemben, de ha az a szegény proletár érzi, hogy tudása mégis csak erősebb mint uraié, már ez is föléjük emeli és erőt ad neki, hogy a valóságban is legyőzze őket. A történelmi materializmus azt tanítja, hogy az emberi szellemet a társadalom élete szabja meg, mely a gondolkodást meghatározott irányba kényszeríti és döntő bíró az egyesek s osztályok akaratán és cselekedetein. II. Ami nem tartozik ide. Egy csomó előítéletet és félreértést akarunk elhárítani azzal, hogy mielőtt megmondanék, tulajdonképpen mi a történelmi materializmus, elmondjuk, mi nem az. A történelmi materializmus a szociáldemokráciának Engels Frigyes és Marx Károly által megalkotott tudományos alapja. De van aztán egy bölcsészeti materializmus is, sőt ennek többfajta rendszere. Ezek a rendszerek nem arról beszélnek, amiről a történelmi materializmus, nem arról, hogyan kény-