Czukrászok Lapja, 1930 (19. évfolyam, 1-21. szám)

1930-01-05 / 1. szám

XIX. ÉVFOLYAM.­­BUDAPEST, 1930 JANUÁR 5. 1. SZÁM. mtkrásadok napja­i (Zuckerbäcker Zeitung) Cukrászok és mézeskalácsosokc, Finom sülök, cukorka, csokoládé-, és keksz­­gyárosok, iparpolitikai szaklapja. Megjelenik minden hó 5. és 20-án. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII., Baross-tér 15 Telefon: József 349—78. FELELŐS SZERKESZTŐ: STEINER GYULA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . . 14.­ P. Félévre . . . . . 7.— „ Negyedévre . . . . 3.50 „ Románia részérel évre 600 lei, S. H. s. ... Még egy év és a Cukrászok Lapja 20 éves fennállását ünnepelhetjük, örömmel álla­pítjuk meg, hogy a magyar cukrász- és mé­zeskalácsa,siparlan a belső béke kezd helyre­állni és a pártoskodás, a széthúzás helyét las­san a megértés fogja, felváltani. Tizenkilenc évig kellett harcolnunk, hogy meg tudjuk értetni a magyar cukrász- és méze­skalácsos társadalommal, hogy csak az az ipar bírhat erkölcsi súllyal, amely egy or­szágos szerven keresztül küzd jogos­ követelé­seiért. Most, midőn befejeződött a szervezke­dési élőmunka és az országos szövetség készen áll, hogy felvehesse a küzdelmet a cukrászok és mézeskalácsosok jogaiért, ismét felhívjuk a cukrászok és mézeskalácsosok figyelmét arra, hogyha komolyan akarják a szervezkedési munkát folytatni, akkor iparunk minden egyes tagjának nemcsak egyszerű közkatona­ként kell e mozgalomban résztvennie, hanem apostola kell, hogy legyen az eszmének és agitátora az ügynek. Ha a most megválasz­tott vezetőség azt fogja látni, hogy az egész cukrász- és mézeskalácsostársadalom háta mö­­gött áll, akkor természetesen nagyobb munka­­kedvvel és ambícióval fog munkához látni. Ezenkívül volna még néhány szavunk a Szövetség vezetőihez is. Ez a felelősségteljes munka — amit magukra vállaltak akkor, amikor a tisztséget elfogadták — ne legyen csupán egy fellobbanó szalmaláng, hanem egy állandóan égő örökmécs, amely a cukrász- és mézeska­lácsosipa­r vérkeringését állandóan melegen tartja és folytonos munkára tüzeli. A szervezkedés a tizenkettedik órában történt. Nem lehet tehát minden órában egy evőkanál orvosságot beadni beteg iparunknak és havi összejövetelekkel késleltetni a mentő­­munkát, hanem a vezetőség minden egyes tag­jának mint egy részbizottságnak kell állandó permanenciában lennie, amely el akarja há­rítani a fenyegető árvizet és gátat akar emelni a további pusztulás elé. Az Országos Szövetségnek, az Ipartestü­letnek és a húsz év óta küzdő Cukrászok Lap­jának karöltve kell dolgozniuk ebben a mentő­­munkában, ha azt akarjuk, hogy ez sikerrel járjon. Midőn átléptük az 1930. év küszöbét, boldog új esztendőt kívánunk a Szövetség és az Ipartestület vezetőségének és minden egyes tagjának és ha az együttműködést mindenki tiszta szívből óhajtja, úgy meg van a remény arra, hogy 1930 meghozza iparunk részére a teljes gyógyulást, amit tiszta szívből kíván Steiner Gyula.

Next