Gyógyszerészi Szemle, 1939 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1939-09-09 / 36. szám
A 8.31011939. Ш. 1. ce+td. VitlimJU* csökkentett ЬецеАеЫи lapszám. IV. évfolyam 36. szám Budapest, 1939. szeptember 9. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői út 21. (Telefon: 386-124) — Szerkeszti: dr. Szász Tihamér S/ _\_ \\A| Az aryasér&z Amint kortársaink a napilapokból már értesültek róla, a m. kir. minisztérium a háború idejére, vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalmat — a körülöttünk kialakult európai helyzetből kifolyólag — folyó évi szeptember hó 1-én életbe léptette s ennek alapján bevezették a sajtótermékek előzetes ellenőrzését, azonkívül további intézkedésig korlátozták az újságok terjedelmét. Az elsőül említett intézkedés (cenzúra) a mai helyzetben önmagát indokolja, a lapterjedelem korlátozására pedig azért volt szükség, mert előrelátással gondoskodni kell az ország rendelkezésére álló papírmenynyiség helyes elosztásáról és felhasználásáról. Az ismert európai válság ugyanis áruszállítási és közlekedési nehézségekkel járhat, a kormány tehát kénytelen a hazai termelés mértékéhez szabni a papírfogyasztást. Az életbe léptetett rendelkezés szerint az időszaki lapok oldalterjedelme nem haladhatja meg a miniszterelnöki engedélyokiratban meghatározott oldalterjedelem 50°/6-át. Miután a Gyógyszerészi Szemle engedélyokirata szerint eddig hetenkint 20 oldal terjedelemben jelenhetett meg, fenti korlátozás részünkre azt jelenti, hogy a mai számtól kezdve — mindaddig, míg a korlátozó rendelkezést nem hatálytalanítják — a heti oldalszámot tíz oldal terjedelemre kell csökkenteni. Ez a korlátozás a szerkesztőséget nehéz helyzetbe hozza, mert a csekélyebb oldalszám ellenére változatos és teljes értékű lapot kívánunk nyújtani olvasóközönségünknek. Minden igyekezetünk azon lesz, hogy lényegileg mindazt megkapják a Szemle olvasói — ha rövidebben is — amit eddig nyújtottunk, mindössze a megszokott képes fedőlapot vagyunk kénytelenek mellőzni, mert a terjedelembe beszámító 4 borítékoldal veszteség lenne a lap szövegrésze terhére. Kollegiális üdvözlettel a GYÓGYSZERÉSZI SZEMLE szerkesztősége. Rendelet a hadirokkant, a vitéz és a tűzharcos gyógyszerészek előnyben való részesítéséről „Budapesti Közlöny“ szeptember 2-iki számában igen fontos rendelet látott napvilágot, mely a tűzharcos törvény idevonatkozó szakaszainak végrehajtási utasítását képezi. A rendelet száma 741/1939. H. M. és azt a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg adta ki. A nagyfontosságú rendelet a hadirokkant, a vitézi rendbe tartozó és a tűzharcos gyógyszerészek esetében elrendeli (az 1938:IV. tc., az ú. n. „tűzharcos“ törvény 10. paragrafusának első bekezdésében foglaltak alapján), hogy személyjogú gyógyszertár adományozásánál egyenlő feltételek mellett őket előnyben kell részesíteni. Ilyen pályázók hiányában ez az előny az olyan teljesjogú gyógyszerésznőt is megilleti, aki hadiözvegy. A rendelet pontosan szabályozza, hogy kiket kell „egyenlő feltételek mellett pályázóknak“ tekinteni. Nem áll tehát az, hogy a hadirokkantak, vitézek és tűzharcosok minden más pályázók felett előnyben részesülnek, mert a nem egyenlő időtartamú gyógyszerészi szolgálat esetén — a rendelet szellemének megfelelően — a több gyógyszerészi szolgálatot igazoló pályázó nem kerül hátrányba a, kivételes elbírálást igénylő hadirokkantakkal, vitézekkel és tűzharcosokkal szemben. Az ú. n. „anciennitás“ tehát érvényesül. Az azonos csoportba tartozó pályázók közül a gyermekek számának, a rászorultságnak és az érdemességnek körültekintő mérlegelésével kell kijelölni azt a személyt, akit a törvényben biztosított előny leginkább megillet. A rendelet általánosságban „személyjogú gyógyszertári jogosítvány adományozását“ említi, ebből következik, hogy a rendeletben foglaltak úgy a minisztérium által adományozandó, valamint az illékes vármegyei (illetve fővárosi) törvényhatósági bizottságok által adományozandó jövőbeni jogosítványokra vonatkoznak. A rendelet a gyógyszertárakban alkalmazott gyógyszerészi személyzettel kapcsolatban is lényeges rendelkezéseket tartalmaz s előírja, hogy e téren milyen módon kell alkalmazni a tűzharcos törvény rendelkezéseit. Megállapítja azt is, hogy az igényjogosultságot az érdekelt gyógyszerészek miképpen igazolhatják. Igen érdekes intézkedése a rendeletnek a 6-ik paragrafus, mely felhatalmazza az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egysületét, hogy a tudomására jutott szabálytalanságok esetén a törvényhatóság első tisztviselőjénél vizsgálat tartását kérheti. Egyébként a rendeletnek a gyógyszerészalkalmazottakkal kapcsolatos végrehajtását a tisztifőorvosok fogják ellenőrizni.