Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)
1922-06-01 / 21-22. szám
84 ÉPÍTŐIPAR, ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 1922. június 1 végének vallotta, hogy a Műegyetem doktora lehet. »A József Műegyetem Magyarországnak és a magyar kultúrának szilárd oszlopa volt és marad", jelentette ki a hallgatóság óriási lelkesedésével kísért beszédében. Utána Zelovich Kornél rektor üdvözölte a kormányzót, aki figyelmeztető beszédet intézett a műegyetemi ifjúsághoz. Beszéde után ismét Zelovich Kornél kezdett szólani, előadván a hazai technikai felsőoktatás fejlődéséről írt hatalmas tanulmányát, mely úgy a tartalom mélysége, mint a forma szépsége által nagy tetszésnyilvánulást váltott ki ahallgatóságból. A rektor beszéde után az üdvözlő beszédek következtek. A magyar királyi kormány nevében Belitska Sándor honvédelmi miniszter, a testvéregyetemek részéről, Timon Ákos, Menyhárt Gáspár, Illyefalvi Géza, Heim Pál, Fellner Frigyes és Vitális József, a társadalmi egyesületek nevében Belatiny Artur, ifj. Chorin Ferenc és Gaal Jenő fejezték ki szerencsekívánataikat. Majd dr. Zielinski Szilárd emelkedett szólásra és a magyar mérnök- és építésztársadalom nevében mondott hatalmas dialektikájú beszédet, rámutatván a Mérnök- és Építész Kamara vajúdására és a Diákotthon szükségességére. Előadását sűrűn szakította félbe frenetikus tapsvihar. Ezután egy lélekbemarkoló szép jelenet következett. A műegyetemi tiszteletbeli doktorok felavatása. Dr. Hauszmann Alajos építészt, a Királyi Vár tervezőjét, dr. Bodola Lajos volt műegyetemi mérnöktanárt, Ilosvay Lajos volt államtitkárt és vegyészprofesszort, Kandó Kálmánt, a Ganz- Danubius vezérigazgatóját, Dálik Istvánt, az Erzsébet- és Széchenyi-Lánchíd tervezőjét, dr. Gaal Jenő főrendiházi tagot avatták fel díszdoktorokká. A felavatottak nevében dr. Hauszmann Alajos tartott köszönő beszédet, az ifjúság nevében Veér Tibor műegyetemi hallgató mondott lelkes beszédet. A díszes ünnepség dr. Zelovich Kornél zárószavaival és a Szózat eléneklésével ért véget. Az ünnepség végeztével a közönség kivonult a díszteremből a Műegyetem hősi halottainak emlékére emelendő szobor alapkövének letételére. Az ünnepség a nemzeti imával kezdődött, majd József királyi herceg tartott könynyekig megható beszédet hőseinkről és Oláh Béla műegyetemi hallgató tett hitvallást az életben maradottak kötelességteljesítéséről. Az alapkőletételi ünnepséget a Nem! Nem! Soha! hangjai fejezték be. A közönség lelkes hangulatban oszlott szét a magyar kultúra eme hitet, reményt fakasztó gyönyörű ünnepségéről. Dr. Fábián Gáspár: Kauser József második temetése. A proletárdiktatúra már végét járta, midőn az ő kíméletlenségektől meggyötört művészlelke itthagyta munkában elfáradt testét, mely örök nyugalomra várakozott. De a diktatúra még a kegyelet megadásába is belemártotta piszkos kezét. Az a kevés jóbarát, aki Kauser József 1919. július 27-iki temetésén résztvehetett, szemtanúja lehetett annak, hogy mint becsülték meg akkor a «munkásság nevében" annak az embernek emlékét, ki egész életét szorgos és lelkiismeretes munkának szentelte, mellyel a külföld előtt is dicsőséget szerzett a magyar alkotó erőnek. Feketére mázolt deszkakoporsóját egy rozoga temetéskocsi vitte a rákoskeresztúri temető egyik hátsó parcellájában megásott sírgödörhöz a többi proletársírok közé, ahol hosszas sorbaállás után végre elhantolták. Az akkori újságok uszító és lázító cikkeik sorozatát többre tartották az ő érdemdús pályafutásának közlésénél s így úgyszólván nesztelenül távozott el közülünk. Ez volt az a végtisztesség, melyre a Szent István-bazilika befejezőjét, a Jézus szent Szive templomának és számos más középület alkotóját érdemesítették. A gyászos kor elmúlott s a Magyar Mérnök- és Építész- Egyesület rajta volt, hogy e csorba kiköszörültessék. Két év előtt tartott emlékünnepélyén