A Munkaadó, 1926 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-07 / 1. szám

1926 január 7 A MUNKAADÓ 3. oldal KORÁNYI És FRÖHLICH redőnygyár Budapest, Kisfaludy-utca 5. Telefon: József 23-76 Acélredőny, faredőny, Bostwigh-tolórács, szabadalmi ablakszellőztető, ajtócsukó és napellenző szerkezetek tív állami s hatósági beruházások megindítása a helyes orvosszer e téren. A kereskedelmi forgalmat s a termékenyítő munkát sújtó adónemnek, a forgalmi adórendszernek fokozatos leépítése s a többi adók progresszív pótlása az államot nem gyöngítené, a munkástömeg munkaikedvét azonban jelentősen emelné. A magas vámok kizárólag a nagytőke érdekeit szolgálják s figyelmen kívül hagyják a polgárság teljesítőképességét, sőt sokszor az egyetemes országos érdeket is. A cement vámja erősen mérséklendő volna. Bécsben olcsóbb a magyar cement, mint idehaza. A vasipari félkészárúnál 100— 150 % -os vámokat is találunk, nem is szólva a jobbkivitelű bronzvasalásokról, melyek 500% körüli vámmalyújtatnak. Igaz, hogy ma minden állam magas védvámokkal zárja körül magát s hogy e jelenségben sok az európai kényszerhelyzet, de kereskedelmi szerződésekkel ezen minél előbb segíteni kellene, különben megakad a belföldi fogyasztás. A beruházások terén elsősorban új állami épületek, bíróságok, iskolák, hivatali épületek stb. létesítése kívánatos, kapcsolatban a hivatalok által lefoglalt lakások visszaállításával. Állami épületek tíz éves elhanyagoltsága nagyobb arányú tatarozási munkát igényelne, aházi üzemű s közüzemű javítások fokozatos beszüntetésével, mert ha az állam adót akar szedni, az adóalanyokat kell elsősorban munkához segítenie, nem pedig annak kiiktatására szerveket fentartania. Beruházások terén talán mérnöki, s országos vonatkozásban még több hátralék állapítható meg: u. m. az ország úthálózatának kiépítése, karbantartása, szikes területek, árterületek termékennyé tétele, fásítás, csatornaépítések, ármentesítések stb., mind olyan feladatok, melyek eddig nagyrészt állami munkakörben intéztettek el, melyek azonban jórészt éppoly kevéssé tartoznak közvetlen állami munkakörbe, mint a lakóházépítés. Ezekre vonatkozólag tehát a kellő hitelforma megteremtése, a munkák szervezése, kezdeményezése s felügyelete képezi pusztán az állam feladatát, a többi a mérnök (tervezés, művezetés), kivitelező s tőkekoncentrációk (társulatok) hivatását kell, hogy képezze. Az így megszervezett munkaprogrammal megvan a remény arra, hogy a pénz a gazdasági élet körforgalmába bekapcsolódik s hogy az a pénz, mely eddig a gazdasági érdekkörnek csak egyik sarkába halmozódott össze, ismét visszaáramol a dolgozók felé, a nagy tömegek munkakedvét kiváltja. A második feladat a bizalom helyreállítása. Akik az állam iránt bizalommal voltak, azok bűnhődtek eddig legjobban. Hadi kölcsönök s állami papíroknak legalább részletes valorizációja tudná csak az általánossá vált bizalmatlanságot némileg megszüntetni. Akiben volna is bizalom, fixkamatozású aranyértékű papírok vásárlására, az nem talál ily papírt. Célirányosnak látszik tehát egy oly fixkamatozású jelzálogtípus bevezetése, mely ezt a hiányt pótolnni képes. Több mint valószínű, hogy ily biztosan fundált papírt a közönség szívesen venné fel, sőt külföldi elhelyezése is épp oly sikerrel kecsegtetne, mint a németrentenmark amerikai elhelyezése. Ha más célt nem is érnénk el, mint a közbizalom felélesztését, s újra való megindítását, úgy annak jelentősége már nem volna lekicsinyelhető. De a bizalomnak nemcsak pénzügyi s hiteli, de gazdasági s kereskedelmi