A Munkaadó, 1928 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-04 / 1. szám
2. oldal. isvillifliisi VASBETON ÉPÍTÉS! RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, Foglalkozik: magas-, mély-, híd- és vi., Kajza-utca 30. útépítési, valamint vízvezeték- Telefon: t. tos—98. és csatornázási munkálatokkal. PL Munkaadó frss újév problémái (B. A.) Az újév küszöbére érve, visszapillantunk az elmúlt esztendőre és búcsút véve attól, szeretnénk bepillantani a jövőbe. Várjon mit hoz az ítékünk, szegény, harmadára csonkított országunknak? Külpolitikai tekintetben bizonyos megnyugvással tekinthetünk a múltra. A külföldelőnyösebben ítél meg minket, mint ezelőtt, és ennek egyik oka kétségtelenül a kormány állandósága és az ezt biztosító hatalmas párt. Elszigeteltségünket enyhítette az olasz barátsági szerződés. Hogy állampénzügyi helyzetünket a külföld kedvezően ítéli meg, azt pénzünk stabilitására és az államháztartás egyensúlyára tekintettel, természetesnek találjuk, de voltaképen az ezen alapuló bizalomra kell visszavezetnünk azt, hogy külföldön hitelt tudtunk szerezni, holott „győztes“ ellenfeleink ez-zel nem dicsekedhetnek. Sokszor hallom, hogy a külföldön szerzett hitel függővé tesz minket és ennek a sok adósságnak az lesz az eredménye, hogy az ország a külföldi tőkének fog dolgozni. Mindenesetre szerencsésebb volna, ha belföldi tőke állana rendelkezésre, ámde — sajnos — a tőkeképződés nálunk igen lassú, és valljuk be őszintén: rá vagyunk szorulva mi, de nagyon, arra a külföldi tőkére. Végre is a dolog úgy áll, hogy ha a külföldi tőkét termékenyítésre használjuk fel, akkor helyesen jártunk el. Mindnyájunkat leginkább az a kérdés foglalkoztat, vájjon a békerevízió kérdése küszöbön áll-e? Nézetem szerint ebben a tekintetben nem szabad reményeinket időhöz kötnünk, sem vérmesekké hizlalnunk, mert lord Rothermere akcióját- ma — és a jövő esztendőben sem igen lehet többre értékelnünk egy nagy és önzetlen barátunk súlyos szavánál, amelyet sokan hallanak és megértenek, vagyis amint ezt maga a nemes lord december 5-én New Yorkban, az Austrian Hallban tartott beszédében mondotta: „az igazság érzete kezd kigyúlni a nemzetek lelkében“; viszont azonban, ellenfeleink magukat ámítgatják, ha Rothermere akcióját lekicsinylik akkor, amikor ügyünknek igazsága mellett Angliában Rothermeren kívül egy Lloyd George, egy lord Newton, az Északamerikai Egyesült Államokban pedig Borah, valamint Owen szenátorok és Nicolas Murray Butler szállottak síkra. Nézetem szerint ilyen jelentős pártfogók mellett is csak akkor fogunk közelebb jutni igazságunkhoz, ha az említett két hatalmas állam, vagy legalább Anglia hivatalos programmjába felveszi a békerevíziót. Belpolitikai tekintetben a helyzetet a társadalmi és politikai erők egyensúlyozottsága jellemzi, a jövő — reméljük — ezt meg fogja őrizni. A kormányra — és az azt támogató pártokra — sok és nehéz feladat vár. Rendezni kell az állam alkalmazottainak fizetését, nyugdíjasainak ügyét és más szociális problémákat. Ahová csak nézünk, mindenütt — pénz kell. Az ország terméketlen területeinek termőképessé tételére, az erdészetnek, az utaknak fejlesztésére, a vízügyi problémákra és beruházásokra egyaránt. A beruházások nélkülözhetetlenek az állami üzemekben általában és az államvasutaknál különösen. Az államvasutak — hihetetlen leromlásuk, sőt kifosztásuk óta — kétségkívül nagy haladást mutatnak fel, üzemképességüket azonban feltétlenül biztosítani kell. Mozdonyok, kocsik beszerzése, berendezések, átalakítások egyaránt szükségesek. A kereskedelmi mérleg javítására kell törekednünk. Ez most az általános jelszó. Helyes is ez a