kegyelettel áldozott a ipari szabványosítás. (vége.) A szakbizottságokban folyik a szabványosításnak a tulajdonképpeni munkája. A szakbizottság áttanulmányozza a feladatára vonatkozó külföldi szabványokat, azokat a magyar ipar szempontjából felülbírálja, az érdekeltekhez intézett körkérdések segítségével összegyűjti a hazai adatokat és mindezek alapján egy szabványtervezetet dolgoz ki. A szabványtervezet a nagy nyilvánosság elé kerül, a legszélesebb körök véleményezése és bírálata végett. A beérkezett észrevételeket a szakbizottság megvizsgálja és az így újra átdolgozott szabványtervezetet a tanács elé terjeszti. A tanács által jóváhagyott szabványt azután mint magyar ipari szabványt az elnökség átadja a használatnak. Eddig a következő szakbizottságok alakultak meg, illetve vannak megalakulóban : I. Hengerelt vasszelvények. II. Műszaki rajzok: 1. rajzlapok méretei és papírformátum, 2. rajzok felírása és vonalvastagság, 3. vetítési és ábrázolási módok, 4. anyagjelzés. III. Keskenyvágányú mozdonytípusok, IV. Külföldi szabványok tanulmányozása és pedig 1. szabványos átmérők, 2. csapszegek, 3. a csavarmenetek, 3/b. csavarok, 4. illeszkedések, 5. transzmissziók, 6. szerszámok, 7. építészet. V. Elektrotechnika, VI. Automobil-alkatrészek. Eme bizottságok közül a műszaki rajzokkal foglalkozó szakbizottság tervezetei és az Elektrotechnikai Egyesület által eddig kidolgozott szabványok a közeljövőben a nyilvánosság elé fognak kerülni. A nyilvánosságra való hozatal a Szabványosító Bizottság által kiadott közleményekben és az egyes műszaki lapok közreműködésével történik meg. A Szabványosító Bizottság elnöksége e helyről is felkéri az igent. olvasókat, hogy a szabványosításnak hasznos és praktikus munkájában minél nagyobb számmal vegyenek részt. Minden olyan kívánságnak, amely a felsorolt bizottságokban akar részt venni, vagy egy más tárgy szabványosítására új szakbizottság felállítását tartja szükségesnek, a legnagyobb örömmel tesz eleget és kéri, hogy az ily irányú kívánságaikkal a Szabványosító Bizottságnak titkári hivatalához (IV., Reáltanoda utca 13—15. sz.) forduljanak, mely mindenkor rendelkezésre áll. A tanács feladata a szakbizottságok által készített szabványtervezeteknek tudományos és gyakorlati szempontból való felülvizsgálása. A tanács által kifogásolt szabványtervezet újbóli átdolgozás végett visszakerül a szakbizottsághoz. A tanácsban helyet foglal a Szabványosító Bizottság elnöksége, az egyes szakbizottságok vezetői és meghívott szakférfiak. A Szabványosító Bizottság megalakulása után az elnökség előterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter a tanácsba a volt előkészítő bizottság tagjait hívta meg. A tanács tagjai tehát ezidőszerint az elnökségen és a szakbizottságok vezetőin kívül a következők: Asbóth Emil, Dvorák Hubert, Ebinger János, Hellebront Antal, Ladányi Jenő, Lang Gusztáv, Orphanides János, Piltzer György, Rumpelles Kornél, Samarjay Lajos, Stromszky Sándor, Szederjey Elemér, Tárnoky Miklós és Tóbiás Károly. A főbizottság alakuló ülésén a Szabványosító Bizottságnak költségelőirányzatát egyelőre évi 400.000 koronában állapította meg, mely összegnek legnagyobb részét a szakbizottságok jelentéseinek,szabványtervezeteknek és szabvány kiváló kortárs emlékének s indítványára a székesfőváros közönsége, Budapest szépítésével kapcsolatos hervadhatatlan érdemeit honorálván, a kerepesi temetőben egy díszsírhelyet ajánlott fel.A Deák-mausoleum közelében levő díszsírhelybe május hó 5-én helyezték el Kauser József földi maradványait. Az áthelyezésen, mely szűkebb családi körben történt meg, számos jóbarát és tanítványa volt jelen s a M. M.- és Építész-Egyesület képviseletében Schulek János szakosztályi elnök egy megható beszédben emlékezett meg a kiváló építőművészünkről, ki immáron emlékéhez méltó helyen fogja tovább aludni örök álmait. —n. —r.