Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1994 (48. évfolyam, 1-8. szám)

1994-01-01 / 1. szám

A kétrészes cikksorozat első ré­szében (ERFA 1993/12. szám) be­mutattuk annak az átvilágításnak, elemzésnek az eredményeit, fonto­sabb megállapításait, amelyet a fran­cia Jaakko Peyry S. A. szaktanács­­adó vállalat készített az EK Phare Program anyagi támogatásával a magyar fagazdaság jelenlegi helyze­téről. A helyzetfeltáró elemzés alap­ján már ebben az első részben meg­kezdtük azoknak az ajánlásoknak az ismertetését is, amelyek megvalósí­tását javasoljuk annak érdekében, hogy ez a gazdasági ágazat mielőbb eredményesen meg tudja valósítani, be tudja vezetni a korszerű piacgaz­daság rendszerét a maga területén. Most, a cikksorozat második ré­szében folytatjuk ezeket a javaslato­kat, mégpedig először is a szervezet átalakítására irányuló további aján­lásokkal. A következőkben javasolt szerve­zetátalakítási terv (amelyet két-há­­rom éven belül fokozatosan meg kel­lene valósítani) alapvetően a követ­kezőket irányozza elő: — a döntéshozó és gazdálkodó szer­vezet teljes szétválasztása az erdé­szet és a fafeldolgozó ipar között;* — a gazdálkodásra vonatkozó dön­tések jelentős mértékű decentra­lizálása, a központosított testületi stratégia és a célkitűzések ellen­őrzése mellett; — a gazdasági, hatalmi egyensúly rendszeres vizsgálata. A gazdálkodási szférában létre kellene hozni a Közerdőfejlesztési és Szolgáltató Vállalatot (K. Sz. V.), amely a Földművelésügyi Miniszté­rium felügyelete alá tartozó közületi társaság lenne, regionális igazgató­ságokkal (5 és 10 között, annak ér­dekében, hogy például területi be­osztásuk alkalmazkodjék a hat ter­mészetes erdőtájhoz) és helyi gaz­dálkodó egységekkel (mintegy 10 ezer hektárnyi területtel). Utóbbiak­nak az lenne a feladata, hogy külső szakmai támogatási szolgáltatásokat nyújtsanak (például a magánerdők­ben). A KSZV adózási, számviteli és személyzeti státusa szempontjából úgy működne, mint egy magántársa­ság. Az állami alapokból biztosított támogatások is éppen úgy megillet­nék, mint a magánerdőtulajdonoso­kat. Az erdőgazdálkodás decentrali­zált lenne (erdőművelés, faeladás stb. tekintetében), de minden szin­ten a jóváhagyott üzemterveken, az éves célkitűzéseken és költségveté­seken, továbbá egy költségellenőr­zési rendszeren alapulna. A napi pénzügyi gazdálkodáson kívüli vagyonkezelést centralizálni kellene (annak érdekében, hogy hasznosítását optimalizálják). A KSZV Igazgatótanácsába be kellene venni: az állami hatóságokat (Földművelésügyi, Pénzügy-, Ipari és Kereskedelmi, Környezetvédelmi Minisztérium), továbbá más partne­reket (például „ügyfelek”, Fagazda­sági Holding) és a potenciális part­nereket (például az önkormányza­tok). Ipar és kereskedelem A javasolt szervezet a fafeldolgo­zó egységekre és a fakereskedelmi vállalatokra terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy jelenleg kinek a tulajdo­nában vannak (ÁVÜ vagy ÁV Rt.). Tulajdonjog: Állam az ÁV Rt. vagy az ÁVÜ útján (és partnerek, mint a vegyes vállalatok, részvénye­sek, önkormányzatok, alkalmazot­tak stb.). Működő szervezetek: Fagazdasági Holding (FH), regionális bizottsá­gok, gazdálkodó egységek (önállósí­tott ipari vagy kereskedelmi társasá­gok). Feladatok: A Fagazdasági Holding(központ) nagyon kis létszámú szervezet lenne (20—30 fő) és a következőkkel fog­lalkozna: — testületi vezetés, — privatizáció irányítása, — célok kijelölése a gazdálkodó egységek számára (és a vezetők kivá­lasztása), — gazdálkodás ellenőrzése, — pénzügyi-beruházási stratégia (a holding szintjén), — vagyonkezelés (a holding szint­jén), — reklám (külső kommunikáció). Regionális bizottságok (számuk 4—6 annak érdekében, hogy a szer­vezeti költségek minimálisak legye­nek). Az FH-hoz tartozó, igen kis létszámú szervezetek lennének, amelyek nem rendelkeznének társa­sági státussal. A következő felada­tokkal foglalkoznának: — szerkezetátalakítás elősegítése, — a célkijelölésben és az ellenőrzés­ben való közreműködés, — információszolgáltatás az FH ré­szére, — tanácsadás a gazdálkodó egysé­gek számára (például a marketing­ben). Gazdálkodó egységek (társasá­gok): — nyereséges gazdálkodás, — javaslatok a célkitűzésekre és az üzleti tervekre, — marketing, — költségellenőrzés. ÁGAZATI POLITIKA A fagazdaság jövője Magyarországon II.­ ­

Next