Asztalosmesterek Lapja, 1925 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-03 / 1. szám

4 ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1925 január 3. ÉRTESZTES! A Thonet Mundus Faipar névüzletét átvettük. Régi készleteket minden elfogadható áron kiárusztuk. A raktárt saját közismert minőségű bel- és külföldi fornérral, lemezekkel és fűrészelt árúval dúsan felszereltünk. SLAVONIA MAGYAR FAIPAR R­T. Központi telep és iroda: BUDAPEST, X. KEREPESI­ ÚT 29/91. TELEFON: JÓZSEF 106-99, JÓZSEF 109-95. Városi lerakat: VIII., NÉMET-UTCA 45. TELEFON: JÓZSEF 24-90. ♦ Újpesti fiók: PETŐFI-UTCA 4. TELEFON: 168-65. Községi jövedelmi adót léptet életbe a főváros. Az adó alapja az állami jövedelmi adó alapja. Hiábavaló volt a tiltakozás a fő­város tanácsának azon terve ellen, hiába mutattak rá az illetékesek, hogy a fővárosi iparosságot újabb adókkal sújtani oktalanság, a fővá­ros mégis elhatározta, hogy a jöve­delmi adótervezet pótlékolása helyett új adót léptet életbe, melynek neve: Önálló községi jövedelmi adó. Az új adó beállításának módoza­tait a közgyűlés a tanács előterjesz­tése alapján a következőkben álla­pította meg: 1. Budapest székes­­főváros törvényhatósága a községi jövedelemadót 1924 január hó 1-től kezdődő hatállyal szedi. 2. A buda­pesti külön községi jövedelemadó fizetésére minden olyan budapesti, vidéki vagy külföldi lakos köteles, akinek budapesti jövedelemforrásból származó állami jövedelemadó alá eső jövedelme van. 3. A budapesti külön jövedelemadó tárgya kizárólag a budapesti jövedelemforrásból szár­mazó állami jövedelmi adó alá vont jövedelem. A községi jövedelem­­adóra vonatkozólag külön vallomás­adásnak kötelezettsége vagy lehető­sége nincsen. Ha az állami jövede­lemadó alapja bármely okból módo­sul, a községi jövedelemadó megfe­lelően hivatalból helyesbítendő. 4. A budapesti községi jövedelemadó tételei az aranykoronában megálla­pított jövedelem után aranykoroná­ban kifejezve a következők: 50 K-tól 2,000 K-ig 2°/o 4,000 yy 10,000 yy 370 10,000 yy 15,000 yy 3727­ 15,000 yy 20,000 yy 471o7o 20,000 yy 25,000 yy 4727» 25,000 yy 30,000 yy 57» 30,000 yy 35,000 yy 5727» 35,000­ 40,000 yy 67» 40,000 yy 45,000 yy 6727» 45,000 yy 50,000 yy 67io7o 50,000 yy 60,000 yy 77io7o 60,000 yy 70,000 yy 87o 70,000 yy 80,000 yy 8727» 80,000 yy 90,000 yy 97» 90,000 yy 100,000 yy 9727» 100,000 yy felül 107» Mielőtt vásárlását eszközli, fel­tétlen kérje Somogyi Nándor furnér­kereskedő árjegyzékét. Budapest, VII., Verseny­ utca 2. A jövedelem- és vagyonadókivetések. Hogyan kell eljárni a felebbezésnél ? Ismertettük olvasóink előtt a jöve­delem- és vagyonadó újabb szabá­lyozásáról intézkedő pénzügyminisz­teri rendeletet lapunk olvasói előtt s ennek alapján már meg is kezdő­dött az 1924. évi jövedelem- és vagyonadó kivetések kézbesítése. Ezen alkalomból mindenek előtt figyelmébe ajánljuk olvasóinknak, hogy a jövedelem- és vagyonadónál annak a félnek, aki az első fokú kivetésbe nem akar belenyugodni, felebbezését az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül (nem 30 napon belül) kell az adófelszólamlási bizottsághoz cí­mezve, az illetékes pénzügyigazga­tóságnál benyújtani. A felebbezésben foglalt állításokat bizonyítani kell. Kérni kell felebbezőnek azt is, hogy a felszólamlás tárgyalására