Asztalosmesterek Lapja, 1938 (20. évfolyam, 1-35. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2ASZTALOSMESTEREK LAPJa talán és reménységeink sincsenek, úgy csak a legnagyobb szomorúsággal és az elkeseredés fájó érzéseivel bocsájthatnók útjára lapunknak újévi számát. Tekintettel azonban arra, hogy ennek az ellenkezője áll fenn és nem vitás, hogy a sikertelenségnek magunk vagyunk az okozói, mégis bizakodással köszöntjük az új esztendőt és a szakma tagjait, mert így az orvoslás eszköze a magunk kezében van és rajtunk múlik, hogy akarunk-e az edigi helyzeten változtatni. Hisszük, hogy a szakma tagjai az eddigiekből éppen eleget okultak és azzal az elhatározással indulnak el az új esztendő felé, hogy annak minden lehetőségét józan és okos üzleti politikával, összefogással és egymás megbecsülésével igyekeznek kihasználni a maguk javára. Ha erre az útra fogunk lépni, úgy az elkövetkezendő esztendő biztosítja az asztalosiparosság számára is végre, hogy az eredményes munka jegyében folyjék le s hogy azután mind sikeresebb esztendők kövessék munkálkodásának állomásait. Bornemisza Gáza iparügyi miniszter üzenete a kézművesiparossághoz Az iparügyi miniszter a karácsonyi ünnepek alkalmával az „Ipartestületek Lapjá“-ban üzenetet intézett a magyar kézművesiparhoz. Kiemelte a mestervizsga intézményét, amelynek bevezetése nemcsak korszerű intézkedés, hanem helyesen alkalmazva egyúttal mérték is, amelylyel csak azokat engedjük a kézművesipar védett területére, akik az önállósuláshoz megkívánt szaktudásról és felkészültségről, annak megvizsgálására hivatott bizottság előtt, tanúságot tesznek. Gondoskodott a miniszter arról is, hogy a mestervizsga letétele megfelelő szakkönyvek kiadása és szaktanfolyamok felállítása révén megkönnyíttessék. A miniszter intézkedései a korszerű iparosképzést célozzák. A magyar kézművesiparosságnak meg kell értenie az idők intő szavát, eredményesen kell bekapcsolódnia a tudását fejlesztő tanfolyamokba. Az elharapódzott árrombolásról szólva az iparügyi miniszter többek között a következőket mondotta: az irreális ár nem csak a munkavállalóra, hanem az egész iparra katasztrofális kihatású. A magyar ipar józan elemei sohasem feledhetik el, hogy az iparosságnak kötelességei vannak az állammal, a társadalommal, a családjukkal szemben, amelynek eleget tenni nemcsak illő, hanem állampolgársági kötelessége is. A középlejáratú hitelellátás szervezésével — mondotta a miniszter — lehetővé kívánom tenni, hogy a kézművesipari üzemek, amelyek ily kedvező hitel segítségével rentábilis működést fejthetnek ki, újult erővel kapcsolódhatnak be a nemzeti termelésbe. Végül az iparosság összetartásáról szólva kifejtette a miniszter, hogy a helyesen gondolkozó iparostársadalomnak rá kell jönnie arra, hogy nem szabad minden bajnak orvoslását a kormányzattól várnia. Vannak kérdések és problémák, amelyek csak kortársi összefogással oldhatók meg. A törvényhozó akarata és az iparosság összefogása együttesen lehet az a megtermékenyítő erő, amelynek a gazdasági jobblét a gyümölcse. Új rendelet a faanyagok fázisadójáról A Budapesti Közlöny december 24-i számában jelent meg a faanyagok után fizetendő forgalmiadó váltságról (fázisadóról) szóló új 105.000/1937. évi pénzügyiminszteri rendelet. A rendelet újból szabályozza a forgalmiadó váltság alá eső anyagok és áruk jegyzékét. A rendelet második paragrafusa értelmében a fényűzési forgalmi adó alól mentesek a fából készült szépművészeti alkotások és iparművészeti tárgyak, a díszítési célt szolgáló, fából készült tárgyak, az olyan dobozok, amelyek nem más fényűzési tárggyal együtt történő átruházás esetén elhelyezésre szolgálnak, az exotikus fákból készült kép- és tükörkeretek, a lakás- és a háztartás berendezésére szolgáló tárgyak (bútorok), az irodai és üzleti bútorok, a fából készült falés mennyezetburkolatok, játékszerek, a zongorák és a pianinók. Az előbb felsorolt tárgyak abban az esetben, ha mint régiségek kerülnek forgalomba a rendelet életbelépésétől, fényűzési forgalmi adó alá esnek. Egyébként ha nem régiségek, úgy a fényűzési forgalmiadó alól mentesülnek. A forgalmiadó váltság (fázisadó és a forgalmiadó alól) a 10. § (4) pontja értelmében mentesek a következő iparágak: asztalos, ács, barkácsoló, bognár, bútorkészítő (ideértve a hajlított és fonottbútor előállítókat is), csónak, yacht (készítő, esztergályos, famegmunkáló), bot, ernyő, facipő, facipősarok, fadiszmó, faedény, fajáték, faredőny, faszeg, faszerszám, háztartási cikk, intarzia, kaptafa, orsó, ostor és portálkészítők), fagyapotelőállító, fakivágó, fatelítő, faszob- Hillít vasöntöde és géprt.NIid 1 gyár rt. Budapest modellű, legmodernebb szalagfűrésze. Elsőrendű kivitel, kedvező fizetési feltételek. Kapható az egyedárusítónév : Vass Hugó és Társa gép és szerszámkeresk. kft.