Az Épitési Ipar, 1884 (8. évfolyam, 1/366-52/417. szám)

1884-08-24 / 34. (399.) szám

Melléklet ,­AZ ÉPÍTÉSZ IPAR 3­34-399. számához. 347 A kiemelt és kifejtett okokon kívül még az angol épí­tészek kiképeztetése is nagy mértékben hozzá­járul a fes­tői elem fejlődésének előmozdításához. A szigorú akadémi­kus irány mellőzésével a tanuló hajlamainak teljes szabadság adatik, mi­által az individuális tehetségnek különösen alkalma nyílik a sajátos fejlődésre. Végül az Angliában dívó építkezések decentralisa­­tiója is elősegíti a fenti irányt. Iskolák, kórházak, templo­mok stb. ritkán épülnek a kormány megbízásából, mint inkább az érdekelt községek vagy magán­személyek költsé­gén ; ezek azután az építés alkalmával a dispositió, az épü­let díszítése és az építész megválasztásánál saját személyes kívánalmaikat juttatják érvényre; mi ismét hozzájárul ahhoz, hogy az épület individuális karaktert nyerjen. Ily formán fejlődött nagyjából az angol építő­művé­szet karakterisztikus vonása, melyben a jó és rossz oldalak világosan napfényre kerülnek : t. i. kiváló hajlam a festőiség­­he­z, és gazdag fényes díszítéshez és visszautasítása minden­nek, mi idegen új és azzal ellentétben áll. Ha tehát az angol építészetet akarjuk helyesen elbírálni, akkor nem szabad a klasszikus modorban készült épületek után, ha­nem az egységes alakítást nem tekintve az épület külső és belső, távlati és festői elrendezése, nemkülönben a cso­portosításnak a környező vidékkel való egyöntetű kapcso­lata után ítélnünk. —y— Új körzők. Sönnecken F. Bonnban két új figyelemre méltó rajzoló eszközt közöl, melyek az ide fogott ábrákban látha­tók. Az egyik olyan körző, melybe irótollat vagy irónt erősít­hetni (ára 50 fillér), — a másik körző kihúzó toll számára való (ára 1 márka). Az ábrák világosan előtüntetik a szer­kezetüket. A körzőnek főszárát az irótoll vagy ón képezi, melyhez az áralakú mellékszár csuklóval és csavarral erő­­síttetik, hogy a mellékszár különböző állásokban megköt­hető legyen, a csukló ki van metszve és a csavar a veze­tékben mozog, és a szár beállítása után meghúzatik. Hogy a toll lehetőleg egyenkezűen mozoghasson és tiszta vonalat húzhasson, ferdén van a szárba beerősítve, a­mi az irónnal természetesen nem fordul elő. A D. B. kísérleteket tett a körzőkkel és gyakorlati használhatóságukról meggyőződött: még a legnagyobb (7 cm.) nyílással is szépen dolgozott úgy a kihúzó, mint az irótoll. Az ilyen olcsó szerekkel ter­mészetesen mennyiségtanilag pontos eredményt nem kívá­nunk elérni, de azért számtalan esetben — különösen rajz- és ipariskolákban — tényleg finomabban működnek, mint a célnak megfelelően épen szükséges. —m— 1. ábra, 2. ábra, Vegyesek. Kinevezések. A közmunka- és közleked. minisztérium Freund Ignác és N­e­u­h­o­l­d József kir. mérnökgyakornokokat az államépi­­tészeti hivatalok létszámába kir. segédmérnökökké, H­o­­­c­z­e­r István végzett műegyetemi hallgatót pedig ugyanoda ideiglenes ösztöndíjas mérnökgyakornokká nevezte ki. A budapesti dalműházban az »Asphaleia« által beren­dezett színpadi gépezeteket f. hó 19-ikén próbálták meg; a próba után az építő bizottság dr. Podmanicky Fri­gyes intendáns elnöklete alatt tanácskozást tartott, a­mely­ben az a meggyőződés jutott érvényre, hogy a próbán a felállított gépek működése célszerűnek mutatkozott, csak­hogy a gépek gyorsaság tekintetében