Czipész Szaklap, 1920 (23. évfolyam, 1-17. szám)
1920-08-01 / 13. szám
100 czipőáruk behozatala. Mindig az volt az álláspontunk, hogy a külföldi czipőáruk behozatala káros hatású a magyar czipésziparra. Ma is ezt az elvet valljuk. Csakhogy a mai viszonyok közt ezt a vallott elvünket némileg tágabb értelemben kell magyaráznunk. Tudjuk, keservesen tapasztaljuk, hogy manap óriási módon szűkében vagyunk az anyagnak, bőrgyáraink nyersanyag, munkaerő hiányában és bizonyos spekulatív okoknál fogva is vagy nem termelnek, vagy elégtelen mennyiségben, ily alapon pedig a czipészipar senyvedésnek van kitéve, sőt ha ezek az állapotok sokáig tartanak, az elsenyvedésnek is! A fogyasztó közönség vásárlásait és megrendeléseit a legkisebb mértékre szorítja, mert nincs vásárló értéke, pénze, de végre mégis , ha szájától lesz is kénytelen elvonni a szintén sok pénzbe kerülő élelmet — lábbelit kell beszerezni különösen majd télvíz idején. Hogy ezen a kényszeren keresztülessék a közszükséglet, kénytelen lesz az ipari (a legsonisztább, legridegebben magyar érdekeket szolgáló is) politika a czipőáruk behozatalának tág kaput nyitni. Ez szerencsétlenség, de aligha kerülhetjük majd el. Nos, a czipésziparosoknak erre a körülményre el kell készülniük. Mi tehát a teendő? Az, hogy nekünk, czipészeknek is bizonyos tekintetben kereskedőkké kell válnunk (ezt az elvet is sokszor hirdettük !) és — amenynyire csak lehet — a czipőáruk behozatalából hasznot kell mentenünk. Vagyis: rendeljünk külföldi árukat. Ma — szinte kétségtelen — hogy a német gyártmányú czipők a legjobbak és legolcsóbbak. Egyik legtekintélyesebb kereskedelmi közlöny ezt írja a német gyártmányokról: Az osztrák és cseh czipők szárai alacsonyabbak, mint a német czipőké. A német czipők tiszta „Goodyear-Welt“, román varrott készítmények, a másik kettőé „Makey“ gyártmányok. A német czipők jóságát emeli az is, hogy a németek egységes bőrt használnak CZIPÉSZ-SZAKLAP Szövetkezete kötelékében minden szövetkezet a maga ereje és törekvései szerint teljesen háborítatlanul boldogulhat. Nem erőltet a kebelébe lépett szövetkezetekre semmiféle üzletet, hanem csupán rendelkezésükre áll, ha segítség kell, az ellenőrzés joga révén védi ott, ahol kell a szövetkezeti szellemet, a szövetkezeti életben szükséges rendet, fegyelmet s védi ott, attól erre ok merül fel, a tagok s az iparosok érdekeit. A legfontosabb kérdés immár mégis csak az, hogy belép-e valamely egyes szövetkezet a központi szervezetbe, avagy: nem ? Ezt jól meg kell fontolni! És ebben a kérdésben csupán egyéni ambíciónak nem szabad érvényesülni, hanem a többség akaratának. Egy pillanatra se feledkezzenek meg a szövetkezetek arról, amit dr. Emich Gusztáv miniszter mondott; azt mondta ugyanis, hogy: ha a központba nem lépett alakulatok (szövetkezetecskék) ha nem mennek keresztül a szükséges átalakuláson (hej,be ruganyos kifejezés!), a kormány sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem fogja őket részesíteni az egész czipő készítéséhez, ezzel szemben az osztrák és cseh czipők szára rendszerint juh, vagy kecskebőr, legjobb esetben lóbőr és a fej borjúboxból készül. Hogy ezek a gyártmányok a legolcsóbbak, azt az alábbi összehasonlító kimutatás igazolja: Németorsz. U. a. Magyarorsz. A cseh és osztrák czipő itt Márka Korona Korona 1 Fekete borjú-boxcall, férfi, fűzős 220 990 — 1200 Fekete serró, férfi, tűzős . . 220 990 —n. kapható1 Fekete marhabőr-box, férfi, fűzős 190 885'— 950 11 Barna marhabőr-box,férfi, fűzős Dupla talppal 10 M.-val (45 K) több ! Barna, férfi, marhabőr-box, 200 900"— 1000 duplatalppal, vadásznyelvvel Férfi, lakkbőr, különféle szí-230 1035 — 1250 nős betétekkel................... Női serró, fűzős, lakkorral, 270 1215 — 1350 20 czm. magas................... Női, borjú box, fűzős, lakk-220 990— 1200 orral, 20 czm. magas . . Női, barna, I. rendű, borjú-200 900— 1150 box, 20 czm. magas . . . Női, lakkfejjel, különféle szi-250 1125 —n. kapható é nes betétekkel................... Női, I. rendű, sevró félczipö lakkórral............................. Női I. rendű, borjú-boxcall, 250 1125-• -- 1 150 679 — 850 | félczipö lakkórral .... 140 630-725 f Női, lósevró, félczipö lakkórral Női félczipö lakkfejjel, külön-125 562 50 650 féle szines serróbetétekkel 175 787 50 875 | Női félczipő, egész lakk . . 200 900 — 1250 A A középiskolai tanárok mint czipésztanulók. Annyira szokatlan, de egyszersmind annyira aktuális és közgazdasági szempontból annyira jelentős a kecskeméti tanároknak az az elhatározásuk, hogy a társadalom által a múltban lenézett czipészipart választották mellékfoglalkozásnak, hogy az egész ország figyelmére érdemes. Középiskolai tanárok tanulták meg a czipőkészítés elemeit, mert nem képesek — tanári fizetésükből — az óriásian drága lábbeliket maguknak és családjuk tagjainak beszerezni. Rettenetesen lesújtó ez az ünnepség, lesújtó, de egyszersmind biztató jelentősége: hová jutottunk? — és bízunk magunkban! Hat hónap alatt tanulták meg nagyjában a czipészmesterséget a derék, nagyszerű példával elöljáró kecskeméti tanárok, nem hőkölve vissza a fehér kezeiket bemocskoló szurkos munkától, de sarkalva lelküket az ezer nehézségek leküzdésére. És a rövid hat hónap után oly eredményt mutattak fel, amelylyel méltán dicsekedhetnek. Kiállított munkáik szólnak mellettük, észrevehetők ugyanis munkáikban kétségtelen nyomai annak a sikeres törekvésnek, hogy újat, egyénit, sőt művészit alkossanak. És — ha kiépítenék tudásukat — bizony meg is volna a kétségtelen eredmény. Ezt a hallatlan, mondhatni: óriási sikert csak tanítómesterük rendkívüli szaktudásának, páratlan tanítóképességének s minden nehézséget leküzdő buzgalmának köszönhetik. Csak gondolkozzunk! Egy teljesen idegen foglalkozási körben mozgó erőket átgyúrni, alkotóvá képezni oly rövid idő alatt. Ez valósággal csoda volt. És ezt a csodát megtette Szabó Ferencz kecskeméti czipész, aki egész Magyarország elismerésére tart. A szabászat tanideje — egész napi tanítással — 2—3 hét. XXIII.