-nál Budapest, V., Salay utca 13. Telefon: 122-633. rász, (műfaragó, pipametsző), fogvasókészítő, hangszerkészítő, kádár, kárpitos, kefekötő, kerékgyártó, képkeretező, kocsigyártó, koporsókészítő, kosárfonó, láda (doboz) előállító léckészítő, létrakészítő, parketta előállító, parketta lerakó, seprő- és szitakészítő, talicskakészítő, teknő, zsindely előállító, végül a fából való sportcikkek és tornaszerek készítői. Az előbb felsorolt iparágakat a mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az általuk akár saját számlára, akár munkadíjért előállított áruk adóváltsággal már terhelt olyan anyagokból (tűzifából, gömbölyűfából, fűrészelt fából, furnérból, lemezből, panellapból vagy olyan árukból készültek, amely áruk után a forgalmiadó váltságot már lerótták és ezzel terhelten kerülnek forgalomba. A rendelet az asztalosipar szempontjából nem idéz elő különösebb változást azon kívül, amit már említettünk, hogy a forgalmiadó váltság kulcsa és ennek megfelelően az adóteher is emelkedik, ami a faanyagok árának alakulásában is éreztetheti hatását. 1938 január 1. Megjelent az átalakításitatarozási rendelet A pénzügyminiszter 173.000/1937. VIII. a. sz. alatt rendeletet adott ki, az épületek átalakításával kapcsolatban engedélyezhető adókedvezményekről. A rendeletet a Budapesti Közlöny december 24-i száma közli. A rendelet részletesen intézkedik arra nézve, hogy mely esetekben és milyen átalakítási munkálatok kapcsán engedélyezhető ház adómentesség. Ezek közül szakmánkat közvetlenül az elavult padlóknak, ajtóknak, ablakoknak újakkal való kicserélése és egyéb más munkálatokkal kapcsolatos asztalosipari munkák végzése érdekli. A portálok és kirakatszekrényekre nézve általában a kedvezmény nem terjed ki. A rendelet 5. §-a szerint azonban ha valamely üzlethelyiségben olyan átalakítást végeznek, amely után átalakítási adókedvezmény jár és az átalakítás következtében az üzlethelyiség bére legalább 10 százalékkal emelkedik, a portálénak fából vagy vasból készített vázára és beüvegezésére eső költségek — mint az átalakítással együtt végzett tatarozási költségek — az adókedvezmény szempontjából figyelembe vehetők. Az épület rendes karbantartásához szükséges olyan munkálatok, melyek az adókedvezményre egyébként nem szolgáltatnak jogalapot, de a rendelet által megszabott átalakítási munkálatokkal egyidejűleg kerülnek teljesítésére, mint pl. ajtók és ablakok kijavítása „tatarozási költségek“ címén, az egyéb költségekhez hozzászámíthatók. A rendelet egyéb részleteire a későbbiek során még visszatérünk. Az iparügyi miniszter a házfelügyelők által végezhető ipari munkákról A budapesti kereskedelmi és iparkamara a napokban felterjesztéssel fordult az iparügyi miniszterhez és e probléma gyökeres megoldását kérte. Az iparügyi miniszter most a következő választ intézte az ügyben a kereskedelmi és iparkamarához: „ A kamara az ipar jogosítványnyal nem bíró házfelügyelők által elkerülhetetlen szükségből végzett ipari munkakeretének rendeleti meghatározását kéri. A szóbanforgó határvonalnak minden bekövetkezhető esetre szóló megvonása azonban nem lehetséges, a tájékoztató jellegű felsorolás pedig sok esetben inkább zavart okoz, mintsem útbaigazít. Ezért meg kell elégednünk a 30.000/1936. Ip. M. számú rendelet 39. paragrafusának második bekezdésében levő általános szabállyal. Ami Budapest székesfőváros Lakásbérleti Szabályrendelete 59. paragrafusát illeti, ez az előbb említett miniszteri rendelettel ellentétben nincs. Az említett szabályrendeleti rendelkezés ugyanis nem azt mondja, hogy a házfelügyelő valamely ipar körébe vágó munkát egyáltalán nem végezhet, hanem csak azt, hogy nem végezhet olyan munkát, amely a fennálló jogszabályok értelmében csak ipari jogosítvány alapján végezhető. Azt pedig, hogy mily munkának mily körülmények között végzéséhez kell iparigazolvány, továbbá hogy milyen munkát milyen körülmények között szabad olyannak is végezni, akinek arra szóló iparigazolványa nincsen, a mindenkori közigazgatási szabályok határozzák meg. Fa- és Fornérértékesítő Kft. Cégvezető: Rein Henrik Árban, minőségben tökéletes! Budapest, VIII., József körút 36. Telefon: 137—674. Minden megrendelést gyorsan és pontosan eszközlünk ! A Leipzigi Vásár budapesti irodája Magyarország és a német birodalom közötti gazdasági viszonyok kedvező továbbfejlesztése arra indította a Leipzigi Vásár Központi Hivatalát, hogy Budapesten egy saját irodát nyisson. Az új iroda feladata az, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait kiépítse és mindjobban kimélyítse és különösen a magyar üzletemberek üzleti összeköttetései létesítésénél segítségére legyen. A vásáriroda elsősorban a Leipzigi Vásár magyar látogatóinak ki- Famegmunkálás VII., Jobbágy u. 11. (volt Bem-utca) Ambrovits László Telefon : 349—796.