Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)

1878-03-10 / 10. (62.) szám

Melléklet „AZ ÉPÍTÉSI IPAR“ 10­62-ik számához. 87 rend lovagkeresztjét adományozta s egyúttal megengedte hogy Ráth György királyi táblai tanácselnöknek, mint a képzőművészeti társulat bizottmánya elnökének, az említett épület létesítése körül tanúsított különös buzgalma, valamint Fischer Ignác és Rot­h­ Zsigmond budapesti iparosoknak ugyanezen alkalommal tett jeles közreműködé­sükért, legmagasabb elismerése nyilvánittassék. Bp. K. Arad Város Virág Lajost választotta meg főmér­nökévé egy évi próbaidőre, s ha azalatt a középítészetben, amiből gyakorlati bizonyítványa nem volt) kifogástalanul működendik, állomásán végleg meg fog erősíttetni. A bécsi Mérnök- és Épitész-Egylet 1878. évi költ­ségvetésében a kiadások fedezésére 35,370 írt 21 kr. van előirányozva.­­ Uj kihúzó toll. Ed. Sprenger mechanikai eszközök gyára (Berlin, Rit­­terstr­­g5) két új szabadalmazott szer­kezetű kihúzó tollat hoz forgalomba, melyek a mellékelt ábrákban természe­tes nagyságban vannak előtüntetve. Az első ezek közül azáltal külön­bözik az eddig használatban levő kihú­zótollaktól, hogy annak szabályozása nem a kihúzó oldalán, hanem a nyél végén alkalmazott csavar által eszkö­zöltetik, melylyel a nyélen végig, a toll szárai közé érő ék hozható mozgásba. E kihúzó toll előnye, hogy a hegy ol­­dalagos eltolatása be nem következhe­­tik, mi a régi szerkezetnél könnyen megtörténik, ha a csavar némileg excen­trikusan csavartatik, továbbá, hogy a tollnak bármelyik oldalát lehet a vo­nalzó felé fordítani használat közben, mi­által a kopás egyenletes leend. A másik toll szabad kézzel rajzolt görbék kihúzására való. Tudvalevő do­log ugyanis, hogy a görbéknek egy­szerű tollal való kihúzása tökéletlenül eszközölhető, mivel kevés rajzolónak van oly biztos keze, hogy e célra közönsé­ges kihúzó tollat használhas­son. A toll, mely a fasa­ruban foroghatólag van meg­erősítve, úgy vezetendő, hogy az utóbbi lehetőleg merő­legesen álljon a papirosra ; a toll excentricus súlypontjá­nál fogva igen könnyen be­igazodik bármely irányú vo­násba s igen kis gyakorlatra van szükség, hogy vele teljesen biztosan lehessen dol­gozni. Szükségtelen megemlíteni, hogy ez eszköz haszná­lata művészi rajzok készítésénél, hol különböző vastag­ságú vonalak jönnek elő, korlátolt, ellenben helyszíni raj­zoknál igen jó szolgálatot tesz. Az itt ábrázolt egyszerű tollon kívül még kettős, úgynevezett út-kihúzók (Wege zichfeder) is készíttetnek párhuzamos görbék kihúzására. (D. Bauz.) —y— Szombathely város képviselő testülete febr 27-kén tartott közgyűlésén elhatározta hogy állandó magyar színházat és városházat fog építtetni. A két épület Vas­megye, Szombathely városa és egyesek áldozatkészségé­nek köszönendi létrejöttét. Ez utóbbiak közül kiemelésre méltónak tartják a Vasm. L. Hauszmann Alajos műegye­temi tanárt, ki a szinház és városház szép és célszerű terveit ingyen készíté s az építés vezetését is díj nélkül tel­jesítendi. A­d Magy. mérnök- és építész-egylet. Egyetemes szakülés márc. 2-án. Ez alkalommal Zipernowsky Károly gépészmérnök értekezett a legújabb dynamo-elektrikus gépekről, különös tekintettel az elektrikus világításra. Miután röviden megmagyarázta a Gramme-féle gép szerkezetét, felemlíté ezen rendszer előnyeit s hátrányait, mely utóbbiakat elkerülendők, töb­ben, nevezetesen Nolle­t, Niauver Breguer, Len­­t­i­n szerkesztettek ily gépeket, a­melyek azonban még a Gramme-féle gépnél is nagyobb hátrányokkal bírnak. Egyedül