meg­idézzék. Ha a fél az első fokú kive­tési eljárás során nem adott szám­szerű bevallást, az első fokú hatá­rozat ellen beadott felebbezését csak akkor veszik érdemi tárgyalás alá, ha a felebbezésben szabályszerű, számszerű jövedelem- és vagyonadó vallomást csatol. A beadott felebbe­­zések általában az adófelszólamlási bizottság által bírálandók el, ha azonban a felebbezésből a pénzügy­igazgatóság (adófelügyelőség) azt állapítja meg, hogy az adó hibás kiszámítás, vagy a tényállásban való tévedés, vagy a törvény rendelkezé­seinek téves alkalmazása következ­tében helytelenül állapíttatott meg, az első fokú kivetést a pénzügy­igazgatóság saját hatáskörében he­lyesbíti. Az adó helyesbítéséről meg­­okolás kíséretében a pénzügyigaz­gatóság köteles a felet újból érte­síteni. Jugoszláv kereskedelmi ügy­nökség a fővárosban. Lapunk egy előző számában hírt adtunk arról, hogy a Jugoszláv kormány kereske­delmi ügynökséget állít fel az or­szágban. Ezen kereskedelmi ügynökségnek célja, hogy Jugoszlávia és Magyar­­ország között a normális gazdasági állapotokat helyreállítsa, az ezen cél elérésénél felmerülő akadályokat el­hárítsa , hogy a Jugoszláviában fel­merülő s országunkból fedezendő szükségletek fedezésére az illetékes szakkörök figyelmét felhívja. Az ügynökség vezetője Kovjanic István, kinek hivatalos helyisége Budapest, V., Akadémia­ utca 3. sz. II. emeleten van. Információk január 1-től minden hétköznap délután 4—6 óráig kap­hatók. Intarziát reklámáron készít és raktáron tart Brugger Sándor Budapest, VIII., Gólya­ utca 5. Ankét a forgalmi adó reformja ügyében. Az érdekképviseletek állandó sür­getése után a pénzügyminisztérium végre is egy ankétot hívott egybe, melyre meghívta az általános érdek­­képviseleteken kívül Szövetségünket, a magyar asztalosmesterek országos szakmai érdekképviseletét is. A tárgyalások előreláthatólag so­rozatosak lesznek és január hó 7-én kezdődnek meg. Természetesen Szö­vetségünk képviselteti magát az ankéten és kifejezésre is juttatja mindazon kívánságokat, melyek az ország asztalosiparossága szempont­jából felmerültek és kívánatosak. A pénzügyminisztérium meghívója a forgalmi adó reformjáról beszél és ebből arra lehet következtetni, hogy tényleg nem szándékoznak egy új forgalmi adórendszert életbe lép­tetni, hanem csak a mai tarthatat­lan, oly sok keserűséget és bajt okozó forgalmi adórendszert meg­változtatni. Természetes, hogy egy ilyen meg­oldást Szövetségünk nem tarthat kielégítőnek és éppen ezért az anké­ten kívánni fogja az egyszeri meg­adóztatáson alapuló forgalmi adó­rendszer bevezetését. Miképen folyósítják a kisipari hiteleket? Megindult az Iparosok Országos Központi Szövetkezete hitelakciója. A köl­csönkérés módja. A hitelnyújtás feltételei. Lapunk utolsó számaiban esetről­­esetre ismertettük a kisipari hitel­kérdés ügyében folytatott eljárásokat és tárgyalásokat s jeleztük, hogy a hitelbiztosítást kellett megoldani, mert csak ily módon lehetett az akciót véglegesen megindítani. Lapunk legutóbbi számában jelez­tük, hogy az „Anker“ biztosító inté­zettel a feltételekben sikerült meg­állapodni s hogy a szerződés rövid időn belül aláírásra kerül. Ez megtörtént s igy az akció meg­indul s az­­OKSz. a kormánytól ka­pott megbízatása alapján megkezdi a visszleszámítolási hitelek