törekvés, az azonban csak akkor lehet eredményes, ha kifejlesztve a földmívelés minden erejét, ugyancsak a magyar föld erejéből táplálkozó és azt viszont megtermékenyítő ivart sem tekintjük mostohagyermeknek. Elfogult emberekkel bajos vitázni. Azokkal úgysem boldogulunk, akik egyoldalú álláspontjukon megrögzötten hisznek az ő meggyőződésüknek csalhatatlanságában, de még ezekkel szemben is fel kell tennünk két kérdést. Az egyik az, hogyan gondolnák ők ipar nélkül az államháztartás szükségleteit fedezni és mivel foglalkoztatnák a munkások ezreit, akiket most az ipar foglalkoztat? Sajnos, a jövőt — a magángazdaságra nézve — nem látom kedvezőnek. A földbirtok eladósodása már megkezdődött és ha csak nem lesz igen jó, bőséges termés, az eladósodás feltartózhatatlanul tovább fog haladni. Értesüléseim szerint a vidéki takarékpénztárak telítve vannak kis- és nagygazdák váltóival. Az ipar, különösen a gyáripar, szintén nehéz napoknak néz elébe, alighanem következnek be a gyáraknál üzemredukciók és azok következményeképen munkáselbocsátások. Ismétlem: komoly aggodalmaim vannak a magángazdasági helyzetet illetőleg. A tőkeképződés lassú, a költekezés nagy. Szinte könnyelműséggel lehetne vádolni a magyart. Romlásnak jelei mindenütt. Egyik bukás a másik után, sikkasztás, csalás napirenden. Nulla dies, sine linea! A múlt évben még csak úgy, ahogy foglalkozott az építőipar. Mi lesz ezzel a következő esztendőben? Váljon pénzintézeteink bezárják-e kasszáikat az építés igényei elől? A hazai pénzintézetek — értesülésem szerint — azért szüntették be az építési kölcsönöket, mert a külföldi tőke abban a feltevésben volt, hogy túlnyomólag fölbirtokra adják a kölcsönöket és ellenkezőleg, túlnyomólag házépítésre vették azokat igénybe. Kérdés, várjon így van-e, nem játszik-e szerepet hazai pénzintézeteinknek meglehetősen ijedős természete is közbe? Félő, hogy a munkanélkülieknek a gyárüzemek redukciója folytán várható szaporulatához hozzá fog járulni az építőipari munkások nagy száma. Azt, hogy mit jelent az építőiparnak foglalkoztatása, éppen lapunk olvasói előtt igazán felesleges hangoztatni, azt az igazságot azonban igenis kell, hogy alig van iparág, amely annyi más iparágat táplálna, mint éppen az építőipar. Ezért, nézetem szerint, az építőipar kérdésével foglalkozniuk kötelességük mindazoknak, akik erre illetékesek. Bele kell mennie a kérdésnek minden részletébe, tehát — ha rosszul is esnék egyeseknek — azokba a kérdésekbe is, miért olyan drágák az építőanyagok és nem szabad a kormánynak sem elzárkóznia a kartellek ügyének megvizsgálása elől sem. Mert kartellre lehet szükség, lehet az igazolt is, de nem haszonlesés indokán, hanem egyedül akkor, ha az a termelés érdekében áll fenn. A legtökéletesebb biológiai szennyvíztisztító és feldolgozó telepeket tervezi és kivitelezi KOCH ÉS SZILÁGYI építőipari vállalat. Budapest, VI., Székely Bertalan u. 2/b Telefon: T. 296—51 és T. 290—78. Költségvetés díjmentesen. 1928 január 4. ...BROWNS kéménytoldók LAKOS LAJOS Takaréktűzhelygyár RT. Budapest Központi iroda és gyár, VII., Kerepesi-út 62. szám. Telefon: József 321—34. Városi üzlet és raktár IV., Váci-utca 40. szám. (Irányi-utca sarok.) Telefon: József 353—525. Tiszta, agyag- és iszapmentes, lvasbetonmunkához is alkalmas B. DUNAKAVICSOT ésM. gy-DUNAHOMOKOT ==■* szállít vagontételben és kocsifuvarban FLEISCH3VANN ANTAL dunakotrási és gőzhajózási vállalata ~~~ BUDAPEST, VII., KÁROLY-KÖRÚT 17 — Telefon: József 465—62 és József 465—63 Budapesti, újpesti =1? és mederutcai rakodóról, r-Er ==_ Budapest—Hengermalomtól, Adony—Dunapartról Dunántúlra r==r =2 és Baja—Dunapartról minden mennyiségben.