Pach Zsigmond Pál: Magyarország az első világháborúban (Budapest, 1947)
A HÁBORÚ AZ OSZTÁLYTÁRSADALOM VELEJÁRÓJA Osztálytársadalom és háború. — Imperializmus és világháború A tudományos szocializmus képviselői sokat foglalkoztak a háború kérdéseivel. Ők fedték fel, hogy a háborúk a társadalomnak nem öröktől — illetve az emberiség születésétől kezdve — meglévő jelenségei, hanem a társadalom egy bizonyos fejlődési fokán keletkeztek. Az őskommunista társadalomban, melyben nem voltak osztályok, sem hadseregek, nem is voltak háborúk. A háborúk a társadalom osztályokra szakadásának idejében keletkeztek s azoknak végső okát az illető osztály társadalom gazdasági rendszerében találhatjuk meg. Sztálin több ízben rámutatott arra, hogy az osztálytársadalmakat keretbe foglaló osztályállamok egyik alapvető szerepe uralkodóosztályaik kizsákmányolási területének kiszélesítése más államok területének rovására. Minden osztálytársadalom ugyanis a gazdasági rendszerében meglévő ellentmondások következtében előbb-utóbb rákényszerül arra, hogy háborúk útján tágítsa kizsákmányolási körét, vagyis arra, hogy más államok keretébe tartozó népek kizsákmányolása révén kívánja fenntartani saját kizsákmányoláson alapuló gazdasági rendszerét. Ennek megfelelően az osztálytársadalmak története tele van háborúkkal. E háborúk közül azonban — jóllehet olykor hosszú ideig, számos résztvevővel, nagy erővel folytak — a XX. század elejéig egyik sem nevezhető világháborúnak: ezt a nevet elsőnek az 1914—18 között folyt háború .érdemelte ki. Ennek az a magyarázata, hogy míg a XX. század előtt az államok uralkodóosztályainak gazdasági érdekei, ill. ellentétei — s így háborúik is — a földkerekségnek meghatározott — kisebb vagy nagyobb — részére terjedtek ki, addig századunkban, az imperializmus korában, a kialakult világgazdaság és világpiac, valamint a föld területi felosztásának befejezettsége következtében, az egész föld újra- 8