A Bádogos és Szerelő, 1913 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1913-01-31 / 1. szám
A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ Fiz adótörvények végrehajtásának elhalasztása. Lukács László miniszterelnök, a nemzeti munkapártnak f. évi január 23-án tartott értekezletén bejelentette, hogy az új adótörvények végrehajtását erről az esztendőről véglegesen elhalasztották. Tudvalevőleg az appropriációs törvénybe a pénzügyminiszter oly határozatot vezetett be, mely felhatalmazza a kormányt, hogy az új adókivetést egyelőre függőben tarthassa s ha a kivetés folyó évi július 1-éig meg nem indítható, az 1913. évre az adók a régi törvények alapján lesznek kivetendők és fizetendők. A hivatalos kommentár ehhez az volt, hogy ha a gazdasági viszonyok javulnak az első félévben, akkor a kormány még ez évben végrehajtja az új adótörvényeket. A mozgalom, mely már a múlt év végén megindult az új adótörvények ellen, a kormány ezen elhatározása folytán hirtelen országossá növekedett. Az országos agitációnak végre is engedett a kormány. A munkapárt értekezletén Keltai Ferenc kérdésére a miniszterelnök egyebek közt ezeket mondta: Természetes, hogy az adókérdésben a kormány ma is annak idején elfoglalt álláspontját tartja helyesnek, amely a költségvetési törvényben is kifejezésre jut, amely törvény 5. §-a szerint az adó kivetése függőben tartandó s ha a kivetés a folyó évi julius 1-éig meg nem inditható, 1913. micsoda szép kilátásokkal kecsegtethetné ez azokat, kiknek kezét megköti a tétlenség. Az építőipar munkája, munkát adna a többi foglalkozási ágaknak is. Sőt mint a múltakból merített tapasztalat mutatja, a köz munkakedve új munkakedvet ébresztene a magánvállalkozásban is. De távolabbra ható következményei sem maradnának el a köz akciójának, mert vállalkozási képességünket mutatná be a külföld előtt, szilárdítaná a hitelünk és megóvna bennünket attól, hogy mint a múltban olyan időben, mikor közgazdasági életünkben némi fellendülés mutatkozott, nem kért idegenek lepték el a vállalkozás piacait és jogtalan hasznot húztak abból, hogy mi idehaza tehetetlenek voltunk és képtelenek leszorítani versenyük. Az egy esztendős válság erősen próbára tette már erőinket. Itt az ideje már, hogy fordulatot, javulást hozzon a tavasz. Erőinket összegyűjtve, meg kell értetnünk illetékes helyen hogy állami érdek a segbes. Erőinket egyesítve, fel kell ébreszteniük a figyelmet aziránt, hogy egy vértelen, elkényszeredett közgazdasággal bíró ország népe képtelen teljesíteni azokat a köteleségeket, amelyeket az államfenntartás a mai viszonyok között reá ró. De ha állam és törvényhatóság karöltve kinyújtja támogató kezét, megindítja a vérkeringést megint, akkor egy jobb jövő reménye új erőt önt a csüggedékben, új hitet kelt mindenkiben. Az államfenntartó erők felfrissülnek és mire a béke galambja kiterjeszti szárnyait a mi vén Európánkra megint, mi is odaállhatunk, hogy követeljük részünket abból a munkából, abból a haladásból, amelyet a jövő a népeknek kijelölt. Harangozó, az 1913. évre az adók a régi törvények alapján lesznek kivetendők és fizetendők. A törvényhozás álláspontja tehát az volt, hogy szükséges az új adótörvényeket ennek az évnek a folyamán aktiválni, de nyitva hagyta magának az utat arra az esetre, ha bármely oknál fogva ezt nem lehetne keresztülvinni és ennek következtében fentartotta a lehetőségét annak, hogy bizonyos körülmények közt, bizonyos esetek bekövetkeztekor a régi törvény alapján lehessen még az 1913. évre is az adót kivetni és behajtani. Habár július 1-től még távol vagyunk, mégis konstatálnom kell, hogy mindazok a momentumok, amelyek ennek a kérdésnek az eldöntésénél figyelembe jöhetnek, arra látszanak utalni, hogy a törvény által előrelátott két eshetőség közül minden valószínűség szerint nem az első, hanem a második eshetőség fog bekövetkezni, az tudniillik, hogy ebben az évben még a régi törvények alapján lesz az adó kivetendő és fizetendő, mégpedig olyan okok miatt, amelyek egészen természetesek és az adott helyzetből folynak. Ilyen okokul a miniszterelnök egyrészt a külpolitikai helyzetet, másrészt pedig az országban beállott nyugtalanságot jelölte meg. fl gdzmotorok kezelőinek tanfolyama. A M. K. Technológiai Iparmúzeumban 1913 február 10-én nyílik meg és március 15-ig tart. Az előadások napokint este 7 órától 9 óráig a Felsőipariskola 11-ik emelet 59. számú termében tartatnak. E tanfolyamon a világítógáz-, generátorgáz-, benzin- és nyerspetróleummotorok szerkezetét és kezelését tanítják. Tanulókul felveszik az ilyenféle motorok tulajdonosait s kezelőit, a motorgyárak szerelőit és géplakatosait, végül a jelentkezés sorrendjében más géplakatosokat is. A beiratásokat a Magyar Királyi Állami Felsőipariskola (VIII. ker., Népszínház utca 8. sz.) II. em. 59. számú tantermében február hó 8-án este 7 órától 8-ig és 9-én délelőtt 10 órától 12-ig tartják meg. A jelentkezők kötelesek igazolni mesterségüket és jelenlegi foglalkozásukat. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után vizsgát tehetnek, sikeres elvégzéséről bizonyítványt nyernek. Tandíj 10 korona. A vizsga dija 10 kor. Budapest, 1913 január havában. A Magy. Kir. Technológiai Iparmúzeum igazgatósága. Egyesületi élet. Választmányi ülés. A „Bádogos és Szerelőmesterek Országos Egyesületé“nek választmánya 1913. évi január hó 7-én Sztipán István társelnök, majd folytatólag Boross Soma elnök elnöklete alatt tartotta rendes választmányi ülését, lefolyásáról következőkben teszünk jelentést.