Búvár, 1943 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
2 Amer. Rewiew of Tuberculosis 4. 1925. stb. helyeken van eljárásom ismertetve). * A levegő baktériumai emberi településeken jelentős részben apró (egy mikronos , a milliméter ezredrésze) gömbalakú, csoportosan (fürtszerűen) elhelyezkedő mikroszkópos gombákból, sztafilokokkuszokból állanak. Ezek a baktériumok az emberi és állati bőrben, szőrökön betegség okozó hatás nélkül (mint szaprofiták) vannak állandóan jelen. A bőr, a szőr hámlásával kapcsolatban az így lekerült pikkelyeken, — amelyek a levegőbe is bekerülnek, sőt benne lebeghetnek — nagy számmal vannak ilyen úgynevezett sztafilokokkuszok. Ennek megfelelően kísérleteim alapján olyan helyeken találtam a legnagyobb számban a levegőben sztafilokokkuszokat, ahol a bőr lehámlása a legnagyobb fokú (gőzfürdőkben, hálószobában stb. Arch. f. Hyg. 1925: 182). * A sztafilokokkusz, amely a bőrben, annak felületén, pórusaiban, a faggyú- és verejtékmirigyek kivezetőcsöveiben mint ártalmatlan élősködő (szaprofita vagy inkább szimbionta) él, szövetgyengülés, szövetsérülés esetén — főleg, ha még általános diszpozíció (elhízás, leromlott állapott, cukorbaj) is van jelen, virulenssé válhatik és ilyenkor genyedést hozhat létre (2. kép). A gyengült, elhalóban levő (nekrobioziszos) szövet ugyanis a sztafilokokkusz jó táptalaja, amelyben gyorsan szaporodik. Az ilyen genykeltő sztafilokokkusz, intézetemben történt vizsgálatok alapján, megkülönböztethető a nem genykeltő sztafilokokkuszoktól abban, hogy vérben vagy vérplazmában, amelyhez alvadástgátló szert (citrat, oxalat) tettünk, alvadást hoz létre. (Darányi: Zbl. f. Bakt. v. I. 74. lap, 1926., Wien. m. Wschr. 5. sz. IQ27) . Sokat foglalkoztunk intézetemben a baktériumspóra képződésével. A baktériumok egy része ugyanis spóraalakba megy át (3. kép). A spóra egyszerűen a baktérium fajfenntartó alakja. Nem pedig, amint sok tankönyvben is találjuk , bizonyosellenálló formája, amely a fennmaradást külső behatásokkal szemben biztosítaná. A baktérium ugyanis szaporodhatik két módon : oszlás útján, továbbá a baktériumok egy része még külön csírasejtképzés által is. Ilyen csírasejtnek fogható fel a spóra (Darányi: Biol. obl. 50. k. 8. füzet, 1930). Ha a baktériumok különösen jó körülmények közt bőséges táptalajban vannak, akkor főleg oszlással történik a szaporodás. Általában az egész természetben a szaporodás történhet , vegetatív és generatív úton. A vegetatív szaporodás a sejt oszlása, a generatív fajfenntartás csirasejtképződés által. A szaporodás módja oszlás útján azonban a magasabbrendű szervezetekben már csak a növekedést szolgálja. A fajfenntartás azonban a magasabbrendű szervezetekben külön csirasejtképzés által megy végbe. A filogéniai fejlődésben a csirasejtképzés eleinte külön-különnemű sejtekkel, majd különnemű csíraszervek és végül külön nemi egyedek által történik. A legprimitívebb formája a csírasejtképzésnek azonban a baktériumspóra, ahol az egész baktériumsejt intete egy csírasejtté, a spórává alakul át. Kimutatták azonban (Schaudinn), hogy a 1. kép. A pipetta sorban a különböző vérekben — miután alvadást gátló anyagot (citrat, oxalat) adtak hozzá — a vérsejtek leülepednek. A 3, 6 és 9 vérben, ahol a süllyedés gyorsabb, kóros folyamat van jelen