Czipész Szaklap, 1921 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1921-01-01 / 1. szám

A CZIPÉSZ-SZAKLAP gazdaságilag megerősödjön, a nagytőkével a termelőszövetkezeti üzemek segítségével ameny­­nyire ereje s tehetsége csak engedi szembe szállhasson. Lapunk és a vele szoros kapcsolatban álló Első Budapesti Magán Czipész­ Szak­­iskola czímet viselő tanintézet az elmúlt 23 év alatt kifejtett tevékenységével mély gyökere­ket eresztett a hazai czipészipar talajába. Ezt a gyökeret közös ápolással erősíteni, fejleszteni kell, hogy a háború okozta visszaesőt kihever­hesse az ország czipészipara. Ebben a tevékeny­ségben szünetet nem tart a Cziposz­­Szaklap, vagyis: nem szűnik meg e téren dolgozni, mun­kálkodni, de a­melyhez olvasóink támogatását s pártfogását a jövőben is kérjük. Hisszük eljön még a Boldog új esztendőt is . . . * * * Nem volt szándékunkban a lap előfizetési díját emelni, pedig arra olvasóink szinte nap-nap után rá­bírni igyekeztek. Erre az „emelés“-re azonban rákény­­szerít „most" bennünket az az áldatlan s nyomasztó drágaság, melylyel a Cziposz­ Szaklapnak is küzdeni kell. Az újságpapírhiány miatt nagy baj van, tetézi azt annak drágasága is. 1000 év újságpapírért 1150 koro­nát fizetünk, utóbb pedig annak ára 1908 koronára emelkedett. Hozzá számítva a napi mulasztási időt és az utazási, szállítási költségeket, kerek 2000 koronába kerül ezer év újságpapír ma. Azon kívül megdrágult minden amire csak szükség van az ipari üzemben és a családi háztartásban. Ezek az okok kényszerítenek bennünket arra, hogy lapunk árát 60 koronáról 100 koronára emeljük. Az áremelést fölösleges bővebben megokolni, melyre egyenesen­ rá vagyunk szorítva. Az áremelés visszamenően 1920. év decz. 1-től számítódik, miért is kérjük mindazokat az olvasóinkat, akik már beküldték előfizetésüket, hogy a felemelt előfizetési díj különbözetét (félévi előfizetés után 20 koronát) pótlólag megküldeni szíveskedjenek. Sajnosan kell előre bocsájtanunk, hogy egyelőre a Cziposz­ Szaklap havonta még egyszer jelenik meg (az előfizetési díj is ahhoz van viszonyítva), de mihelyt a papíráruban javulás áll be, kétszer fogjuk lapunkat megjelentetni. Itt említjük meg azt is, hogy időközönként a viszonyoknak megfelelő mellékleteket is adunk, me­lyekért külön díjazást azonban nem számítunk! Czipész­ Szaklap kiadóhivatala,­ben van, reményünk se lehet arra, hogy egyhamar eny­hülne is. Megszűnéséről álmodni se lehet! Aki gondolkozik erről a förtelmes világjelenségről az tudja, hogy hol van a baj gyökere. Tudja azt, hogy annak oka a világháború. A világháború, valóban egy világra való erőt és anyagot pusztított el, annyit, amennyiről talán Büchner, az „Erő és Anyag“ apostola se mert volna a háború (az ő szemében valószínűen csak „béka-egérharcz“) terhére írni. De nemcsak egy egész világra való erő és anyag pusztult el, hanem egy egész világot összetartó becsületesség (erkölcs, eszmény, önzetlenség, erény, emberszeretet stb. magasztos eszméi­vel egyetemben) is megsemmisült. Mindig a legjobb indulatú munkásai voltunk a társadalomnak, szinte szolgái, most se hűlt ki a mi emberszeretetünk, mi tudjuk mérlegelni az elviselhetetlen czipődrágaság rettenetességét, tudjuk, mert ez a rákfene a mi