Festék közlöny, 1937 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-31 / 1. szám
Unabhängiges Fachblatt für die Farben-, Lack- '"hemikalien-, Parfümerie-, öle- u. verwandte Branchen. ^Nyilvános köszönet ' "!""Szakma összes tagozatai összefogtak a festékes bál sikere érdekében. A gyárak és nagykereskedők tekintélyes felül fizetéssel váltották meg jegyeiket mázsaszámra falicskázták áruadományaikat a régi egyesület irányába, detailistáink egymással vetélkedtek abban, hogy a szakma társadalmi megmozdulásnak fényét és tekintélyét növeljék. Alit a bál virradatig, ropták a táncot és ahogy mondani szokás: egy szépséges báli éjszaka emlékével távoztak ifjak és öregek. Látszólag meszire gurultunk az almási téri egyesülettől, ez azonban hamis látszat, mert mi csak egyes urak gyengeségét, hibáját pécézzük ki, azonban a kiskereskedelem érdekszervet fontosnak tartjuk és minden közérdekű akcióját figyelemmel, azaz kritikával kísérjük. Arról nem tehetünk, hogy ezt nem tartják megtisztelőnek. Lehet, hogy kényelmetlen a dolog tehetségtelen barátaink számára, akik fogadatlan prókátornak minősítenek bennünket. Ezzel szemben mi teljesítjük egy független lap komoly hivatását és ezúttal is olyasvalamit mívelünk, amihez semmi közünk sincsen. Szerintük . . . * Hálás szívvel köszönetet mondunk a bőkezű adakozóknak, akik a tavalyi és idei bál sikerét és eredményét adományaikkal előmozdították. A gyárak adtak jelentős készpénzt és árut. A kisemberek is támogatták a bál ügyét. Megható szép és lélekemelő összefogás ez, túszon itt mindenki tudatában van annak, hogy az összegyűlt fillérekből téglák lesznek, a téglákból épület, amelyben elhelyezkedést találnak a szakma becsületben megőszült, elaggott tagjai. Kenász Elemértől Izsák József vezérelnökig mindenki tudja, hogy a báli adomány áldozatát érdemes az Aggotthon oltárán meghozni. Szent, nemes, felemelő cél ez. Szociális gondoskodás az öregekről. Tudjuk jól, hogy Kaposi László, aki a bálokat rendezi, egy hihetetlenül agilis rendező és kirívóan önzetlen. Szinte kínos ez az önzetlenség. Amikor az összes adományokért hálás köszönetet mondunk, nem feledkezhettünk meg az Önzetlen Főrendezőről sem, egyben megkérnek őt arra, hogy mutassa ki, hogy mennyi folyt be és a befolyt összeget utolsó fillérig tényleg az Otthonalaphoz csatolták. Lehetnek olyanok, kiknek a mi nyilvános köszönetünk nem tetszik. Amott belenevelték az emberekbe, aogy mi nem vagyunk kompetensek, tehát gyanússá válhat, hogy illetéktelenül bár, de rendben lévőnek találjuk a báli és otthonalapi dolgokat. A nyilvános elszámolásnak jobban örülnek a nemeslelkű adakozók, a nagynevű bálvédnökök, mint a mi köszönetünknek. Mert valljuk be őszintén: hiába vagyunk illetékesek arra, hogy köszönetet lebegjünk gondokté it tépett, minden bizonnyal elszegényedő és az Aggotthonra egészen biztosan rászoruló szakmai olvasóink nevében. A legilletékesbb Ungár L. Andor egyesületi elnök és Kaposi László bárrendező főpénztárunk arra, hogy a pénzforgalom fillérnyi kimutatása mellett nyilvánosan köszönetet mondjanak a világnak, mely évente súlyos ezreket áldoz az Aggotthon céljára . Ne legyen szerény a rendező, ne legyen rigatt halk az elnök. Mutassák meg a világnak, hogy milyen példaadóan, önzetlen összefogással teremtik elő a szegény, öreg festékesek otthonára szükséges filléreket. Mindenki tudja, hogy itt minden fillér a megjelölt alapra jut. Nem gurulhat félre semmi. Nem ebből kap kölcsönt a fizetésképtelenség meredekén álló boltos, ami ebből fedezik az egyesületi gazdálkodás egyensúlyának hiányát, ebből nem eszik Dr. Székely az ügyész, nem kaphat fizetést a frissen alkalmazott titkár. ’ Itt minden rendeltetésszerűen a Segélyes Otthonalap fiókjába jut. Ezt kell kimutatni, ez a jótevők legszebb ajándéka: látják majd, hogy ez a korrekt egyesületi vezetőség milyen határtalan szeretettel gondol a szegény öreg boltos jövőjére. Mi tudjuk ezt, más is tudja, mindenki tudja. Senki sem gyanakszik, senkit sem gyanúsítanak, mindenről mindenki mindent tud, tehát a mi nyilvános köszönetünk mellé tessék odaállítani az adakozók listáját, a kiadások részletezését és az eredményt, melyet a bál hozott. Nem kell várni a közgyűlésig. Ez egy különálló dolog. * Bennünket pedig ne értsenek félre amott, amikor csak jót akarunk. Boldogan regisztráljuk egy akció eredményét, kitűnő férfiak önzetlen közreműködését Mi ezt megtehettük, mindenki tudja, hogy nem vagyunk egyesület lap. Nem vagyunk a Kaposi—Ungar front szócsöve. Mi megkísérhettük őket, mert mi nem vagyunk csacsendő sajtó. Mi elérkezettnek láttuk az órát arra, hogy e kitűnő férfiak önzetlensége előtt kalapunkul levegyük. Ne dobjanak abba semmit, mi önzetlenül hajtottuk meg a zászlót, dicsérvén Lászlót . . . Független szaklap a festék-, lakk-, vegyszer-, illatszer- olaj- és rokonszakmák részére. EDE Szenzációként tálalta a „Festétc*s" című egyesületi szaklapart a t l.t, mely szerint dr. Székely Ede a Magyar Festékkereskedők Országos Egyesületének ügyésze fixummal dotált ügyvédje az 50 fiókkal rendelkező Izsák József Vegyészeti Gyár részvénytársaságnak is. Valószínűleg ,,illetékes helyen“ megcáfolják majd a hírt, holott meg kellene erősíteni azt még akkor is, ha nem igaz. Mert nem igaz. Ugye nem igaz? A szenzációs leleplezésnek t. i. mint csen igaza. Ez a gyanúsítás, illetve következtetés, hogy Dr. Székely izsáki minőség összeférhetetlen a kiskereskedők egyesületében viselt, csak fixumos ügyészi tisztséggel, egyáltalában nem helytálló, hiszen Izsák József vezérigazgató, a félszáz detailbolt gazdája a kisku