Anyagvizsgálók Közlönye, 1943 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1. szám

2 Dr. Nemesdy József­ séges anyag helyes megválasztása és beszerzése még a beláthatatlan jö­vőig fontos feladat marad és így vele kapcsolatban alapvető kérdések fel­vetése ma is teljesen indokolt. Óriási összegek helyes felhasználásáról van szó; az Egyesült Államokban pl. a prosperity éveiben évi 350 millió dollárt fordítottak pályafenntartási anyagbeszerzésre, ebből kb. 200 millió dollár kellett sínek és kitérők, 120 millió dollár aljak és 30 millió dollár ágyazati anyag megrendelésére. Nálunk is békében az Államvasút az ország legna­gyobb megrendelője. Kötelességszerű törekvése és ténykedése tehát az anyagvizsgálat ma már igen fejlett eszközeivel mindig a felépítményi cél­nak legmegfelelőbb anyagot keresni, illetőleg kívánni. A következőkben a vasúti felépítmény anyagvizsgálatának korszerű kér­déseit fogom áttekintésszerűen tárgyalni s köztük néhány témára némileg részletesebben is ki fogok térni. A vasúti felépítmény alkotórészei: ágyazat, aljzat, kapcsolószerek és sín­­anyagok: kő, fa, vasbeton és acél. Az ágyazat anyagánál a nagytömegű anyagszállítási költségekre való tekintettel fődolog, hogy egyáltalán feltalálható legyen a közelben. Mégis, ceteris paribus, anyagvizsgálati szempontok itt is a döntőek. Vizsgálat tár­gyát képezik petrográfiai szempontokon kívül a szemnagyság-, a fajsúly-, a vízfelvétel-, teherbírás-, tömörítési próba-, fagyállóság-, szívósság-, kop­tatás- és élsziliárdság-vizsgálatok. Megjegyzésem csak az, hogy az utóbb említett két koptatási próbát tulajdonkép többször már előfagyasztott zúzott kővel kellene végezni. Az ágyazatnak van egy anyagtényezője, a „c“ kg/cm3 — az a nyomás kilogrammban, amely egy cm2 felületű szilárd testet egy cm mélyen tud az ágyazatba nyomni. Ez a tényező még sok tárgyalást kíván, de ez a kérdés tulajdonkép a talajmechanika tárgya. A talpfák átvétele és vizsgálata járt ösvényen halad; újdonságot jelen­ 1. ábra. Műgyantás enyvez­ésű talpfák Regensburgnál.

Next