még nem voltak tel­jesen kielégítők, a­mi annak tudható be egyrészt, hogy a gépek egyes alkatrészei a soknemű munkák következtében nem egészen tiszták és másrészt a kezelő munkások nin­csenek még elegendő számban és kellően begyakorolva. Mind e hiányokon körülbelül 14 nap alatt segíteni lehet, a­mikor azután teljes világítás és díszletek alkalmazá­sával egy egész opera előadásával újabb próba tartotik. Ez utóbbi próba eredménye után fog csak a bizottság a gépszerkezetek végleges átvétele iránt határozni.­­ A ház akuszikája próbák által tökéletesnek bizonyult. Az Arad-Körösvölgyi vasút-részvény-társaság a múlt évi jelentése örvendetes adatokat tartalmaz a vasút hely­zetéről. A jelentésből kiemeljük a következőket: a be­vételek az előző évihez képest 25° 0-kal emelkedtek (330975 írt 14 kr, 251128 írt 93 krról) a személyforgalom 28° o-kal. A kiadások a bevétel 54-89°/0-át emésztették föl; összes kiadás 181674 frt 53 kr. üzleti többlet 149300 frt 61 kr. miből a 11000 drb törzsrészvény­e 5 frt, 55000 frt osztalékot kapott. 2577 m. régi vassínt Bessemer-sínnel cseréltek ki és 12587 drb új talpfát helyeztek el. Az igaz­gatóság a hálózat kiterjesztésére (a Csermő vidékére és Körös völgyébe keletre) előtan­ulmányokat tesz. 1883-ban közlekedett 1626 vonat, ezek szállítottak 31,557,680 elegy tonnakilométert, egy vonatra esik 192’92­­. Utazott 135,075 személy, miből egy napra esik az I. o. kocsikban 18 utas, II. o. 26­3, III. o. 99’3, IV. o. 237.4, katona 5*3, együtt átlag 370­1 utas. A szállított árúk közt volt 136457 t. trágya 2696­3 t. érc, 69527 t. rozs, 33903­8 t. tűzifa, 90197 t. donga, 5578.3 t. épületfa, 11747­­1 t. talpfa, 40097 t. bor, 22590.1 t. terméskő, 169345­0 t. kövecs; szállitatott összesen 314872­5 t. árú. — Az Ara­d-csa­­nádi vasút -r­észv. társaság­ évi jelentése szerint a vasút összes építési és tőkebeszerzési kiadásai 1884. május 31-én voltak: főfelügyelet 3983 frt építésvezetés 69,605 frt 83 kr, külszolgálat 115,008 frt 94 kr, tervezés és nyomjelzés 16652 frt 09 kr, kisajátítás 155,961 frt 24 kr, alépítmény 366977 frt 15 kr, felépítmény 1.717,505 frt 47 kr, ma­gas építmény 275,657 frt 89 kr, rendkívüli kiadások 1951 frt 68 kr, tőkebeszerzés és kamatok 190,478 frt 51 kr, leltárkészlet 21,740 frt 19 kr. Összes kiadás 3.557,745 frt 46 kr, a­miből a 181,663 km, hosszú vonal egy kilométerjére 19,584 frt 64 kr (mérföldjére 148,451 frt 53 kr) esik.­­ A kimutatások szerint egy kilométer elfoglal 2,30 hektárt (3 hold 1568 Q° ) van rajta 5948 m3 földmunka, 27 m. nyílású híd, 0,44 drb váltó és keresztezés, 0,16 ál­lomás, 0-36 őr, 0-06 mozdony, 04 személy- és teherkocsi.­­ Az üzlet eredménye 1883.második feléről 89,36, frt 53 kr. tiszta jövedelem (az összes vonalak csak 1883. jú­lius 1. óta vannak forgalomban) 1296 vonat szállított 21.143.770 el egy tonnakilométert, egy vonatra esik 189.671. Utazott 144.505 egyén, amiből egy napra esik I. o. kocsi­ban 5­47, II. o. 70­47, III. o. 209’06, IV. o. 486.85 utas, és 13’50 katona, összesen 785­35 utas. A szállított áruk közt van 4976‘4 t. kőszén, 126907 t. búza, 4453’0 t. ku­korica, 22000 t. tűzifa, 2452’5 t. épületfa, 3613­9 t. ter­­­­méskő, 79237 t. kövecs ; összesen szállíttatott 67,149*8 t. árú.­­ — Megemlítjük itt, hogy — hír szerint — az arad-kőrös­­völgyi és arad-csanádi vasutak igazgatói azzal az eszmével

Next