Férfiszabók Közlönye, 1936 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1936. január / 1. szám
A közelmúltban végighallgattam egy szabászati tanfolyamot. A tanfolyam vizsgáján az egyik tanuló nem tudott felelni a feltett anyag- és áruismereti kérdésre. Mikor a vizsgát vezető igazgató ennek oka után tudakozódott, ez a tanuló a megjelent minisztériumi és testületi hivatalos kiküldöttek előtt azt az elképesztő indokot hozta fel mentségére, hogy azokon az órákon, ahol az anyag- és áruismeretről volt szó, nem jelent meg, mert az a szabászat és szabóság egyik fölösleges mellékága csupán. Nem volna helyes ez esettel részletesen is foglalkozni, ha ez csak magában álló egyéni kijelentés lett volna. De a vizsga után történtek indokolttá teszik, hogy ez esettel mégis foglalkozzunk. Az történt ugyanis, hogy néhány hallgató gratulált a »szakinak« bátor kijelentéséért. Jól tette szaki — mondották — tanuljon anatómiát az orvos, könyvvitelt a bankár, iparjogot az ügyvéd, áruismeretet a kereskedő stb. — s boldogan üdvözölték társukat, aki megmerte mondani s kivágta nevükben is a rezet, — hiszen ezek is fölösleges tárgyai voltak a tanfolyamnak. Pirulva, szégyenkezve és bosszankodva néztük sokan a korlátoltságnak ezt a gaudiumát. Akaratlanul is eszembe jutott sok minden. Mert választ kaptam sok olyan érthetetlen jelenségre, mely a mai szabóiparosság életét dermedt mozdulatlanságra kárhoztatja. S amely nekünk fiatal mestereknek a jövőjét teszi bizonytalanná és kilátástalanná. E kijelentés révén megtudtam sok mindent. Tudom már miért nézik le az iparost és miért nem értékelik. Most már tudom miért hanyagolta el a kormányzat évtizedeken át a kisipar törekvéseit. Hogy áldozzon az állam reánk, mikor a nyújtott alkalmakat sem használjuk fel szaktudásunk gyarapítására? Különösen fájó ez most, amikor a mintaműhelyek s vándortanfolyamok létesítésével akarja az iparügyi minisztérium a kisipar tudását növelni, továbbfejleszteni. Megértem azt is, ha az iparosság vezetőinek elmegy a kedvük a tevékenységtől, hiszen hivatalos Mellékág írta: Karsai József küldetésben kell pironkodniok kartársaik bárgyú kijelentései miatt. Világos lett előttem, miért nem tudnak ezek után a testületi vezetők és más iparérdekeltségi szervek kellő eredményt felmutatni sok fáradságot igénylő munkájuk után. Most már tudom, miért szidják sokan a kereskedőket, hogy becsapják őket. Azért, mert ezeknek a »szakembereknek« az anyagismeret: mellékág. Miért van annyi baj az adóval, OTI- val, kérvénnyel és a közhivatalokkal, mert az iparjog és adózás ismerete: mellékág. Azt is tudom, miért vártatta el egy kartársam a Lipótvárosban egy sínadrág készítését hozzávalóval együtt 4 pengőért, mert a kalkuláció mellékág. És mellékág minden: a mértan, könyvvitel, anatómia stb., mert ez nem varrás és nem szabászat. Lelki téren is vannak ilyen jelenségek, melyek egyesek szerint szintén mellékágak. Szabad legyen néhányat megemlíteni. PL: szorgalom, tisztesség, kartársak becsülése, önzetlen közszolgálat, szépért és jóért való lelkesedés, intézmények támogatása, iparos öntudat, tagdíjfizetés (ez elsősorban lelkiismereti kérdés), amelyek fölösleges csökevényei lelkiségünknek, egyéniségünknek. De, bocsánatot kérek, hova jutunk el így? Mi lesz velünk, ha minden szépet, jót, nemest, hasznosat és amely érték bennünk, mellékesnek nyilvánítjuk. A mi szakmánkban több