Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1940 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-04 / 1. szám
2. oldal. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1946 Január 4. LIFT Freissler Antal BBfe Petroné *• DépQyár JIT BM •UDAPOST, m., MOM COCU- 4 fyArl IftodenoeKríl ífjí«ro*6t * tagn* r:*rn*bb kftmtelfooa J«vn 4« AAmcty gy6x* ---- Baaqrt ** m«Aawd Mv«a6t_ AZ ALSÓFOKÚ IPARHATÓSÁGOK AZ IPARJOGOSÍTVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELMEK ÜGYÉBEN ELUTASÍTÓ HATÁROZATOT NEM HOZHATNAK. Az alsófokú iparhatóságok jogszabályt sértenek, amikor iparjogosítvány kiadása iránti kérelmek ügyében elutasító határozatot hoznak azzal az indokolással, hogy az 1939. évi augusztus hó 15-e után előterjesztett iparjogosítvány iránti kérelmek az 5.850/1938. M. E. sz. rendelet értelmében az elsőfokú iparhatóság részéről nem teljesíthetők. A hivatkozott M. E. számú rendelet 2. §-a szerint az iparigazolvány, vagy iparengedély kiadását egyes indokolt esetekben az illetékes miniszter engedélyezheti. E rendelkezésből következik, hogy az említett határnap után előterjesztett iparjogosítvány iránti kérelmek tárgyában az elsőfokú iparhatóságoknak nem lehet véghatározatot hozniuk, hanem az ilyen kérelmeket a hivatkozott rendelethely alapján való elbírálás végett a 7.711/1939. I/b., K. K. M. számú rendeletbeli foglaltak szerint az ügyben hatáskörrel biró miniszterhez kell felterjeszteni. (7.053/1939. I/b. — K. K. M.) Svájc építőipari tevékenysége az elmúlt évben Az 1938-as javuló, de még mindig gyönge építőtevékenység után érthető módon — a svájciak számottevő építőipari fellendülést vártak. A tevékenység tényleg elevenebb volt, mint az előző évben, de a régebbi mértéket sem érte el. Mindamellett a mennyiséget illetőleg csaknem normálisnak lehetne jeleznünk, ha helyesebben oszlott volna meg az egyes iparágakban és nem függött volna annyira a nyilvános támogatástól. Főként a mélyépítő munkák voltak előtérben, míg a magasépítkezés erősen visszaesett. Ezt a körülményt főként az építő mellékiparok érezték súlyosan, de a magas építővállalkozások is kényszerültek részben olyan munkákat is átvenni, amilyenekhez nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal és berendezéssel. Ennek eredménye természetesen a kereset nem felelt meg a várakozásnak. A mai helyzetben és a legközelebbi jövőben sem várnak ezen a téren jelentékeny javulást, mert minden nagyobb biztatás a magán megbízatásokkal kapcsolatosan hiányzik. Legelevenebb építőtevékenység volt uralkodó Zürichben. Ezenkívül Basel mutatott föl rendes építőtevékenységet az ott bevezetett „Arbeitstappen" eredményeként, amely a hiányzó építőhitelnek a munka folyamán történő megelőlegezését jelenti olyan formán, mint ahogy arról Ereky Károly előadásában hallottunk. Kevésbé volt mozgékony az építőipar Bernben, a Nyugat- Svájcban, főként pedig Genfben. A tatarozási és építési munkák az ezen a téren nyújtott közhatósági támogatás révén az előző év magasságán voltak tarthatók. Zürichben újból megkezdődött a spekulációs lakásépítés, bár az üres lakások száma nem szolgálhatott ebben az irányban ösztönzésül. Úgy, mint Európa jórészében, jelentékeny részét képezték az építőipari megmozdulásnak az országvédelemmel kapcsolatos megbízások. Enélkül a pótló foglalkoztatás nélkül nagy lett volna a munkahiány, mert az előző év december táján elhatározott pénzösszegek már tavasszal felhasználódtak és a márciusi országgyűlés részéről pótlólag hozzácsatolt hitelek sem voltak képesek az építőtevékenységet kellően emelni. A svájci építőipari testületek tavaszi öszöülése alkalmával folytak még tanácskozások a munkateremtésről szóló javaslatról, amely a következő három évre rendet akart teremteni, a tanácsozássok folyamán azonban erősebb ellenkezés nyilvánult meg az építőmunkák kivitelezésével szemben, amelyeknek az eddig folyó keretben leendő folytatását kívánták az építőipari érdekeltségek. Az ellenzők érvül hozták föl, hogy az építőipar túlméretezett és azonkívül az építkezésekbe fektetett kiadások erősen improduktívak. Másrészről azonban a svájci parlament, a Bundesrat, munkateremtési programját a munkahiány átható leküzdésére nem elegendőnek minősítik. Ezen a téren sűrűn utalnak más országok eljárására. Világosan megállapítható, hogy mindkét álláspont erősen egyoldalú. Svájcnak egy tája sem anyira kiépült, hogy ne volna szükség további kiegészítésekre, ha iparukat és közlekedésüket versenyképes