egzisztencziánkat is tönkreteszi, sőt, már tönkre is tette. Mi czipészek egész önérzettel utasíthatjuk vissza az árdrágítás ocsmány vádját. A mi helyzetünk a mos­tani megbomlott közgazdasági viszonyok közt könnyen áttekinthető. Aki tudja az egyszeregyet, aki csak a négy alapműveletet tudja a számtanból, az nem rágalmaz meg bennünket azzal, hogy vevőink vagy megrendelőin­ket fosztogatnék. Ipartestületünk elnöke, Hegedűs László legutóbb — úgy­szólván — beszámolót tartott nyilvánosan a sajtóban a czipészeknek a drágaságban való szerepéről. Legyen szabad ebből a beszámolóból csak a leglénye­gesebb részt idéznünk, ezt: „A drágaság ott kezdődik, ahol a nyersbőrt össze­gyűjtik, szóval a parasztoknál és annál a százhatvan­­milliós konzorcziumnál, amely szinte monopolszerűen összevásárolja a nyersbőrt. A nyersbőr ára ma kilónkint 200 korona. Ez a kétszázkoronás nyersbőr a bőrgyárakba, a Mautner, Machlup, Wolfner-csoport kezébe kerül, ahonnét már 640 koronás kruppen-bőr alakjában kerül ki. A gyárakból a bőr a nagykereskedőkhöz jut, akik törvényesen 8—10 százalékkal drágíthatják az anyagot, de a mai viszonyok között úgy adják el, ahogy tudják és akarják, a­­ kiskereskedőknek. A kiskereskedők törvényes haszna 20—30 százalék, ők azonban „szintén annyit keresnek, amennyi beléjük fér“. A közvetítésnek ez az óriási körforgalma a czipész és vevő találkozásnál ér véget. A vevő a czipészt okolja a drágaságért, uzso­rával és árdrágítással vádolja, pedig a helyzet az, hogy az emberiségnek egy egész lánczolata él a czip­észből, az emberiség egy egész lánczolatának hasznát vasalja be a czipész a fogyasztón. A czipész egy sereg ember és vállalat pénzbeszedője. — Magyarországon 2800 czipész van, ebből legfeljebb harminc­-negyvenen tud­nak oly árakat elérni, hogy jól élhetnek, a többi küzd és nyomorog, és a javítással foglalkozik!“ Amit Hegedűs László mondott, az a legszíntisztább igazság, valóság. Czipészek! ezt az igazságot, valóságot hangoztas­sátok azok előtt a szószátyárok előtt, akik titeket ár­drágítással, uzsorával merészelnek könnyelműen és rosszakaratúan vádolni. Elviselhetetlenül drága a czipő! Ez a kiáltás mint valami borzadályt keltő vész­­ordítás hangzik végig az országon, sőt az egész Európán. Annyi bizonyos hát, hogy nem csak nálunk, hanem a mezítlábas vagy bocskoros korszakot már átélt kultur­­népeknél is „elviselhetetlenül drága a czipő !“ Ebből a megállapításból pedig az következik, hogy általános­, illetve „világbaj“-ról kell tulajdonképpen beszélni, nem pedig a magyar czipészekre kiáltani a „feszítsd meg !“-et, nem pedig a magyar czipészeket állítani arra a meg­gyalázó pellengére, amelyre a lelketlen árdrágítók valók, amelyre az uzsora világbajnokait felkorbácsolni, felkötni kellene. A világra nehezedett csapások egyik legnagyobbika: az általános drágaság borzalma megvan ! És emelkedő- 7 ’ T­FI Anil 2 fiainab békeidőben készült ványológép, U­­UU eltörhetetlen vasalással, sárgaréz lemezzel el­■iii—ni...min­t látva. Súly 250—300 kgr. Ara darabonkint 6000 korona. Megtekinthető, valamint írásbeli kérdezősködésre felvilágosítást nyújt: _______________SZŰCS ALADÁR, lakatosmester Szombathely. A szabályzati tanfolyamra minden nap lehet jelentkezni, XXIV.

Next