Épitő Ipar - Építő Művészet, 1923 (47. évfolyam, 1-42. szám)
1923-01-01 / 1-2. szám
1-2. SZÁM 1923. JANUÁR 1.Xlvii. évfolyam A budapesti építőipari szakmák ipartestületei, a Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, a Magyarországi Építési Anyagkereskedők Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, az Építőmesteri Képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Félévre 400 K, Ausztria, Németországba félévre 1000 K- Egyéb külföldre félévre 2000 K. Egyes szám ára 40 K , Postacsekkszám: 49197. DR FÁBIÁN GÁSPÁR BUDAPEST, 1., Horthy Miklós út 130 Y/38 TELEFON: JÓZSEF 132—95. FELELŐS SZERESZTŐ, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Új évnyitáskor. Mikor az új esztendő kezdetén először kútnak régi patinás lapunkat az 47-ik életévébe lépő „Építő Ipar- Építő Művészet“-et, lelkünket magasztos érzés hatja át. Valamiképen hasonlatos ez az érzés az édesanyáéhoz, ki sok fájdalom között megszült gyermeke láttán elfeledi a gyötrelmeket s boldog öröm hatja át szivét. Mi is sokat fáradtunk, küzdöttünk, nélkülöztünk az elmúlt esztendőben, sokszor azt hittük, hogy nem bírjuk tovább. És íme, ha végig szánt tekintetünk az elmúlt év eredményén, tartalmas, nívós, külföldön is nagy elismeréssel méltányolt lapunk 46-ik évfolyamán, öröm tölti el keblünket, mert látjuk, hogy nem dolgoztunk hiába. Ha nézzük a megjelent cikkek szerzőinek neveit, büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy Magyarország legkiválóbb építészei a legégetőbb kérdésekről lapunk hasábjain mondották el véleményüket, melyeket a kormányzat épúgy mint a szakkörök nemcsak elismeréssel honoráltak, de iparkodtak az ott lefektetett tanácsok szerint is eljárni. Büszkén hallottuk külföldet járt nagynevű építésztől, hogy valóban felesleges volt külföldi tanulmányútra menne, mert amit ott künn látott, az mind alaposan megjelent már az „Építő Ipar—Építő Művészetiben. Valóban úgy belföldi mint külföldi hírszolgálatunknál a legillusztrisabb munkatársak állanak lapunk mellett. De nem mellőzhetjük hallgatással olvasóközönségünk kitartó, meleg szeretetének állandó megnyilvánulásán érzett örömünket sem, mert hiszen, ha valaki, mi jól tudjuk, hogy nemes iparunk mily nehézségekkel kénytelen még ma is küzdeni, tudjuk, hogy ma még a szeretett szaklapért kiadott pénz is bizony egyik-másik olvasónkra érzékeny terhet ró, mégis elmondhatjuk bátran, lapunk olvasótábora ezt az áldozatot szívesen viseli, a legnagyobb ritkaság az, hogy valaki lapunkról lemondana, sőt lapunknak mindig újabb és újabb barátokat toboroznak, hogy így az óriási terhet, melyet a szinte hetenként emelkedő nyomdaköltségek reánk rónak, közös vállalatnál könnyebben tudjuk elviselni. Megvalljuk, hogy ez a nagy szeretett tartotta bennünk a lelkesedést, ez oszlatta el a csüggedést és ebből merítünk új erőt a jövőre nézve is. Az új év kezdetén nem szükséges új programmot adnunk, vagyunk és maradunk a régiek: a magyar építőipar lelkes támogatói, a nemzeti építőművészet hű krónikásai. Tudjuk, hogy kultúrhivatást töltünk be, hogy bizodalmat, új reményeket visz lapunk a tőlünk elszakadt testvéreinkhez, s ha mi elnémulnánk, úgy egy igen fontos kapocs hullana szét, mely a szétszakított Haza építőipari érdekeltségeit köti össze — s ez a tudat önt erőt, kitartást lelkünkbe, hogy ne csüggedjünk, le ne mondjunk bármily nehézségek meredezzenek is felénk. Hisszük, hogy olvasóközönségünk — kiket az új év hajnalán meleg szívvel köszöntünk — szintén átérzi e hivatás magasztosságát és nagy munkánkban szíves, áldozatos, megértő lélekkel siet segítségünkre. Dr. Fábián Gáspár: Az építési anyaghiány mint a lakáskérdés megoldásának akadálya. Irta: Jakabffy Zoltán mint osztálytanácsos. Már a háború előtti utolsó évtizedben az építőmesterség súlyos bajokkal küzdött, s dacára annak, hogy egyes években az építési tevékenység jelentékenyen meglanyhult, az építési anyagok árai mindig emelkedő irányzattal bírtak és pedig olyannyira, hogy az emelkedő munkabéreket is hozzávéve, az építőmesterek komoly, reális hasznot biztosító számítással munkát mindinkább ritkábban tudtak elnyerni. Az építőmesterség mindinkább megszűnt polgári jólétet biztosító ipar lenni és nagy kockázattal bíró üzleti vállalkozás lett, melynél a szakértelem mindinkább háttérbe szorult s előtérbe lépett a kereskedői szellem és az üzleti fortély. Az előfizetések beküldését a csatolt csekklapon kérjük.