egy gép van ez ideig, amely rendszerét tekintve, jobb a Gramme-féle gépnél, s ez a Siemens és Halske által Hefner-Altenek rendszere szerint épített dyna­­moelectricus gép, melyet azonban szerkezetes tartósság tekintetében a Gramme-féle gép messze túlszárnyal. Egy ily gép a József-műegyetem phisikai szertárában van felállítva, ahol is, mivel nem folytonosan működik igen jó szolgá­latot tesz. Különös érdekkel bírnak az összehasonlítások költ­ség tekintetében az electrikus és gázvilágítás között. — Zipernowsky két esetet vesz erre nézve tekintetbe, t. i. egy kedvezőbbet és egy kevésbbé kedvezőt. Kevésbbé kedvező eset p. o. ha egy színház volna megvilágítandó, melynek csillárján 60 gázláng ég. Ha felvesszük , hogy ez naponta 4 órán át ég, s az egész évben 366 napon át, úgy a költség 1200 forint kerek számban, holott egy, több mint 8-szor erősebb electricus fény 500 gáz­láng erősségben évenként avulási költséget s minden egyéb kiadást beleértve csak 862 forintba jő. Egy más kedvezőbb esetben, hol egy nyomda vilá­gítandó meg 150 lánggal évenkint 4000 órán át a költség kerek számban 9500 frt, míg az electricus világítás 5 lám­pával a 150 gázláng, tehát 750 gázláng erősségben csak 3000 forintba jő. Ezen esetben tehát a világítás electricus fénynyel, ha a nagyobb fénytől eltekintünk 3, 2 szer olcsóbb, míg a fényforrások intensitását is tekintve 15-ször olcsóbb. Minden az electricus világítást illető kérdésekben az előadó az iránta érdeklődőknek szívesen szolgál felvi­lágosítással és tanács­sal. A Választmányi ülés márc. 2 án. A m. mérnök- és épí­tészi­ egylet f. hó 2-án tartá e havi rendes választmányi ülését Hieronymi Károly elnöklete alatt.­­ Legelő­ször az országos magyar iparegyesület építés-ipari szak­osztályának átirata olvastatott fel, melyben, felkéri az egyletet, hogy egy építési kamra felállítása iránt tett ja­vaslat közös tárgyalására küldjön ki néhány tagot. Az átírat tudomásul vétetvén a mű- és középítészeti szak­osztályoknak adatott ki véleményadás végett. Ezután még néhány folyó ügy (tag ajánlások, ajándékok a könyvtár részére) intéztetett el, s ezzel az ülés véget ért. A vízépítészeti szakosztály ülése márc. 6-án. A szak­osztály jegyzője, Gon­da Béla bemutatta a Dolecsko Mihály kir. mérnök által szerkesztett és Schwarzer budapesti mechanikus által igen csinosan készített önmű­ködő profilografot. Ezen műszer folyók és csatornák hossz- és keresztszelvényeinek a felvételére van hivatva szolgálni, s főalkatrészeit képezik : a mérő kerék, a rúd és a villamos irókészülék. A kerék öntött vasból készült s kerülete épen 1 méter. Tengelyével 2 kis akasztó­kerék van összeköttetésben, a­melyek villamos kapcsolatban vannak az irókészülékkel. A villamosság kifejtésére négy Bunsen-féle elem szolgál. A készülék két csalnak végére erősített gerendára kapcsolandó, s a kerék tengelyének 2 végével kapcsolatos két rúd, illetőleg erő a gerendánál vízszintes tengely körül foroghat le és fel, egy csukló, illetőleg dió körül pedig oldal­mozgásokat tehet jobbra és balra. Ezen vízszintes tengelyen túl van a rúdon a villamos iró készülék megerősítve. A mint a csalnak s ezzel a műszer előre halad, a kerék fordul s minden egy­szeri mefordulásakor záródik a villamáram s az irókészü­­lékben levő papiros megfelelőleg odább mozdul. A mint pedig a kerék lesülyed vagy emelkedik s a villamáram minden záródásánál működésbe jő az irókészülék s jegyzi a mélységet és a hosszúságot. A műszer tehát leraj­zolja a kereszt- vagy a hossz-szelvényt. — A műszer

Next