folyósítását. A hitelnyújtásban kézműves, kis- és középiparosok részesülhetnek. A kisiparos kölcsönökben részesül­het minden önálló ipart űző kis-, közép- és kézműiparos, akinek mű­helye és iparigazolványa van, ha megfelelő tehermentes ingatlannal bír, vagy kézizálog biztosítékot nyújt, avagy két elfogadható kezest tud állítani. A kölcsönösszeg nagyságára nézve általános szabály az, hogy egy-egy iparosnak nyújtható kölcsön összege 50 millió koronát meg nem halad­hat. Kivételes esetekben 150 millió koronáig terjedhető hitel is engedé­lyezhető. Tekintettel arra, hogy az igényekhez képest korlátolt visszle­­számítolási hitel áll csupán az intézet rendelkezésére, az I. O. K. Sz. már most felhívja a kölcsönkérőket, hogy igényeiket már többi iparostársaik érdekében is a minimumra redu­kálják. Az IOKSz. a kölcsönt három havi váltó ellenében folyósítja, s az leg­feljebb két alkalommal hosszabbít­ható meg, de további három-három hónapra, de csakis abban az eset­ben, ha az időközi lejáratok alkal­mával az eredeti kölcsönösszeg egy­­harmadát az adós letörleszti. A kölcsönökért az I. O. K. Sz. nemcsak váltójogilag, hanem magán­jogiig is feltétlenül felel a Pénz­intézeti Központnak, amely a vissz­­leszámítolás feltételéül kötötte ki, hogy a kihelyezett összegek vala­melyik biztosító intézet útján bizto­síttassanak. A kölcsönök megszava­zásánál a biztosító intézet vétó­jogot kapott, azonban az ezen jogával csak lelkiismeretes és alapos tudakozódás és megállapítás után élhet. Miként azt lapunk előző számá­ban is jeleztük, a kölcsön kamatlába a következőképen alakul: Jelzálog és kézizáloggal biztosított kölcsönöknél: Magyar Nemzeti Bank ka­matlába ...............................12.50% Pénzintézeti Központ juta­léka .....................................2.0% I. O. K. Sz........................4.—°/p Biztosítási díj és költség : 3.12% 21.62% Egyéb kölcsönöknél: Magyar Nemzeti Bank ka­matlába .............................12.50% Pénzintézeti Központ juta­léka ......................................2.—% I. O. K. Sz................................4.9% Biztosítási díj és költség : 4.80% 23.307» Ennek megfelelően a hitelakció során folyósításra kerülő kölcsönök közül a jelzálog és kézizáloggal biz­tosított kölcsönök tehát 21.62, az egyéb kölcsönök pedig 23.30%-os kamat mellett kerülnek folyósításra. Amennyiben a tapasztalat azt bizo­nyítaná, hogy az IOKSz. önköltségei 47%-nál alacsonyabbak, úgy az in­tézet a 4%-ot azonnal le fogja szál­­lítani. A kölcsönt az Iparosok Országos Központi Szövetkezeténél (Pénzügyi osztály kisipari hitelosztálya, Bpest, V., Nádor­ utca 22. 111.) űrlapon kell kérni, amelyen fel­ kell tüntetni, hogy a kérelmező a hitelt milyen célra óhajtja felhasználni. Az iparostársadalomra megnyug­tató az­­OKSz. az az eljárása, hogy a kölcsön megszavazásánál szerepet ad az iparosságnak, amely szakmán­ként kellő képviseletet nyer a köl­csönkérést elbíráló bizottságban. A kölcsönkérés módjára s a folyó­sítás mikéntjére s a kölcsönre vonat­kozó minden egyéb közelebbi és részletes felvilágosítással az­­OKSz. pénzügyi osztályának kisiparos hitel alosztálya (Budapest, V., Nádor­ utca 22. 111. emelet) szolgál. Felhívjuk ezek alapján csoportjaink elnökségeit, hogy a hitelek minél gyorsabb megszerzése érdekében le-

Next