tudást, értéket, ízlést és helyes üzletvitelt jelentenek ezek. Szabad-e hát mellékággá lefokozni?! Mi fiatalok tiltakozunk e degradálás ellen, mert tudjuk azt, hogy a fentiek tudása adja meg együttesen a mi értékelésünket. Öntudat, szolgálat, áldozat, szerzi meg számunkra a belső értéket és súlyt. A több tudás és intelligencia pedig biztosítja számunkra a nemzeti társadalomban azt az elit helyet, mely méltán megillet minket munkánk és áldozatunk révén. Küzdeni fogunk az olyan ostoba felfogás ellen, mely kényelmi vagy más szempontból az iparosság kárára különbséget tesz fő- és mellékágak, valamint szükséges és fölösleges dolgok között. Nekünk fiatal mestereknek minden fontos és minden szükséges, mely egyéni tudásunkat növeli, iparunk szebb jövőjét pedig elősegíti. Hasznos, jó munkálkodást az uj esztendőben! Saját kikészítésű pamutáruk! Bélaéruk és szabókellékék «aprfca» és kicsinyben Brück és Grosz| Tern: Aus. 27-27, 800- 79 BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 56sé festést k értet tatott arra, hogy az ipartestület vezetősége csak úgy és akkor képes alkotó munkát kifejteni, ha a tagok egymás iránt szeretettel viseltetnek. Szűnjön meg az a türelmetlen és ideges hiang, mely az üléseken néha kirobban Ezekkel és ily tónussal a szabóipar ügyes-bajos dolgait nem oldjuk meg. A kritikának jogosultságát elismeri és helyénvalónak tartja. Azonban céltalan, sőt káros a minden ok nélküli kritika, különösen az, mely tárgyi alap nélkül való, mely legtöbbször magán viseli a hozzánem értés bélyegét. Ezeket azért mondom az újév napján, hogy az elkövetkezendő munkaévben az elöljáróságban a szeretet, a békére való vágyakozás, termelő munka iránti vágy leljen hont és így teljesíthesse kitűzött munkáját. Utolsónak Rácz József alelnök köszönte meg a jókívánságokat, s egyúttal ő is boldog újévet kívánt mindannyiunknak. Beszédében rámutatott arra, hogy a bedolgozó kisiparosság helyzete ma kétségbeejtő. A munkabéreket napról-napra nyomják le s ma már ott tart ez a hatalmas tábor, hogy reggeltől estig terjedő munkájával sem a megélhetését, sem a házbérét nem tudja megkeresni. Ezért kell legelsősorban az ipartestület vezetőségének a munkabérkérdést megrendszabályozni, megteremteni a lehetőségét a nyugodt termelőmunkának. Biztosítani kell a kisiparosság részére azt, hogy a kereskedelem ne a munkabérek rovására boldoguljon, hanem a kereskedő munkáját végző iparos épúgy megtalálja számítását, mint a másik fél. Szükséges és kívánatos azért is, mert ha a kereskedelem nem a munkabérek letörésével konkurál egymással, akkor a finom rendelési szabóság munkaalkalma is megnövekedhet. Az ipartestület elnökségének célkitűzései között, miként Németh elnök úr már mondotta, egyik legfontosabb problémája ép a munkabérkérdés. Minden remény megvan arra, hogy ezt a közeljövőben úgy a munkaadók, mint a bedolgozó kisiparosság, valamint a segédek közös és kölcsönös megelégedésére megoldhatjuk. Boldog újévet kíván MAKÁN JÁNOS Specialista műtömő, Kunststopfer FÉRFI ÉS NŐI SZABÓMESTER Legtökéletesebb műtömést végez kiégett, molyrágott, elszakadt ruhákon, brokát selyem. Budapest, VII., Thökoly-ut 59/a. sz. szövet és bútor huzatokon. — Ruhák fordításánál szivarzsebek és gomblyukak művészies . Telefonhivó: 96—0—74. beszövése. (Elejéhez kérem a hátát is beküldeni.) — Vidékre a beérkezéshez számított 3 napon belül visszaszállítom. j§ ii ... ........ ........................ A FÉRFISZABÓK KÖZLÖNYE A legalacsonyabb munkabéreket megállapító bizottság tagjainak kinevezésénél a bedolgozó iparosokat sérelem érte A m. kir. Iparügyi Miniszter úr múlt hó 22-én rendeletet bocsátott ki, melyben életre hívta a férfiszabóiparban alkalmazott segédek részére fizetendő legalacsonyabb munkabéreket megállapító bizottságot. A bizottság elnöke dr. Borsitzky Imre, ny. Ítélőtáblás tanácselnök, jegyzője Visky László miniszteri főmérnök. A bizottság feladata, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területére Fejér, Nógrád és Hont, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék továbbá Kecskemét és Székesfehérvár törvényhatósági joggal felruházott városok és a Székesfőváros területére kiterjedő hatállyal, egyrészt a férfiszabó és férfiruhakészítő, másrészt a női szabó, leányruha és füzőkészítő iparban is, ideértve a férfi, fiú, női és leányfelsőruha tömeges előállítását (ruhakonfekció) végző alkalmazottak számára fizetendő legalacsonyabb munkabért megállapítsa, de ugyanakkor meg kell állapítania a bedolgozó kisiparosok részére fizetendő munkadíjat is. A feladata egyúttal az is, hogy az ország egész területén férfi, fiú, női és leány felsőruha tömeges elő- állításával foglalkozó gyáripari üzemek munkavállalóinak fizetendő legkisebb munkabéreket is állapítsa meg. A munkabérmegállapító bizottságot 6 tagozatban alakították meg: 1. Férfiszabó és fiuruha rendelési szabóság, 2. férfi és fiuruha vásári raktárszabóság, 3. közszállítási szabóság, 4. női szabó és leányruhakészítő rendelőszabóság, 5. női és leányfelsőruha konfekcióipar, 6. füzőkészítő szakma. A bizottság érdektelen tagjai Felschmann József nyug, miniszteri tanácsos és dr. Veér Tibor egytemi magántanár, műegyetemi adjunktus. Az egyes tagozatokban függően attól, hogy melyikről van szó, három férfiszabómester és három férfiszabósegéd nyert kinevezést. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy a bedolgozó kisiparosokat nagy sérelem érte, mert egyetlen egy bizottságban sem — kivéve a konfekció tagozatot — kapott képviseltetést. Márpedig nyilvánvaló, hogy a bedolgozó kisiparosok képviselői nélkül sem a munkabéreket nem lehet megállapítani, de ugyanúgy lehetetlen a bedolgozók munkadíja felett dönteni. Ipartestületünk — ahogy a rendelkezés napvilágot látott — megfelelő előterjesztésben rámutatott a kinevezések hiányosságára, ezzel azonban nem elégedett meg, hanem Németh Gyula elnök, Rácz József alelnök, valamint Bagó Bertalan és Schlesinger Sándor előírúsági tagok a bedolgozó kisiparosok képviseletében küldöttségileg kérték az iparügyi minisztériumban a hiányok orvoslását. Ez alkalommal ígéretet nyertek a kisiparosság képviselői, hogy szakértő-ként minden egyes tárgyalásra meghivatnak és módjuk lesz kívánságaikat a bizottságban előadni. A bizottság munkaadó tagjai már megkezdték az előzetes tárgyalásokat, igyekszenek a munkavállalókkal megegyezni, hogy a bizottság ülésein mennél simábban és gyorsabban történhessen a munkabérek és munkadíjak megállapítása. 3. szám. Rossz vérrőgépét rendkívül olcsón jótállással kijavítom. Műszerészünket telefonhívásra díjmentesen kiküldjük. Használt varrógépek vétele és eladása varrógépkölcsönzés KELEn VARRÓGÉPs ÁRUHáZ (Budapesti Mechanikai Vállalat) VII. Thököly út 13. Tel: 320-93. Ipartestületi tagok 10% engedményt kapnak. II