téren is vissza kell térnie, hogy a zavartalan gazdasági élethez annyira szükséges bizalom a maga teljességében visszaállhasson. E vonatkozásban örömmel látjuk az új ipartörvénytervezetet, mely csekély módosítással az építőiparban a becsületes szakszerűséget talán meg tudja védeni. De a tiszta etika, a jószándék s a gyöngébbek védelme kell, hogy ne csak e kis téren, hanem az egész kereskedelmi, ipari, váltójogon, a polgári s büntető judikatúrán átvonuljon, mert nem elég az, hogy az iskolában tanítsuk a becsületet s tisztességet, de kell, hogy oly légkörről is gondoskodjanak, hogy abban a becsületes s tisztességes munka emberei meg is tudjanak élni. Az elmúlt idők legrombolóbb katasztrófáját éppen ennek hiányában látjuk. Hátra, volna még a biztonság kérdése, mint ami az építőipari fellendülésnek nem a legkisebb előfeltétele, márpedig éppen ez az, mi talán leggyöngébb lábon áll ma nálunk. A trianoni határ, az Európa mai struktúrája, a sok elfojtott indulat s lappangó erő mind a biztonság ellensége. Márpedig addig nincs pénzügyi tranzakció, vállalkozás, magánberuházási kedv, míg e vonatkozásban egy fix pontot nem találunk. Ha van tehát állami feladat, melysegítséget akar nyújtani a köznek, úgy ez az. Az állam ne építsen magánlakásokat, utakat, csatornákat stb., hagyja ezt a magánosokra, csak garantálja nekik a befektetett pénzük „biztonságát“. Vagyis amak összeget, melyet az államháztartás beruházási célra szánhatott volna, ne ruházza be, ne adja ki, csak ajánlja fel fedezetképpen a pénzügyi tranzakció biztonsága céljából. Ezt előbb, míg a stabil pengő érték bevezetést nem nyert, amúgy sem tehette volna meg, de most viszont meg kell tennie az államnak. Az általános európai lakáskrízis kibontakozásai közepette láttuk, hogy a leromlott valutájú országok, elveszettépítési hitellel, mesterséges állami építkezésekkel segítettek a legégetőbb szükségben magukon, ezzel ellentétben a viszonylag jobb valutájú országokban, hol a közgazdasági élet, a valuta csak megingott, de nem roppant össze, ott kamatbiztosításokkal, bér- s annuitásbiztosítással tudták az építési hitelt megszervezni s ezzel az építőipart lendületbe hozni. Hála Isten, ma a mi pénzügyeink is annyira amennyire megerősödtek, hogy bizton remélhető a biztonság garantálásának elégséges volta. A Baross Szövetségnek erre vonatkozó legutóbbi felterjesztése a következőkép körvonalazta a követendő eljárás talán egyedül lehetséges módját: „A m. kir. államkincstár állapodjék meg a záloglevél kibocsátásra jogosított pénzintézetekkel aziránt, hogy ők a maguk részéről a magánépítkezés céljára a jelentkező ügyfeleknek pl. 35 évi lejáratú, lehetőleg olcsó építési kölcsönöket folyósítsa- Ajánljuk megrendelésre bármely menynyiségben, azonnali szállításra, Budapest, In., Szöllő utcai telepünkről, gépüzem által előállított kiváló minőségű,a piaci áraknál lényegesen olcsóbb, régen oltott mészből termelt mészdús habarcsot, mely meszelésre is alkalmas, falazáshoz és vakoláshoz még 3—4 rész homok hozzákeverésével alkalmazható. A műegyetemen megejtett vizsgálatok hiteles eredménye és a kísérleti állomás hivatalos megállapítása szerint e habarcs a forgalomban levő oltott meszekkel hasonló szilárdságú habarcsot ad. A habarcs ára jelenleg köbméterenkint a telep kocába rakva előzetes készpénzfizetés ellenében kicsiben 230.000, nagyban 210.000 K. A fuvarozást is vállaljuk a mindenkori napi árakon. Kiváló tisztelettel BÁTHORY ÉS KLENOVITS okf. építészete és építőmesterek Budapest, IX., Ráday ucca 55. II. em. Telefon: József 24—32.