A Közlekedés, 1934 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

VI. évfolyam. 1960 Budapest, 1934 január hó. Horn 1. szám. • • -------------------------------------------------------11‘faj«*1 A KÖZLEKEDÉS KÖZLEKEDÉSI, JOGI, TÁRSADALMI, IDEGENFORGALMI, UTAZÁSI ÉS GAZDASÁGI HAVI FOLYÓIRAT A MAGYAR TEHERAUTÓFUVAROZÓK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Egész évre Félévre — Negyedévre Elő­fizetési díjak: — ... ... — _ 18.— pengő ........................... 9.— . ....................... 4.50 . Felelős szerkesztő: DR KONTZ ENDRE belügyminisztériumi miniszteri tanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal.­­Budapest, V., Honvéd­ utca 10. II. emelet Távbeszélő : 2065--67, 20-5-68, 20-5-69 MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYES SZÁM­ÁRA 1 PENGŐ 50 FILLÉR A lap szellemi részére vonatkozó küldemények valamint a hirdetések a fenti címre küldendők. A gyalogosok biztonságáról. Irta: Orczy Gyula székesfővárosi mérnök. A város lakosságának nagy része gyalog éri el célját. via­ Ha a gyalogos közlekedést és a különböző közleke­dési eszközök teljesítőképességét (a szállított személyek száma időegységre vonatkoztatva) vizsgálat tárgyává tesszük, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy da­cára a gyalogos forgalom lassú mozgásának, teljesítő­­képessége igen nagy. Ha eltekintünk a különböző for­galmi akadályoktól, tehát ideális állapotot tételezünk fel, azt látjuk, hogy amíg egy 3­00 m. széles szelvényen 25.000 gyalogos halad át egy óra alatt, addig a villa­mos egy pótkocsival csoportos közlekedés esetén 34.800 személyt, egy kocsinyomon az autóbusz 30.900, a sze­mélyautó 5 utast számítva egy kocsira 9500 személyt tud elszállítani. A forgalomirányító lámpa normális szabályozását és közepes forgalmi akadályokat téte­lezve fel, a közlekedési eszközök teljesítőképessége 15—25%-kal kisebb.* A megadott számok csúcsteljesítmények, de alkal­mas képet adnak arról, hogy a gyalogos közlekedés milyen fontos kérdése a forgalomtechnikának. Szük­séges, hogy a gyalogosok forgalma gyorsan és zavar­talanul lebonyolítható legyen, anélkül azonban, hogy a közönség a rendszabályokat molesztálásnak, vagy esetleg nevetségesnek tartsa. Szükséges, hogy a gya­logosok a kocsiúttesten is biztonságban legyenek, de szükségesnek látszik a kocsiforgalmat is megvédeni a gyalogostól. Az U. S. A. legtöbb államában és az angol biroda­lomban a gyalogos forgalmat igen liberálisan kezelik. A közterületek használatára mindenkinek egyforma törvényadta joga van, ezért a közönség nem tűr meg korlátozást. A hatóságok felkérik a gyalogosokat, hogy a kocsiúttestet a megjelölt helyen keresztezzék (please cross here), azonban mindenkinek joga van akkor és ott átmenni az úttesten, ahol neki jól esik. Az óriási méretű forgalom természetesen leegyszerűsíti a kérdést, a gyalogos a forgalmas útvonalat csak akkor tudja keresztezni, ha a járműforgalom le van állítva. Kör­forgalmú tereken földalatti átjárók állanak a gyalo­gosok rendelkezésére, a közönség azonban nem hasz­nálja őket. Ezek az átjárók sokszor a földalatti vasút lejáróival egybeesnek. Az említettek miatt átjárósávok kijelölését nem tartják szükségesnek, illetve célra­vezetőnek, helyette osztószigetekkel nyújtanak bizton­ságot a gyalogosnak. A gyalogút és osztósziget között a gyalogosnak ugyanis csak egy irányban kell figyel­nie, a keresztezendő távolság megrövidül, a biztonság­­érzete megnövekszik. A kontinensen a gyalogosok védelmére az utóbbi években átjárósávokat jelöltek ki. Egyedül Párisban * Lásd: Lewis, Prof. Dr.-Ing. Hoffmann, Dr.-Ing. Liibke adatait. kb. 645.000 rozsdamentes acélszeget használtak el, az átjárók száma 10.000 felett van, hossza egymás után rakva Rouen-ig ér. Az átjárósávokat ma már legtöbb helyen sanctiok védik. Talán érdekes lesz a francia semmítőszék egy igen fontos ítéletét bemutatni. Egy kártérítési perben, amelyben egy elgázolt ember öz­vegye követelt kártérítést az autó tulajdonosától, úgy ítélt, hogy az özvegy nem igényelhet kártérítést, mert férje a közlekedési szabályok megszegésével nem a gyalogjárók számára megjelölt sávon haladt, hanem azon kívül ment át az utca egyik feléről a másikra. Az ítélet annál érdekesebb, mert az autót védi meg a­­ gyalogostól. A gyalogos közönség védelmére Budapest is meg­tette a szükséges intézkedéseket. Forgalmasabb keresz­teződéseiben bevezette az ú. n. tiszta keresztezést, át­járósávokat jelölt ki és a gyalogos forgalmat külön­böző korlátozásokkal szabályozta. A gyalogosnak nem szabad az úttestet tetszés szerint kereszteznie, nem szabad a járműből az úttest felé kiszállnia, nem szabad a közlekedési eszközre felugrania, illetőleg leugrania, nem szabad a hidakon a gyalogúttestet tetszés szerint használnia, nem szabad tilos jelzésnél az úttestet ke­reszteznie, nem szabad testi épséget veszélyeztető maga­tartást tanúsítania és egyéb korlátozást. Az­­ átjáró­sávokat azonban semmilyen intézkedés nem védi. A közönség természetesen nem tartja be a korláto­zásokat. Nem érti miért kell tilos jelzésnél várakoznia, amikor egy árva kerékpár billeg a szemhatáron, miért lehet a hidakon csak egy oldalon haladnia, mikor a gyalogjárón még tíz annyian elférnének, miért nem szabad a villamosról, vagy autóbuszról leugrania, mi­kor külföldön az autóbusz magános férfi utasnak csak lelassít, hogy a kocsira felugorhasson. Célravezetőbbnek látszik, hogy ne „kényszerítsék a gyalogos közönséget... minden rendelkezésre álló eszközzel... a közlekedési szabályokhoz és a rendőr­közegek jelzéseihez való alkalmazkodásra“, amelyek néha nem is egyeznek a forgalom érdekeivel, hanem olyan intézkedéseket kell adni, melyeket a közönség saját jószántából követ. Hiába létesítenek a hatóságok átjárósávokat, ha abban a közönség nem érzi a foko­zottabb biztonságot egyéb útterülettel szemben, nem fogja azokat használni, vagy csak a kényszernek fog engedelmeskedni.. Felmerül az a kívánság, hogy az átjárósávok biztonsági sávokká emelkedjenek, a meg­levő rendelkezések helyét újabb szellemű, megfelelőbb rendeletek foglalják el. Alkalmasnak látszik az átjáró­sávokat a következőkkel megvédeni: 1. Átjárósávokban járművel megállani tilos. 2. Átjárósávban a jármű maximális sebessége 10 km-nél nagyobb nem lehet. 3. Átjárósávban történt balesetért a jármű felelős, kivéve, ha szabad-zöld-jelzést kapott.­ ­ )

Next