színvonalon kívánják fönntartani. Erősen hangsúlyozzák a svájci építőérdekeltségek, hogy a célszerű építőberendezések nem jelentenek improduktív kiadást, hanem ellenkezőleg, pótolhatatlan segítőeszközül szolgálnak az általános gazdasági tevékenység fenntartásához. Az építőipar nem luxuscikk, hanem életfontosságú ágazata az általános gazdaságnak. Tény, hogy az előbb lefolyt nagy konjunktúrás időszakban túlfejlődött, de a visszafejlődés folyamatban van és a mai színvonal az előző csendes időszakokkal összehasonlítva, alacsony határon mozog, amely alá újból leszállani nem szabad. Magára hagyatva az ipar — összeomlanak. Ezért az építőipar megmozgatásához szükség van a közpénzekre. Természetesen ennek a rendelkezésre bocsátásnak figyelemmel kell lennie az állampénzügyek teherbírására és nem nyúlhat eléje a jövő fejlődés lehetőségeinek, mert az építőtevékenységnek mesterséges eszközökkel történő ugrásszerű megnevelése, ha az ország gazdasági szükségleteire nincsenek tekintettel, az építőipart a legrövidebb időn belül még csak annál mélyebbre löki az örvénybe. A Bundesrat munkaszerző javaslata mellőzi a szélsőséges megoldásokat és éppen ezért általában véve célszerű megelőző intézkedésként jellemezhető. Szinte bámulatos, hogy mennyi vonatkozásban hasonlóak az egyébként Magyarország viszonyaitól annyira eltérő svájci építőipari helyzetben fölmerülő problémák jellegzetes főkérdései a magyar építőiparban jelentkezőkkel. GÁZTAMADAS ellen élajti HfiBStsSOmOGYi ÜVEGBETONTEST ifj. Weis.? Gyula, Üvegház. T. 110-114* KARTÁRSAK! Csak a lapunkban hirdető cégektől vásároljunk! Csak a lapunkban hirdető iparossal dolgoztassunk! PICK EDE UTÓDAI XIII., Árbóc u. 1. Tel.: 292-671 Hatóságilag lebélyegzett öröm ACÉLAJTÓK ------►PARKETTA^-----| ELADÁS * FEKTETÉS * JAVÍTÁS MIKLÓS DEZSŐ KERESZTÉNY ÉPÍTŐMESTEREK TÁBORA Telefon: 189—748. A téli idényben, január 1-től kezdve újból minden szerdán tart összejövetelt fél 6 órától kezdve a K. É. T. Ezen napokon közös megbeszélés formájában tárgyaltatnak az aktuális kari és gazdasági kérdések. Napilapok és szaklapok a kartársak rendelkezésére állanak. A mindenkori folyó ügyekről a kifüggesztett hirdetőtáblán értesülnek a tagok. A szövetkezet az iparengedélyét már megkapta, működését elkezdte. unni mii ( CSEMPÉKET ) Mérto mAnm Mrttoffeea tonybik, faréit, niöbeayeA, taateefisletok. ttpoaotámkéti UHUM rémért ÁKÁllitJa ém klT*Mtn fokUtl Is a TILUOlllll: •M72-U, 't-mn-W ...... FAYENEEEYÁBILT. XIV., ÖV-U. IS] BUDAPESTI ZSOLNA-féle FORCEJUH A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE A legközelebbi taggyűlés 1940. évi január hó 9-én, kedden lesz. ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE VIII., Múzeum-körút 18. Tel. 143—395. Az Egylet nevében ezúton is értesítem tagjainkat, hogy rendes, péntek esti összejöveteleinket ezentúl ismét régi helyiségünkben tartjuk (Múzeum körút 18.) este 7 órakor. Lovas Sándor, alelnök. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS JÓLÉTI EGYESÜLETE IV., Irányi utca 17. Telefon: 183—087. Postatakarékpénztár számla: 2719. Irodai órák: Hétfő, szerda, péntek délután 5—7-ig. Minden kortársnak saját érdeke, hogy a Jóléti Egyesület tagjai sorába belépjen. Elnökség. Travertin kőutánzat burkolati lapok minden ft ft It ft fl . , színben fa struktúrával K Hil U J szobrasi VII., Szent Domonkos-u. 6. T.: 13-80- 87 JANUÁR 15-ÉN" DÖNTENEK A KÉSZÜLŐ HIDAK VASSZERKEZETI MUNKÁLATAIRÓL. Két állami híd építési munkálatai jutottak el odáig, hogy végre a hidak vasszerkezeti munkálatainak kiadása felett kell határozni. A medvei Duna-híd, amelyen néhány év múlva vasútvonal átvezetését is tervezik, továbbá a miskolcdebreceni főközlekedési úton a polgári Tiszahíd vasszerkezeti munkáira számos ajánlat érkezett, amelyek felett a kereskedelemügyi minisztériumban január 15-én döntenek. RABITZ-HALÓ! PADLÁS-REKESZI ROSTA-SZÖVETI KERÍTÉSEK! •Wittmohiv Jájhof •odronyfonat-, szövet-, szitaáru- és kerttet-üzem BUDAPEST, V . KRESZ GÉZA-U 18. (Nyugatinál) TELEFON: 110-208 IGruil saseraA**** BETONVASÁRUSÍTÓ ÉS VASIPARI VÁLLALAT BUDAPEST, V. Pannónia u. 17. Telefon: 114-010. /, KLEKNER LÁSZLÓNÉ asztalos-, lakatos-, vasszerkezetűk- és redőoygyára BUDAPEST, X., BÁNYA-UTCA 8. Telefon: 148 0000 M. O. SZ. 800. sz. Gáz- és szilánkbiztos acélajtók. Asztalos-, lakatos-, vasszerkezetek- és redőnymunkák Fénymásolatok Gyorsan szépen olcsón. Magyar Vegykészítményű Papírgyár OSER JAKAB Budapest, VI., Ó-utca 49. Telefon: 123-890