Anyagvizsgálók Közlönye, 1942 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1942-01-01 / 1-2. szám
2 Förster László sok pontos származási helyét is közölték. A fenti adatokat sok száz hazai kőanyagra kapjuk meg a közleményekben. A magyar kőanyagvizsgálati szabványok még nem készültek el. Azokat a külföldi vizsgálati módszerek erős kritikája után, a valósággal összhangban lévőknek kötelezővé és egyöntetűvé tételével kell megteremteni. A szabványosításnak az a nagy előnye, hogy a különböző helyen és időben, különféle kőanyagokkal végzett vizsgálatok eredményei egymással összehasonlíthatók, nagyban megkönnyítené az építő és építette munkáját. A „2. Vízzel kötött makadámút építésének és javításának vállalati feltétele.“ (26.000/1936. VI. Ip. M. sz.) előírja azokat a vizsgálatokat, melyekre nézve valamely kőanyagot meg kell vizsgálni, mielőtt azt útépítési célra felhasználják. A feltételek kimondják, hogy kőanyagul csakis olyan rendszeres bányászat alatt álló kőbánya terméke használható, amelynek anyagára nézve az előírt légköri és mechanikai ellenállóképességet valamely kísérleti állomás bizonyítványa igazolja. A bizonyítványnak tartalmaznia kell: a) a hivatalos helyszíni mintavétel igazolását; b) a kő kőzettani vizsgálatát. Ennek ki kell terjednie az alapanyag, a szövet, törési felület, mállási jelenségek és a színeződés adatára, valamint a kő kőzettani elnevezésére; c) térfogatsúlyt kiszárított és légszáraz állapotban; a fajsúly meghatározását, a tömörség, likacsosság és a porozitás megállapításával; d) vízfelvétel megállapítását; e) nyomószilárdság megállapítását, kemény köveknél 50 mm, puhább köveknél 60 mm élhosszúságú próbakockákon, 1. légszárazon, 2. vízzel telítve, 3. fagy nedvesen; f) a fagyállósági vizsgálat eredményét; g) a koptató vizsgálat eredményét; h) a szívóssági vizsgálat eredményét nyomás és ütés alatt is; i) élszilárdság vizsgálat eredményét a hullámdobbal. A felsorolt vizsgálatok a kőanyagnak statikai és dinamikai igénybevételekkel szembeni ellenállóképességét vizsgálják és lényegileg a külföldön alkalmazottakkal azonosak. Bizonyára nem lesz érdektelen a különböző vizsgálati módszereket, különös tekintettel a szabványosításra, ismertetni. Vizsgálati módszerek: a) Helyszíni mintavétel. Az anyagvizsgálatok egyik leglényegesebb része a mintavétel, mert a leggondosabb laboratóriumi munka mellett is hamis képet kapunk valamely kőbánya anyagáról a szakszerűtlenül vett minták alapján. A kőanyagok tulajdonságai egy bányán belül is változnak, tehát a mintavételnél nagy körültekintéssel kell eljárni, hogy a vizsgálatra kiválasztott anyag a bánya közép